Miért nem lehet elfogadni azt, hogy válogatós vagyok és amit nem szeretek, azt nem is fogom megenni?
Ha étterembe megyünk, ott ez nem téma, mert ugye mindenki azt rendel, amit szeret/kíván. Ott max. annyi van, hogy miért nem eszem meg az egészet.
De ha a nagyszüleimnél van ebéd, vacsora, ez fixen téma.
Hogy miért válogatok, ne válogassak már, kóstoljam már meg. Nem várom el senkitől, hogy külön főzzön, konyhát tartson fel nekem. Kibírom, ha egy étkezés kimarad, vagy direkt úgy megyek, hogy előtte eszek.
Húsokból a csirkemellet és a halat eszem (lazac, vajhal). Zöldségekből sem mindent. Ennek ellenére volt, hogy a mamám állította, hogy a rántott hús csirkemellből van, egyem nyugodtan. A színéről, állagáról levágtam már 12 évesen is, hogy az nem csirkemell. Meg több ilyen próbálkozása volt még. Melegszendvics ugyanez. Én úgy eszem meg csak, hogy kenyér, vaj, csirkemell sonka, sajt. Egész gyerekkorom arról szólt, hogy szerinte az úgy nem finom és direkt majonézt tett még a sonka alá, rápakolta az apróra vágott paprikát, paradicsomot is. Ha meg úgy nem ettem meg, akkor ki volt borulva, hogy nem eszek...
Majdnem 18 éves vagyok, elbírom dönteni, hogy mit szeretnék enni és szeretnék-e megkóstolni olyat, ami állagra, szagra sem túl bizalomgerjesztő számomra.
Mégis mindig minimum 5-10 percig ez megy, minden összeülésnél.
Most is beszéltük, hogy hétvégén lenne náluk sütögetés, ha jó lesz az idő és hogy homemade hamburger lenne. Mondtam, hogy jó, de én csirkével kérem, erre hogy "hát majd csak megkóstolom azért a marhahúst is, nem?". És előre látom, hogy megint az lesz, hogy mindenki ott kínálgatja, hogy csak egy harapást, kóstoljam meg, finom lesz.
"Miért ne hozná? Miért ne lehetne kávénál több. Engem pl. sosem érdekelt, ki hogy látja a politikát, egy barátságom sem ment rá."
Bocs de akives sokmindenben nézeteltéréseink vannak, az nem lehet a spanom. Ahogy egy nyárspolgár és egy goa-s sem fog együtt kávézgatni, mert teljesen más az életfelfogásuk. Hogy magyarázzam el neked érthetőbben? Gondolom te sem szoktál olyan emberekkel lógni, akiknek a stílusa nagyon az ízlésed ellen van. És ne minimális különbségekből indulj ki, hogy az egyik tag a keserű csokit szereti, a másik meg a fehéret. Hanem extrém nagy különbségekből.
"És ne minimális különbségekből indulj ki, hogy az egyik tag a keserű csokit szereti, a másik meg a fehéret."
Dehát te pont ezen borultál ki és hisztizel oldalakon át:D Hogy mi az, hogy én nem eszem meg a vörös húst, helyette inkább csirkemellel kérem a hamburgert.:D
Ne tegyünk már úgy, mintha a fehér húsok, eper, vagy mangó akkora megfizethetetlen luxus lenne.. Szerintem minden családban alap az, hogy a gyerekeket nem éheztetik, hanem olyan étel kerül eléjük, amit szívesen esznek.
Az orosz-ukrán háború meg nem tudom, hogy jön ide. Nyilván nem bujkálnák semmilyen pincében, jesszusom:D
Tévedsz kerdező, nem hisztizek. Csak tudod,ha egy partinak van egy témája, és valaki azt nem szereti, akkor inkább ne menjen el rá. Ilyen egyszerű. Csak tudod ennél a csokis esetnél is az van, hogyha valakivel ilyen nagyon minimális dologban tér el az izlésünk, még nem indok, hogy az illetővel ne barátkozzak. A kérdés mi az ami belefér, mert meglehet, irritálhat is engem, ha valaki nem szereti azt amit én szeretek. Ha meg valaki minden olyan dologgal elutasító, amit én szeretek, azt nagy ívben elkerülöm. A válogatós ember is ezt az érzést váltja ki belőlem.
Alapvetően egy jó szülő eleget tesz a gyerek igényeinek, de az az igény nagyon nem egyenlő azzal, amit egy gyerek kiejt a száján. Ha egy gyerek csak a csokit szereti, az nagyon nem tesz jót a gyereknek, ha csak csokival etetik. Egy jó szülő kövezkezetes és ha nem akarja, hogy a gyereke egy finnyás hisztéria legyen, aki megkeseríti mások környezetét, az igenis tesz érte. Ez nem abból áll, hogy éhezteti, tukmálja vagy piszkálja, hanem megtanítja a gyerekének leküzdeni a gátlásait, aggodalmait, közeben próbál vele kompromisszumot kötni, segíteni neki nyitni az újdonságok felé, úgy hogy a gyerek se érrezze azt, hogy bármi is rá van kényszerítve.
Egyébként az általad kedvelt ételek nagyon nem alapvető élelmiszerek. Vajhalat-lazacot egy magyar ember egy évben max 5-ször eszik, azt is különleges alkalmakra. A mangó és az eper sem, az utóbbit inkább szezonidejében eszik az emberek.
De fogd már fel, hogy a parti témája én vagyok, az én születésnapom. A kaja csak egy mellékes dolog, ne rugózz már ezen ennyit.:D
Nálunk a családban szerencsére nem az határozza meg egy ember értékét, hogy mit eszik meg és mit nem.
"De fogd már fel, hogy a parti témája én vagyok, az én születésnapom. A kaja csak egy mellékes dolog, ne rugózz már ezen ennyit.:D" -nem rugózok ezen, szimplán nem vagyok hajlandó elfogadni, ha valaki kilóg a sorbol és nem hajlandó beintegrálni magát egy minimális szinten. Te vagy aki kiemeli ezt az álláapontomat. Én csak ellenreakcióként próbalom veled többször is megértetni.
"Nálunk a családban szerencsére nem az határozza meg egy ember értékét, hogy mit eszik meg és mit nem." - Nálam se, de van, amit nem vagyok hajlandó megtűrni, és az a finnyázás. Igaz én is finnyás vagyok, példaul a koszra, rendetlenségre, igénytelenségre, műveletlenségre és a válogatós emberekre. Semmi baj, ha te ilyen vagy, de akkor meg ne problémázz azon, hogy megszólnak érte.
88: ami az állatgyűlöletet illeti, ki nem állhatom azokat az embereket, akik nem szereti a kutyákat...csak egy puszta megjegyzés volt.
De, hogy jobban értsd: ha én utálom a metál zenét, jazzt, utálom a hipsztereket, utálom prolis viselkedést, a lusta- és persze a válogatós embereket is, akkor miért kínozzam magam azzal, hogy ilyen emberekkel lógok?
De mondjuk szeretem a klasszikus zenét, a neofolkot és a trip-hop-ot, szeretem az ínyenc fogásokat, de az egyszerű ételek sem állnak tőlem távol, nagy állatbarát vagyok, szeretem a természetet, stb. akkor miért baj, ha olyan emberekkel barátkozok, akiknek hasonló ízlésük van és együtt élvezzük azt, hogy mennyi közös van bennünk. Persze volt már olyan, hogy egy nagyon jó barátom szerettett meg velem egy olyan dolgot, amit előtte ki nem állhattam. De ez azért történhetett meg, mert az illető közel állt hozzám és bíztam benne és az ő kérésére hajlandó voltam nyitni. De egy jött ment senkinek az ajánlására nem vagyok nyitott.
89.: Egyik legjobb barátnőm borzasztóan fél a nagy kutyáktól egy trauma miatt. Nem, nem gyűlöli őket, nem szidja, csak fél. A kicsikkel nincs baja. Ami engem illet, nekem a kutyák szürke zóna, inkább a macskákat, madarakat, hüllőket szeretem. Akkor rólunk mi a véleményed? Velünk már kínoznád magad?
Én kb. minden zenei műfajban találok kedvemre valót. Erről mi a becses véleményed? Igen, a metál zenében is, de nem tenném akaratod ellenére a füledre...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!