Hogyan vegyem be a párom q családi életbe, ha en nem érek rá?

Mindenesetre valahogy megismerted a párod, volt rá időd, és ha már átjár hozzád, akkor az az ismerkedés nem a napokba volt.

Végig olvasva az összes kommented alapján, itt egyátalán nem a pároddal van probléma, hanem veled.

Valószínű amilyen mániákus vagy, nem is hagyod hogy segítsen bármit is, ezért inkább ráfogod arra hogy neki miért is lenne jó nálad takarítani, amikor szerencsétlen egy poharat nem mer elővenni a szekrényből, és nem azért mert bamba..

Mindennap nem kell porszívózni, sem felmosni, és mosni sem.

Te vagy beteg vagy, vagy kamu.

Ha mégsem kamu akkor a párodat is és a gyereked is sajnálom. Ez a tanulás is amit felvázoltál, borzasztó..

Ilyen nincs, én nem hiszem el az egész storyt.

Kérdező, hidd el, nem mindenki rosszindulatú, aki kritizál Téged.

Egyszerűen túltolod, túlszervezed.

A gyereked már nem “kicsi”. A napi 2 órás tanuláshoz kicsi valóban. Amúgy önállóságra kellene szoktatni, hogy tanuljon egyedül. Lehet, hogy kell neki 1-2 rosszabb jegy, hogy észbe kapjon.

A párodat nyugodtan megkérheted, hogy időnként hozzon kaját, vagy vásároljon be, esetleg dobjon össze egy bolognait. Együtt is főzhettek egyébként. A gyerekednek csomagolhatsz tápláló szendvicset a suliba. Veszel minden hétre 1 zacskó toast kenyeret, és tele pakolod tápláló cuccokkal: sonka,

sajt, főtt tojás, saláta. Minden nap tehetsz kis gyümölcsöt neki (banán, áfonya, alma), mogyorót, pár szem ropit. Ezeket mind előre 1 hétre meg tudod venni. Tehát egy ilyen gusztusos lunchboxot csinálhatsz, ezt egyébként a gyerekkel közösen is csinálhatod, közben megszámolhatjátok az áfonya szemeket vagy elmondhatjátok az ételek neveit angolul stb. Így amiatt us kevésbé kell aggódnod, hogy éhen marad a gyerek. Ha a munkahelyeden van kantin, akkor onnan is hozhatsz kaját vacsorára.

Napi 2 óra tanulás helyett vihetnéd a gyereket sportolni heti 2x. Jobb lenne az étvágya, és biztosan a koncentrációja is javulna (napi 6 óra suli és 2 óra tanulás egy alsós gyereknek túl sok szerintem, persze, hogy nem tud koncentrálni).

Mosásra ott a színfogó, csak ajánlani tudom. Nem kell mindent vasalni. Teregetni a gyerek is tud, be lehet őt is vonni. Közben gyakorolhatjátok a szorzótáblát is akár. Nem kell külön mosni a gyerek ruháit sem, nem csecsemő már.

102-103: teljesen jól látjátok az egész helyzetet.

Itt a kérdező fejében kéne rendet tenni _legelsősorban_.

Már tegnap is írtam, hogy ez a napi folyamatos mosás egy eltúlzott ügy. Nemkülönben a gyerek vegzálása. Ettől nem lesz jobb tanuló - sőt, inkább megutálja a sulit már elsőben, ha folyamatosan egzecíroztatja.

És igen, napközi!

Tényleg sok, túlzás amit csinálsz. Mind a házimunka, mintmd a gyerek kapcsán. Az épp csak elsős, írni tanuló gyereket miért kínzod a szorzotablaval? Nem tananyag, elsőben 20-as számkörben összeadnak/kivonnak. Persze, hogy utálja, és nyögvenyelősen megy. Napi 1 óra otthoni tanulásra le kellene csökkenteni. Túlterheled, lehet emiatt is gyenge sovány. Azzal, hogy nem napközis, a délutáni szabadlevegőn való játéktól is megfosztod. Azt is be kellene iktatnod neki, jót tenne az étvágyának is.

Párod meg... Túl liheged. Ha nem lenne jó neki, akkor nem menne át. Ennyi, pont. A gyerekkel meg majd megtanul foglalkozni, ha akar (gondolom neki nincs, így ez neki is egy új helyzet, és egyelőre inkább megfigyelő).

Kérdező,

Írhatnék litániákat, de nincs értelme.

Én is azt látom, hogy neked a belső harmóniád nem okés. Mondtad, hogy introvertált vagy. Nem tudom,mennyire, de én is az vagyok: én amikor lelkileg rosszul vagyok, akkor ennyire szét tudok esni, mint te, és a legapróbb dolgokat is problémának fogom fel.

Nálad is ezt látom. Nem vagy jól lelkileg, ezért minden rossz, és keresel egy okot, hogy legyen mit okolni.

Írtad, hogy a pasival nem is éltek együtt. Én azt érzem, hogy valamiért nem is engeded be az életedbe, ezért nem tud mit kezdeni. Írtad hogy extrovertált és sokszor csak áll. Ahelyett, hogy magadat ostorozod, simán csak vond be, hogy játszon a gyerekkel. Szerintem érzi rajtad ezt a gorcsosseget, amit én is már csak az írásodból. Kb. Azt érzem, hogy semmi nem tölt fel, semminek nem örülsz, hanem minden egy körforgás. szerintem is érdemes lenne egy pszichológus felkeresése, és valami, amiben tényleg örömödet leled.

Bármi, ami boldoggá tesz,mert jelenleg látszik, hogy nem vagy az.

Az a baj azt látom hogy a szegény gyereknek még otthonra is órarendet csinálsz. Hazaértek, leülteted leckét írni, közben beindítod a mosógépet, felrakod az ételt, gyors felmosol. Multitasking... Ha az a gyerek nagyobb lesz, már előre látom hogy meglesz neki mondva mettől-meddig mit csináljon :(

Hazaértek, megírja a leckét, aztán had játsszon már. Minek kell mesézni meg ilyenek, lehet nincs is kedve hozzá. Had játszon.