Mit tegyek, ha a családommal nagyon más az értékrendünk és állandó probléma az, ahogyan én élek?
24 éves lány vagyok.
Én Pestre költöztem az egyetem miatt 6 éve, nincs is tervben, hogy hazaköltözöm vidékre. Szeretek itt, nem csak azért, mert egyedül élhetek, hanem, mert imádom a mozgalmas, aktív életet. Tele van programlehetőséggel minden, nem csak három étteremből tudok választani, könnyebben tudok utazni, mert nem a világvégéről kell elinduljak a reptérre stb.
A családom ezt nem érti meg, és nem is akarja. A szüleimnek nincs semmi hobbijuk, munka után otthon vannak, heti egyszer elmennek boltba, meg egyszer nagyszüleimhez hétvégén és ennyi. Nagyszüleimnek szintén az a kimozdulás, hogy csütörtökön végigjárják a Lidl-Aldi-Tesco hármast.
Az az elvem, hogy "élni és élni hagyni", pont nem érdekel, mit hogyan csinál a másik, amíg nekem nem árt vele. Ők máshogy gondolják ezt... Állandóan hallgatom, hogy miért megyek ide, miért megyek oda, más örülne, "MiNeK kElL Az". És hogy miért nem költözöm haza, a lakást kiadhatnám és úgy lenne plusz pénzem... Apám erősen nárcisztikus, egy fél napot nem bír ki üvöltözés nélkül. Amíg anya ezt nem veszi tudomásul, addig engem megvisel. Kéthavonta járok már csak haza emiatt, de az a hétvége is sok.
Meg na, lassan 25 évesen nem akarnék visszaköltözni a régi gyerekszobámba, 0 privátszférával. Így is nehéz ismerkedni manapság, nem még úgy, hogy ott vagy vidéken, a szüleiddel élve, akik minden lépésedről tudni akarnak.
Ha ott vagyok, és mondjuk épp fürdök, anyám simán bejön a fürdőszobába. Olyan is volt, hogy közölte, ő menni akar aludni, szálljak ki a kádból, hogy gyorsan letusoljon. Mondtam, hogy nem szállok, rajtam van a hajpakolás, várjon 10 percet és jöhet. Ő nem vár, majd fogta magát és beült mellé a kádba... Kopogást, mint olyan, sosem ismerték, mert hogy "nem fognak kopogni a saját házukban". És sorolhatnám napestig ezeket.
A lényeg, hogy mivel nekem nem a munkahelyem és a lakás között zajlik az élet, állandóan hallgatom, hogy ez így nem jó, gondolkozzak már, kinek van erre pénze. Mindig ez a pénztéma, hogy "mégis miből", mintha nem saját magam tartanám el. Nyilván nem havonta járok a Maldív-szigetekre, de szerintem pl. havi 1 kimozdulás a városból igenis belefér. Ez lehet akár csak egy borhétvége, vagy kirándulás itthon, következő hónapban meg 4 nap városnézés valamelyik európai nagyvárosban.
Emiatt alig osztok már meg velük valamit, de ha maguktól jönnek rá, akkor az a baj. Hiába próbáltam korábban elhívni a szüleimet, hogy egy hétvégére jöjjenek el, nézzék meg, hogy lehet máshogy is, nem csak úgy, hogy ülünk otthon a 4 fal között. Nem, ők nem jönnek, nem vezetnek autópályán, mennyi az ember itt Pesten is, ők itt nem tudnak tájékozódni. Elfogadtam, nem is erőltetem. De ők meg képtelenek azt elfogadni, hogy ami nekik jó (otthonlét, 0 szociális élet, kikapcsolódás), az nekem nem.
Kérdező félreértettél :D
Nem úgy értettem, hogy te miért szólsz bele az ő életükbe. Úgy értettem, hogy úgy alapból, valaki miért szól bele a másik életébe?
Az a baj, hogy sokan itt vérszemet kaptak a lakástól, autótól és ettől képtelenek vagytok elszakadni.
Ha 3 idegennel élnék albérletben, két munkahelyem lenne, hogy boldoguljak, akkor az én pártomon lennétek, hogy igenis ne hagyjam magam és nem normális, hogy felnőtt létemre a szüleim elszámoltatnak, mi minek kell, minek megyek valahová.
Ne haragudj, de hogy vennék komolyan olyan "válaszokat", ahol taglalják, hogy így a picsám alá lett téve a lakás, úgy a seggem alá a kocsi? Mi közötök van ehhez?!
Azt, hogy én lenézek bárkit, szintén csak ti találtátok ki, majd ezen kezdtetek lovagolni.
Az viszont külön vicces, hogy csak addig kaptam normális válaszokat, amíg ki nem derült, hogy van egy lakásom. Onnantól bármit írhattam, az ki lett forgatva.
Pl. az egyik agyament prolizott összevissza engem, de még azt is rám kentétek, hogy én írogattam, hogy mindenki proli. Nem érzitek ezt nevetségesnek? Semmi bajotok nem lenne velem, ha nem tudnátok, hogy van egy lakásom.
Amúgy aki azt érzi, hogy lenéző a kérdező, annak a saját problémája vetül ki ebben.
Olyanokat írnak ide hogy milyen sikeresek és nem irigyek, de mégis idegbe vágódnak.
Valami frusztrálja itt a kis görcsöket és támadnak, mint egy csivava. :D
Tudom h régi kérdés, kérdező, de minden rendben van azzal amit leírtál. Igazából most nősz fel teljesen, és ez itt a valós reakció amit kaptál, mert itt nem kell vállalni az arcot hozzá.
Kollektív szinten is hasonlóak a konfliktusok mint kicsiben a családodban, és sok a gyűlölet mindenkiben.
Sokkal függetlenebb v mint a válaszolók jó része, ezért a nem tetszésük (és pocskondiázásuk) ellenére és a jóváhagyásuk nélkül kell tudnod hamarosan megítélni mi helyes és mi nem az.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!