Az evolúció megcáfolható?

"Ezekre kellene fontos példákat említeniük az evolucionistáknak, amelyek egyébként is egy fontos fizikai törvény, a rendezetlenség (entrópia) törvényének is ellentmond."

Nettó hülyeség. Ugyan mi mond ellent az entrópia törvényének? Kifejtenéd? Milyen rendszerekre vonatkozik a termodinamika második főtétele? Zárt rendszerekre. Egy élőlény, egy sejt, vagy maga a Föld ilyen rendszer? Nem. Akkor miért akarsz megint olyasmit iderángatni, aminek semmi köze a kérdéshez? Ugyanoda jutottunk, mint hogy miért nem evolvál a piramis, a repülő, vagy a torony, a baktérium pedig miért igen.

"Nem az nem gondolkodik tudományosan, aki nem mond mást a tervezéselméleten kívül, hanem az, aki kizárólag egy szemléletmódot oktat."

Akkor ugye tanítani kell történelemből azt is, hogy megnyertük a muhi csatát, meg azt is, hogy elvesztettük, mert ugye két szemlélet kell. Vagy kémiából hogy az anyagmegmaradás törvénye létezik és azt is, hogy nem. Vagy hogy a Föld gömbölyű, meg hogy lapos. Mert egy szemlélet nem tudományos...

"Több jel utal az ember-dinoszaurusz együttélésére (legalábbis egy időben való élésükre): barlangrajzok, leírások igazolják, hogy az ember nagyon is ismerte a dinoszauruszt."

Milyen bizonyítékok? Ez így elég pongyola.

"A barlangrajzokat" bárki bármikor festhette, attól meg, hogy valaki kiásott egy dinoszauruszcsontvázat és költött róla egy mesét, még nem éltek egy időben.

"Több dinoszaurusz-csontot is találtak, amely hemoglobint tartalmazott, nem lehetett több millió éves."

Ettől miért is nem lehetett millió éves?

"Mi alapján látod be, hogy két vagy több élőlény közös őstől származik, ha nem tudod levezetni a származásukat? "

Elég sok dologból. Csak három példát mondanék:

-Mind ugyanazt a négy bázist tartalmazza a DNSében. Ez egyáltalán nem egyértelmű, akárhány más bázist ismerünk, ami mind beépülhetne, mégis mind ugyanazt a négyet használja.

-Gyakorletilag minden élőlényben azonos a genetikai kód. Ez azért fontos, mert alapvetően semmi sem indokolja, hogy pont az ATG kell hogy START kodon legyen, ami egyben metionint is kódol, lehetne nyugodtan a GGC is. Ha nem egy közös ősből származnak, akkor ezt hogyan magyarázod?

-Mind ugyanazt a húsz aminosavat kódolja a genomjában, amikor a tripletek összesen 64 féle aminosavat kódolhatnának. Ez azért is furcsa, mert vannak jószágok, amik más aminosavakat is beépítenek a fehérjéikbe, például szelenociszteint, de ezt véletlenül sem a genetikai kódjuk határozza meg, pedig van üres hely (64 lehetséges triplet kódol 20 aminosavat és 3 STOP kodont), hanem egy teljesen más, körmönfont mechanizmussal. [link]

Most arra kérnélek, mondj valami, legalább ilyen súlyos érvet, a mellett, hogy az élőlények nem egy közös ősből származnak!

"Az egyszerűsíthetetlen komplexitás elmélete is a tervezés bizonyítéka, ez mondja ki, hogy csillagászatian valószínűtlen a komplexebb, fejlettebb szervek kialakulása. "

"Fentebb már leírtam, hogy a criticalbiomass íróinak fogalmuk sincs, mi az az EÖ. Nem attól egyszerűsíthetetlenül összetett valami, hogy más fajokban bizonyos, vagy akár az összes egysége megtalálható., hanem attól, hogy a két állapot közötti folyamat nem írható le úgy hogy az élőlény mindvégig életképes maradjon, legalábbis nem írják le az evolucionisták."

Ettől még azért hülység. Már belinkeltem neked az erről szóló akadémiai árnyékszékfoglalómat, úgyhogy ha ehhez hozzá tudsz még tenni valamit, írd le, ha nem, csak ismerd el, hogy ez hülyeség. (Ha mégis írni akarsz erről, kérlek koncentrálj erre az egyetlen kérdésre: Miért nem jöhet létre egy EÖ rendszer egy egyszerűbb EÖ rendszerből? Vagyis miért nem bővülhet lépésenként? )

Nagyon röviden. Mi az a "két állapot közti folyamat"? Az, amikor az n elemből álló rendszer először 1, 2, 3, 4, 5, ... n-3, n-2, n-1, majd n elemből áll. Pontosan erre példák az ismert egyszerűbb baktérium ostorok, vagyis hogy hogyan lehet működőképes n-1, n-2, n-3 stb elemből álló ostor. Ez pontosan az, amit kérsz, a "két állapot közti folyamat" leírása, nem elméleti síkon, hanem kőkemény kísérletes úton. Ahogyan te mondtad: "de ez még mindig nem írja le, hogy hogy volt életképes mindvégig a szóban forgó faj. " Úgy, hogy ezek egy, kettő, három, akárhány alegységgel egyszerűbb fehérjekomplexek, mégis működnek ostorként.

"Ha egyszer bent vagyok a szobámban, pár perc múlva pedig az udvaron, két módon tehettem meg oda az utat: falon keresztül, vagy ajtók ki-be nyitogatásával. Nem számolgatok, hanem ránézésre azt mondom, hogy az utóbbi a valószínűbb eset. Ugyanígy a fizikai törvények (entrópia) is valószínűtlenné teszik az evolúciót. De megfordítanám a kérdést: az evolúció mennyivel valószínűbb a teremtésnél? Milyen jogon iktatnak ki egy elméletet egy másikkal szemben? És valószínűség ide vagy oda, mindkét elmélet említésre méltó. "

De a kérdés sajnos nem az, hogyan mentél ki a szobából. Magyarul sajnos semmilyen módon sem tudod meghatározni egy akármilyen rendszer evolúcióval kialakulásának valószínűségét sem, nemhogy a tervezésének a valószínűségét, de holtbiztos vagy benne, hogy ez utóbbi ránézésre nagyobb, annak ellenére, hogy mint magad is megmutatad, a tervezésről egyetlen bitnyi szilárd adatod sincs. Mondd, mire néztél rá? Magyarul ez az érved is csak hasraütéses alapon készült. Ugye ilyen módon máris bizonyítom, hogy a feleségem szebb, mint a tiéd, mert hiszen ránézésre látszik, hogy az enyém sokkal gyönyörűbb. Igaz, hogy a tiédet még sohasem láttam...

"Most már csak az a kérdés, hogy ami teljesíti a 3 alapfeltételt, azok bizonyíthatóan evolúcióval fejlődtek ki, vagy csak ráfogják, mert teljesíti a 3 alapfeltételt? "

Mire fogták rá pusztán ez alapján?

Akkor mardjunk az Archaeopteryxnél egy kicsit. Te mondd, hogyan kellene kinéznie egy olyan jószágnak, ami az evolúció elméletét igazolná, tehát átmeneti alak lenne két nagyobb csoport között? Nem úgy, mint az Archeopteryxnek? Akkor hogyan?

"Csak az a bökkenő, hogy éltek még más, fogakkal rendelkező madarak is az Archaeopteryxen kívül, amik egészen a legutóbbi időkig is éltek. Ezért tehát semmi jogon nem mondhatod azt, hogy a fogazat nem madártulajdonság; ugyanis vannak madarak, amiknek voltak fogaik."

Az adatok sajnos megint lemaradtak, maradunk a népmeséknél. Az, hogy más madaraknak is voltak fogaik, mennyiben csökkenti ennek a súlyát? Ők nem a hüllőkből származtak? Akkor meg kellene valahogyan húzni azt a határt, amitől madár egy madár és hüllő egy hüllő, ha ilyenekkel akarsz érvelni, nem? Ez sajnos az ez eset, amikor egy folyamatos, apró lépésekben zajlott átmenetre akarsz diszkrét kategóriákat húzni, holott a lényeg éppen a folyamatos átmenet. Attól sajnos az Archeopteryx átmeneti jellege mit sem csökken, hogy rámondod, hogy madár, sajnos bizony attól még átmeneti alak marad, merthogy pontosan úgy néz ki, mint aki éppen a hüllő-madár átalakulás köztes állapota.

"Hozzá kell tennem, hogy voltak, vannak olyan hüllők is, amiknek meg nincsen fogazatuk. Tehát ez ráadásul nem is általános hüllő-tulajdonság. "

Nem is azt mondtam, hogy a madarak minden hüllőből egyszerre alakultak ki, hanem hogy valahonnan a Theropodák közül, véletlenül sem a teknősökből származtatjuk őket.

"És ami talán a legérdekesebb, hogy a híres ornitológusok, Martin, Steward és Whetstone megfigyelték, hogy az Archaeopteryx és

a többi foggal rendelkező madár fogai lapos felszínűek, és nagy gyökerük van."

Erről megint valami adat kellene, de amúgy ha körülnézel az emlősök között elég sok különféle fogat találsz majd, a fogak ugyanis ugyaúgy változnak az evolúcióval, mint minden más jelleg.

"Ujjai is voltak a szárnyán, valóban. Ezek azonban két másik, ma élő madárfajnál is léteznek: a Opistochomus hoazinnál és egy fajnál a Musophagidae családból. Nekik semmi közük nincs a hüllőkhöz. "

Pont annyi közük van a hüllőkhöz, mint a többi madárnak: Belőlük alakultak ki. A hüllő-> madár átalakulás valsózínűségét miben is csökkenti, hogy egy atavisztikus jelleg máig megmaradt? Amúgy nem túl jó ötlet Harun Hayhát copy-paste módszerrel idézni, mert egy iszonyú sötét alak és így a helyesírási hibáit is egyből áthozod. Meg mondjuk némileg értelmesebb dolog saját gondolataidat lekopogni, mint a netről gyűjtött szövegeket copy-pastelgetni. (Mielőtt rákérdeznél, én csak a saját írásaimat copy-pastelem.)

"A hetedik Archaeopteryx-lelet is meglepte az evolucionistákat, amelyen rajta volt a mellcsont. Ez bizonyította, hogy erős izmai voltak, a madár kiválóan tudott repülni. Márpedig egy átmeneti alaknál elvárandó, hogy fejletlen legyen a repülése. "

Miért kellene a repülésének "fejletlennek" lennie?

"Testét teljes mértékben tollazat borította, mely szintén kiválóvá tette a repülést, és mely semennyire nem hasonlított a pikkelyekre, melytől az evolucionisták szerint származott."

Rengeteg dinoszaurusznak voltak tollaik, ezt te is tudnád, ha akárcsak a wikipediáig elmentél volna: [link] Vagyis a tollaza már jóval azelőtt kialakult, hogy repülni kezdtek volna a madarak, szárazföldi dinoszauruszokat is toltakaró borított.

Itt érdekes visszakanyarodni a legelső "érvedhez" vagyis ha egy madárnak van foga, akkor onnantól az már madárjellegzetesség. Szóval van tollas dinoszauruszunk, van repülő dinoszauruszunk. Van fogas madarunk, van ujjas madarunk. Akkor tulajdonképpen milyen lyan jellegzetesség maradt, ami csak a madarakra jellemző? Vagyis mi különbözteti meg a madarakat a hüllőktől? Ugye a lábukon pikkelyeik vannak, de a dinoszauruszok közül is voltak tollasak, a kültakaró nem. A fogak nem, mert van fogas madár és szarukávás hüllő is. Akkor? Ha követjük a gondolatmenetedet, oda jutunk, hogy a madarak megkülönböztethetetlenek a hüllőktől, ugye?

"A tollazat alapján a madár melegvérű volt, míg a hüllők hidegvérűek. "

Már amelyik. Például a dinoszauruszok valószínűleg pont melegvérűek voltak.

[link]

[link]

"Mégis hol az a nesze sok átmeneti alak a madarak és a hüllők között, amelyek megmutatnák, hogy hogyan alakultak át mindezek a sajátosságok? "

Itt fentebb, illetve a wikipedia "orgin of birds" szócikkében, olyan, általad nem említett tulajdonságokkal együtt is, mint a tüdők, utódokról gondoskodás és a zúzakövek. De aki csak Harun Yahyát olvas, maga nem tájékozódik, az bizony így jár, a "mester" ugyanis előszeretettel "felejti el" leírni az elméletét romba döntő adatokat.

[link]

"Miért jelenik meg egy madár egy teljesen más helyszínről, mint az Archaeopteryx,"

Mászott, siklott, repült, stb.

"amely vele egy időben élt, és amely teljes mértékben a mai madarak sajátosságát hordozza a fogait leszámítva? "

Mert ő éppen előbbre járt a mai madarak felé vezető úton, az Archaeopteryx ekkor pedig már egy ősibb jellegű jószág volt. Ha megint "kínos" kérdéseket akarsz feltenni, kérlek nézz utána, hogyan élhetnek még tojásrakó emlősök és erszényes emlősök, amikor már jó ideje vannak méhlepényesek is. [link]

"Az Archaeopteryx után 30 millió évvel megjelent az Eoalulavis, amely már teljesen megkülönbözhetetlen a mai madaraktól, azonban a megjelenése óta 120 millió év telt el. Miért nem változott azóta semmit? "

Miért, nem változott semmit? Legfeljebb a durva testfelépítése. Strucc, kolibri, pingvin?

"Ezek az egy időben élt madarak is igazolják, hogy ezek nem egymásból fejlődtek ki, hanem egymástól függetlenül léteztek."

Ezt ezek a leletek hogyan is igazolják?

"És ami a legviccesebb, hogy akiket az Archaeopteryx állítólagos őseinek hittek, a theropodok, vagyis a kétlábú dínók, később jelentek meg nála. "

Bizonyíték? Tudod nagyon nehéz népmesei fordulatokkal vitatkozni.

"Sajnos ez egy tipikus példája annak, hogy az evolucionisták fejében szelekció megy végbe, és nagyszerűen kihámozzák a valóságnak azon részét, amely alátámasztják elméletüket. "

Gondolkodjunk csak egy kicsit! Én a valóság minden részét számba vettem, te viszont érthetetlen módon elfelejtettél valamit: Én írtam az Archaeopteryx farkáról is, amit te valahogyan nem tárgyaltál. Miért is? Talán mert ez már végképp nem illik az elméletedbe?

A másik érdekes kérdés, hogy te magad írtad, hogy egy dinoszauruszcsontból hemoglobint izoláltak. Amit nem írtál le, hogy ezzel a hemoglobinnal és komplett adjuvánssal beoltott patkányok immunreakciót mutattak galamb és nyúl hemoglobin fehérjével, kígyó hemoglobinnal viszont nem. (Mary H. Schweitzer,Mark Marshall, Keith Carron, D. Scott Bohle, Scott C. Busse §, Ernst V. Arnold, Darlene Barnard,J. R. Horner, Jean R. Starkey: Heme compounds in dinosaur trabecular bone PNAS June 10, 1997 vol. 94 no. 12 6291-6296)

Azt is elfelejtetted megemlíteni, hogy azóta más dinoszauruszcsontokból is sikerült fehérjét kivonni, például egy Tyrannosaurus rex kollagén fehérjéjét megszekvenálni is sikerült és az aminosavszekvenciája közelebb esett a madarakéhoz, mint egy mai alligátoréhoz, ami elég durva csapás a hüllő-hüllő madár-madár látásmódodra, nem?

[link]

Érdekes módon ezt sem említed valamiért. Miért? Netalántán magad vagy sáros abban, amivel engem vádolsz, vagyis "kihámozod a valóság azon részét, ami alátámasztja az elméleted"? A többit meg elfelejted? Ejnye bejnye, ez nem igazán szép dolog!

"Teljesen félreérted a helyzetet. Először is a valamikorra, a valaholra és a valamitre kb. tudjuk a választ, de nem is ez a lényeg. "

Mikor? Hol? Mit? Ha nem ez a lényeg, akkor mi?

"Másrészt te is kezded a szalmabábnak vagy minek az építését azáltal, hogy olyanokat állítasz, amit a tervezéselmélet nem állít."

Kérlek, nagyon sokszor leszögeztem már, hogy a tervezéselmélet semmit sem állít, így ez a vád hogy is mondjam eléggé nevetséges, nem?

"A lényeg tehát, hogy rosszul ragadod meg a kérdést. Azt várod el tőlünk, hogy írjuk le a teremtés folyamatát, mechanizmusát, és mindketten tudjuk, hogy ez lehetetlen. De könyörgök, ezt nem is kell leírni ahhoz, hogy igazoljuk a teremtést, hanem az evolúció cáfolatából következik a teremtés."

Miért pont a teremtés következik az evolúció cáfolatából? Miért nem a pánspermia? Vagy hogy a kis zöld emberkék űrhajóval idehozták egy másik bolygón kialakult állataikat?

Mint ezerszer mondtam, nem azt várom el tőled, hogy leírd a teremtés folyamatát. Csak azt, hogy legalább annyit mondj róla, amennyit az evolúcióról tudunk.

"Csakhogy egy elmélet nem attól bizonyított, hogy nem lehet megcáfolni, ezt már mondtam. "

Ezért furcsa, hogy az evolúció bizonyítékait makacsul figyelmen kívül hagyod, amik szerinted is igazolnák az elméletet, ellenben a tervezésre saját bevalláod szerint nem is kellenek bizonyítékok, egy másik, teljesen független elmélet cáfolata valamiért magában hordozza a tervezéselmélet bizonyítékát. Ezért furcsa ez a hirtelen pálfordulás.

"Hogyan jöttek ki hirtelen a halak a szárazföldre?"

Wikipedia, "tetrapod" szócikk. Tudod, aki csak Harun Yahyát olvas, az lépten nyomon ilyen rejtélyekkel találja magát szembe, valahogy ő mindig elfelejti bemutatni a fontos tényeket. Természetesen nem szándékosan, hanem véletlenül...

[link]

"Nézd, ha nem tudod, hogyan építették a piramisokat vagy a stone hange-et, akkor nem fogadod el, hogy intelligencia hozta őket létre? "

Sajnos úgy látom nehéz a felfogásod. A repülő, torony, piramis, stonehenge azért nem alakult ki evolúcióval, mert nem teljesíti az evolúció három alapvető feltételét. Ezen pöröghetsz nyugodtan, de kb. olyan mintha a Pithagórasz-tétel hibáit úgy próbálnád megmutatni, hogy ötszögekre nem működik. Valóban, mert egyenlőszárú háromszögekről szól. Ugyanígy hozhatsz nekem ezer olyan tárgyat, ami nem evolvál, mert nem teljesíti az evolúció három alapfeltételét, de ez nem változtat azon, hogy egy élőlény meg igen, tehát evolvál.

"A rovar szájszerve és a virág egymáshoz alkalmazkodott? Vagy külön-külön egymástól függetlenül? Vajon honnan tudta a virág, hogy milyen alakot vegyen fel, hogy a rovar elősegíthesse a porozást? Egy vak evolúció hogyan képes ilyesmire? Mi ez, ha nem értelmes tervezés eredménye? "

Honnan tudta Lenski baktériuma, hogy milyen módon tud majd citromsavat emészteni? Honnan tudta az ecetmuslica, hogy milyen gén védi majd meg a hibrid diszgenezistől? Honnan tudta a vadász robot, hogyan tudja elkapni a zsákmány robotot? Honnan tudta az egyszeri néger, hogy a sarlósejtes vérszegénység megvédi majd a maláriától? Éppen ez mutatja, hogy milyen brimitív hülyeségeket írogat Borhidi, de úgy látom máris termékeny talajra hullott a mag... (Hivatkozásokat lásd legutóbb)

"Megint kezdődik a hámozás, a szelekció a fejedben. Kiválasztottad az egyetlen szubjektív érvét, de figyelembe se vetted, amelyeket írt a különböző robbanásokról, a valószínűtlen összehangoltságról, stb. Ordas baromságok? Mikre gondolsz?"

Azokra, amiket te is elimételtél is. Kiszámolták, hogy x millió év alatt sem fejlődhetett volna ki egyik növényből a másik, forrás nélkül, adatok nélkül természetesen. Hogy a szukcessziónak bármi köze van az evolúcióhoz, a "honnan tudta a virág" kezdetű őrültségek. De kérlek, akkor ne kem kelljen találgatnom, mely érveivel nem értesz egyet te sem. Szerinted mik az erős érvei? Mert úgy látszik, szerinted is hülyeség a "virág szép, tehát tervezett", de ezt az előbb valamiért nem domborítottad ki. Szóval, akkor mik is Borhidi számodra is elfogadható érvei? És mik azok, amikkel te sem értesz egyet?

„Alappilléreit? Nem írtak le evolúciós folyamatokat?”

"Hálás lennék, ha mondanál egyet. Nem, a muslicakísérletek nem azok. Bármilyen kísérletet is végeztek, a muslicák pórul jártak, és a muslicák muslicák maradtak. "

Fentebb találsz egy csomót.

Sajnos ez a hülyeség kiirthatatlan. Mikortól nem maradna már muslica? Az evolúció lényege éppen az, hogy lassan apró változásokon keresztül működik, vagyis egyetlen egy lépésre sem tudod rámondani, hogy itt lett a hüllőből madár. Pontosan ez a gond a fenti esetben is, most is. Egy folyamatos átalakulásban hol húzható meg az a határ, amikortól már "más"?

"Ugyan mondanál egyet." (Mármint hasznos mutációt)

Legutóbb mutattam, például a hibrid diszgenezist megakadályozó gének. ( [link]

"A helyzet az, hogy a DNS hordozza a fajra vonatkozó információt. A mutáció során a DNS sérül, megtörik, ezáltal maga a faj is selejteződik. Mutáció során nem kerül be kívülről információ a DNS-be, amely által megjelenne egy új tulajdonság. Ha egy új tulajdonságot vélsz felfedezni egy mutáció során, akkor az már annak a lénynek egy ősében is jelen volt. "

A legérdekesebb számomra mindig az, hogy ha ilyen iszonyúan érdekel a biológia, miért nem szánsz legalább tíz percet arra, hogy az alapjait megismerd? Tényleg, csak az alapokat, hogy mi is az a mutáció? [link] Csak hogy nem mondj ilyen bődületes baromságokat, hogy nicsenek hasznos mutációk.

"Az vizsgálható, de az csak arra jó, hogy a haszontalan mutációval bírók kiszűrődjenek, de alapjába véve a fajok mindig változatlanok. "

Nem alakulnak ki új fajok? Érdekes, én úgy tudtam, hogy már több fajkeletkezési eseményt is megfigyeltek mostanában.

Ha pedig te egy másik fajfogalmat szeretnél használni, mutasd meg mi az? Ez nagyon kényelmes, hogy csak a biológia fajfogalma szerint fajkeletkezési események. Mi az a másik fajfogalom, amit te használsz? Mert e nélkül sajnos az egész semmit sem ér.

Ha megengeded, egy, az ÉRTEM honlapjáról származó példával kezdeném: "Például a madeirai nyulak – amelyek a késő középkorban a telepesek által behozott európai háziasított mezei nyulak leszármazottai – egészen eltérőek az európai nyulaktól mind megjelenésükben, mind viselkedésükben, és már nem képesek kereszteződni velük." <1> A biológia fogalmai szerint ez egy tiszta és világos példa egy új faj keletkezésére. Egy populáció elszakad az anyapopulációtól, ez esetben egy szigetre kerül, majd mutációk történnek, amelyek a kis, beltenyésztett populációban felhalmozódnak, egészen addig a pontig, amikor az új populáció egyedei már nem képesek többé kereszteződni a régi populáció egyedeivel. A cikk magyarázata, miszerint itt kizárólag alapító hatás működött, azaz a szigetre telepített néhány egyed csak a nagyobb populációban előforduló allélek egy kis részével rendelkezett, mutációk pedig nem történtek, egyedül egy ponton sántít: Ezek szerint a nyulakat betelepítő emberek olyan különlegesen szerencsések voltak, hogy a meglévő populációból kizárólag olyan egyedeket választottak ki, amelyek csak egymással voltak képesek szaporodni, a populáció többi egyedével pedig nem. Akkor viszont hogy születtek meg? Kik voltak az őseik?

Másik ismert példa a Raphanobrassica. Ezt a növényt Gregorij Karpecsenkó szovjet tudós hozta létre 1928–ban, tehát nem igazán új eredmény. Retek (Raphanus sativus) és káposzta (Brassica oleracea) növényeket keresztezett, mivel mindkettőjük diploid kromoszómaszáma tizennyolc, az eredeti célja egy gazdaságilag jobban használható növény megteremtése volt, hiszen a retek gyökere ehető, a káposztának pedig a levele, a hibridjükről azt remélték, hogy ehető gyökere és levele is lesz majd. A két növény hibridjei nem hoztak magokat, képtelenek voltak ivarsejteket képezni. Azonban az egyik növényen egyszer néhány mag jelent meg, az ezekből kikelő növények egymás között termékenynek bizonyultak, mint kiderült egy hibás sejtosztódás nyomán az ő kromoszómaszámuk megkétszereződött, így ezek a növények harminchat kromoszómával rendelkeztek, egy teljes retek genomot és egy teljes káposzta genomot is tartalmaztak, így már képessé váltak ivarsejtek létrehozására is. Ezt az új növényt nevezték el Raphanobrassicának. A Raphanobrassica növények egymás között gond nélkül keresztezhetőek, az utódaik termékenyek, ám sem a retekkel, sem a káposztával nem hoznak létre termékeny utódokat. Sajnos a növény gyökere a káposztáéra, levele pedig a retekére hasonlít, így nem igazán ehető, de kétségkívül ez egy olyan eset, amikor a laboratóriumban egy új faj keletkezését figyelték meg. <1,2>

Na jó, de mi bizonyítja, hogy ilyen folyamatok a természetben is lejátszódnak? Erre is végeztek kísérleteket: A Galeopsis tetrahit nevű növényről úgy gondolták, hogy a Raphanobrassicához hasonló módon jött létre a természetben, a G. pubescens és a G. speciosa fajok hibridizálásával. Mesterségesen megpróbálták újra előállítani, a keresztezésekből kapott G. pubescens és G. speciosa hibridek minden mérhető tulajdonságukban egyeztek a G. tetrahit növényekkel. <x> A Madia citrigracilis fajról is azt feltételezték, hogy a M. gracilis és a M. citriodora természetes hibridje. A két fajt keresztezve terméketlen hibrideket kaptak, ám ezeket kolhicinnel kezelték, amely hatására sejtosztódáskor nem válnak szét a kromoszómák, olyan ivarsejteket nyertek, amelyek a teljes szülői genomot tartalmazták, így sikerült újra létrehozniuk a M. citrigracilis fajt. <x1>

Másik, később végzett növénynemesítési munka a Triticale, azaz a búza és a rozs teljes genomját hordozó gabona megalkotása, az ötvenes években. A termesztett búza diploid kromoszómaszáma 42, a rozsé 14, nem csoda, hogy a Triticale diploid kromoszómaszáma 56. A Triticale mindkét szülői faj jellegzetességeit magán viseli, azokkal nem keresztezhető, egy mesterségesen előállított új faj. <3>

Egy viszonylag friss közleményben a Londoni metróban élő szúnyogokat vizsgálták. A Londoni metró szúnyogai külső jegyeik alapján a Culex pipiens fajba tartoznak, ám jelentős különbségeket mutatnak a felszínen élő társaikhoz képest. A földalatti alakok szűk terekben is képesek párzani, míg a felszíniek nem. A föld alatt élő szúnyogok nagy gyakorisággal szúrnak emlősöket, míg a felszíniek madarakat. A föld alattiak vérszívás nélkül is képeznek petéket, míg a felszíniek csak vérszívás után. A föld alatti alakok egész évben szaporodnak, míg a felszíniek télen nem. Ezeket a változásokat nyilván a föld alatti élethez alkalmazkodással függnek össze: Szűk helyeken is párzanak, a metróban sokkal több emlőst (embert) találnak, mint madarat, és mivel a metróalagutak egész évben egyenletes hőmérsékletet tartanak, semmi szükségük a peterakás téli felfüggesztésére. Ezek az egyértelmű előnyök a felszínen valószínűleg hátrányosak. A metróból gyűjtött szúnyogok egymással mind keresztezhetőek voltak, ám a felszínről gyűjtött törzsekkel nem hoztak létre termékeny utódokat. Egyetlen esetben keltek csak ki a hibrid utódok, ám ők terméketlennek bizonyultak. Genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a felszíni és a földalatti alakok közti génáramlás erősen korlátozott, vagy éppen nem is létezik. Minden jel szerint a londoni metróban egy új szúnyogfaj kialakulását kísérhetjük éppen figyelemmel. <4>

<1>: [link]

<2>: [link]

<3>: [link]

<4>: Byrne K., Nichols R. A. (1999): Culex pipiens in London Underground tunnels: differentiation between surface and subterranean populations; Heredity 82, 7–15

[link] ... 4120a.html

"Hajajj, jó sok van belőle, egyik ellentmond a másiknak (pl. sok apró változás, vagy az Eldredge-Gould-féle pontos egyensúly-elmélet, miszerint hirtelen evolúció zajlott), ráadásul egyik sem felel meg a valóságnak. "

Ezek miért mondanak ellent egymásnak?

"Mint ahogy fentebb is írtam, a fajok leszármazását tekintve csak spekulációkról hallani, nincs egy konkrét elmélet, hogy na ez tényleg így történt."

Azért, mert nem egy faj él a földön és nem is egy módon alakultak ki egymásból. A Raphanobrassica másként alakult ki, mint a londoni metrószúnyog. Azért, mert véletlen mutációk történtek, nem egy előre megírt tervet játszottak le a jószágok.

"Figyelj, nagyon könnyű módszert választasz, ha egy ilyen alaptalan állítás mögé bújsz. Egyszerűen csak nem vagy hajlandó elfogadni ezt mint tudományos elméletet csak azért, mert ütközik a világnézeteddel. "

Te mondd, olvastd, mait eddig írtam? Nem vagyok hajlandó elfogadni a tervezéselméletet, mert nem is létezik, te magad sem tudtál róla tíz összefüggő mondatot sem írni. Semmilyen bizonyítéka sincs, ilyet sajnos te sem tudtál mutatni. A hívei által felhozott érveket pedig csuklóból tudom cáfolni. Miért is kéne bármi másnak tartanom, mint valláskárosultak kalimpálásának? Ha visszaolvasol láthatod, hogy az állításoddal ellentétben komoly érveim vannak az evolúció mellett és a tervezés ellen.

"Te nem értesz. Az evolucionisták alapállítása, hogy a fajok egymásból alakulnak ki. Ezt természetesen ők nem igazolják, nekünk kéne cáfolni, hogy ez nincs így."

Erre azért elég sok bizonyíték van. PL: Itt egy cikk, ami ingyen hozzáférhető (Puente X. S., Gutierres-Fernandez A., Ordonez G. R., Hillier L. W., Lopez-Otin C., (2005): Comparative genomic analysis of human and chimpanzee proteases; Genomics 86 634-647 ) ahol az ember és a csimpánz proteáz enzimjeit kódoló géneket hasonlították össze. A cikk főbb állításait nem akarnám tárgyalni, csak a problémafeladatokat emelném ki: Írnak egy USP10 nevű proteázról. Ebből a csimpánznak is van egy példánya és az embernek is. Azonban az emberi genom ezen kívül még tertalmaz két példányt ebből a génből, amikről messenger RNS még képződik azonban az nem fordítódik le működőképes fehérjévé. Minek tette ezeket oda az értelmes tervező? Van egy működőképes USP10 példány a genomban, minek mellé kettő másik, ami nem is működik? Milyen magyarázatot ad erre az értelmes tervezés elmélete? Mi volt ezzel az értelmes tervző célja? Az evolúció elméletének talaján maradva a válasz egyszerű, a mutációk véletlen folyamatok, egy kromoszómaszakasz duplikációjával az USP10 génből három példány keletkezett, amiből kettő nyugodtan elromolhatott mutációk következtében, az élőlény életképességét ez egyáltalán nem befolyásolta, amíg egy működő példány maradt.

A másik érdekes kérdés: A NAPSB proteáz a csimpánzban működő, átíródó gén, míg a gén az emberben is megtalálható, ám itt pszeudogén. Nyilván az nem érv, hogy az emberben miért nincs, hisz erre a válasz, hogy az értelmes tervező ilyenre tervezett minket, nem kell belénk. De akkor minek van ott a működésképtelen gén? Minek építette be a genomunkba a fölösleges gént? Egy másik gén a HPR emberben működik, ám a csimpánzban pszeudogén. Minek építette akkor be az értelmes tervező a genomjába, ha ez úgyis az ember felépítéséhez kellett? Az evolúció talaján a magyarázat egyszerű, az egyik közös ősünknek volt működő NAPSB és HPR génje is, és valamilyen okból az emberhez vezető leszármazási vonalban elromlott a NAPSB, a csimpánzhoz vezető vonalban pedig mutációs események elrontották a HPR gént. Azonban mivel ezek véletlen folyamatok, még nem tüntették el teljesen az egykori működő gének maradékát, ezek ma is felismerhetőek a genomban.

Létezik egy gén, az ADAM6 amely mindkét élőlényben pszeudogén, ám a csimpánzban és az emberben is más-más mutációs események történtek, amik működésképtelenné tették ezt a gént. Hogy fér ez össze az értelmes tervezéssel? Minek tesz bele a tervező két élőlénybe is egy gént, ami nyilván mindkettőben fölösleges? Ha pedig mégis megteszi, miért tervez két különböző hibát beléjük? Minek lehet ezt másnak tulajdonítani, mint véletlen folyamatok termékének?

"Régészeti leletek, dokumentumok szólnak amellett, hogy akkor is éltek emberek, és hogy azok is ugyanúgy szaporodtak, mint mi. Azonban mint láthattad, sem leletek, sem dokumentumok nem igazolják az evolúciót, csak cáfolják. "

Régészeti leletek bizonyítják, hogy százmillió éve is éltk gerincesek és azok is úgy szaporodtak, mint a mai gerincesek. Ezek után megint kérdezem, hogy vajon a teremtést miért pont a honfoglalás és az emlősök kialakulása közé teszed, amikor pontosan ugyanannyi bizonyíték van rá, hogy ezer éve éltek őseid, mint hogy százmillió éve?

"Semmi jel, semmi lelet nem utal arra, hogy az én felmenőimet éppen 1623-ban tervezte volna a tervezőm, nincs okom ezt feltételezni."

Pont ennyi jel utal rá, hogy ötezer, tízezer egymillió, százmillió vagy egymilliárd éve tervezték az őseidet.

Nem írok többször, még mindig úgy vélem, hogy a legtöbb esetben elbeszélünk egymás mellett. Nem vagyok biológus, azonban a kérdést nem a biológia szakmai részéről szerettem volna megközelíteni, hanem a logika alapján. Vagyis az alapján, hogy a szemem előtt az áll, hogy két fajta megközelítés van az élővilág tényeire vonatkoztatva, és biztos vagyok benne, hogy puszta logikus gondolkodással el lehet dönteni a kérdést.

Hogy ábrázoljam, miről is beszélek, csak egy kérdést tennék fel. Vajon azokat a citromsav-emésztő baktériumokat, amelyeket úgymond evolúcióval tettek képessé a citromsav emésztésére, ugyanőket vissza lehetne-e evolválni az eredeti, vagy ahhoz hasonló állapotukba? Illetve végeztek-e ez irányú kísérleteket? Az én fejemben ugyanis az van, hogy az evolúció egy bizonyos irányban (hibák szaporodása, csonkulás, csökevényesedés, tönkremenetel) lehetséges, viszont ezzel ellentétes irányban nem (fejlődés, komplexitásnövekedés). És itt nagyon hangsúlyosan akarom azt kifejezni, hogy az alkalmazkodásnak (számomra) semmi köze nincs a fejlődéshez; alkalmazkodni lehet csökevényesedéssel is.

Tehát én két részre osztom az evolúciót, azonban arról bizonyosodtam meg, hogy ezt a kettőt teljesen összemossák az evolucionisták. Hadd bizonyosodjak meg ezen összemosás jogosságáról azáltal, hogy a fent említett citromsavemésztő baktériumos kísérletre mutatsz egy ellenkező irányú kísérletet.

És köszönöm a vitát, és a belefektetett energiát!

"Az én fejemben ugyanis az van, hogy az evolúció egy bizonyos irányban (hibák szaporodása, csonkulás, csökevényesedés, tönkremenetel) lehetséges, viszont ezzel ellentétes irányban nem (fejlődés, komplexitásnövekedés). És itt nagyon hangsúlyosan akarom azt kifejezni, hogy az alkalmazkodásnak (számomra) semmi köze nincs a fejlődéshez; alkalmazkodni lehet csökevényesedéssel is. "

Mi az a komplexitás? Mi az a fejlődés? Mitől lenne egy élőlény utóda fejlettebb/komplexebb, mint az őse? Ha erre tudod a választ, lehet rá példát is mutatni.

Sajnos a kreacionisták egyáltalán nem mondanak erre semmit. Pedig a válasz egyszerű lenne, ha tudnánk, hogyan lehetne két hasonló élőlény közül kiválasztani a "komplexebbet" vagy a "fejlettebbet", meg is oldódna a kérdés. Csak hogy ezt pont nem lehet, mert sajnos a "komplexitást" vagy a "fejlettséget" mérni, meghatározni, összehasonlítani pont nem lehet, ugyanolyan varázsszavak mint a "mikroevolúció".

Tehát nagyon egyszerű a kérdés, hogyan lehet két élőlény komplexitását vagy fejlettségét összehasonlítani? Ha erre válaszolsz, azonnal meg is van a neked tetsző bizonyíték az evolúcióra.

"Tehát én két részre osztom az evolúciót, azonban arról bizonyosodtam meg, hogy ezt a kettőt teljesen összemossák az evolucionisták. "

Egyetlen evolúció létezik, valamiért a kreacionisták két részre osztanak mikro- és makroevolúcióra. Hogy mi alapján, az rejtély, de nyilván te meg tudod mondani mi a különbség a kettő között, mi alapján sorolod be az adott folyamatot egyikbe vagy másikba?

"Hadd bizonyosodjak meg ezen összemosás jogosságáról azáltal, hogy a fent említett citromsavemésztő baktériumos kísérletre mutatsz egy ellenkező irányú kísérletet. "

Ennek a fordítottját pont nem végezték el, de azért ez általában beleillik a szokásos kreacionista érvelésbe: Akármilyen kísérletről van szó, annál nagyobb kellett volna, vagy kettő.

"Mint láttuk, fajon (nemen) belül nagyon gyorsan képes terjedni, viszont fajok (nemek) között nagyon lassan, mivel ők egymással nem képesek termékeny utódokat létrehozni, így az átjutás módját illetően csak feltételezések léteznek."

SZAPORODÁS CSAK „A MAGA NEME SZERINT”=ezt itja A Biblia is.-->az élő teremtmények 'a maguk neme szerint kezdtek nyüzsögni' ( 1 Mózes 1:21 ). E kijelentés szerint van határa annak, hogy mekkora változatosság léphet fel egy 'nemen' belül. Az ősmaradványok és a modern kori kutatások egyaránt azt erősítik meg, hogy a növények és az állatok legalapvetőbb kategóriái még mérhetetlenül hosszú idő alatt is vajmi keveset változtak.

A modern kori kutatások azt bizonyítják, hogy minden élőlény ,, a maga neme szerint'' szaporodik !

http://www.youtube.com/watch?v=GerIUwc7G0o

"Ez alatt a negyven év alatt a muslica "megszelídítette" ezt az ugráló genetikai elemet, hiszen a P és a Q típusú egyedekben már nem ugranak a P-elemek, védettek a hibrid diszgenezistől. Gondoljunk csak bele, negyven év egyáltalán nem nagy idő, még egy emberöltő sincs."

"Ezt az ugráló genetikai elemet a muslica viharos gyorsasággal "megszelídítette", a ma élő legyekben káros hatásai már nem észlelhetőek, a P-elem nyugvó állapotba került, ugrása gátolt. Megfigyelhető, ahogy egy új fehérjét kódoló gén került a muslica genomba, azaz új genetikai információval bővült. A P-elem megszelídítése során megfigyelhető az a ritka eset is, amikor egy leírható működésű fehérje egy teljesen más, ám épp így hasznos működésű fehérjévé alakult át, nevezetesen a P-elem helyváltoztatását katalizáló transzpozáz enzim mutációs események nyomán a P-elem ugrását gátló fehérjévé alakult át."

Igen a fehérje átalakult hogy védgye a "nemet", hogy nehogy átalakuljon más nemmé.

"Akárhogyan is nézem, ez egyértelműen hasznos mutáció, ráadásul egyszerre nem is egy, hanem öt. Ha ez nem evolúciós folyamat, akkor mi az? Nem kellettek hozzá évmilliárdok, csak egy szűk emberöltö"

-ezeknek a mutációknak nem az a célja hogy átalakítson egy nemet más nemmé hanem hogy védgye.

"Akkor kérlek olvass el egy akármilyen megfigyelt evolúciós folyamatról, vagy mutációról szóló írást és bizony rá kell hogy jöjj, hogy egy veleszületett képesség is "magától lehet a genomban". Pl: [link]

-igen javitogének ez a feledatta !

[link]

Péld:A dohányosokat vizsgáló tanulmány szerint azok az emberek, akikben egy mutáció miatt gyengébben működik a DNS-javításban igen fontos hOGG1 gén, sérülékenyebbek a tüdő- és más dohányzás okozta rákbetegségekkel szemben. Az ezzel a mutációval kapcsolatos egyszerű nukleotid polimorfizmusok (SNP-ek) klinikailag kimutathatók.

"A modern kori kutatások azt bizonyítják, hogy minden élőlény ,, a maga neme szerint'' szaporodik ! "

Ez éppen egy olyan példa, ahol a P-elem két faj között ugrott, vagyis ő pont nem tud erről a nagyon szigorú bibliai parancsról. Szólni kellene neki, mert nem követi a szentírást, nem?

"Igen a fehérje átalakult hogy védgye a "nemet", hogy nehogy átalakuljon más nemmé. "

Minek ettől védeni a nemet, ha ez eleve lehetetlen? Hiszen benne van a Bibliában is, hogy a nemek közt nincs átjárás, nem? Akkor hogy is van ez?

"-ezeknek a mutációknak nem az a célja hogy átalakítson egy nemet más nemmé hanem hogy védgye."

A mutációknak nincs célja. Véletlen hibák az élőlény örökítőanyagában.

Senki sem állította, hogy ettől az ecetmuslicából új faj lett volna, nem tudom, miért bizonygatod ezt ilyen buzgón? Fentebb találsz vagy öt megfigyelt fajkeletkezési esetet, azokról az esetekről állítjuk, hogy új fajok keletkeztek, erről pont nem. Te érdekes módon mégis a megfigyelt fajkeletkezési eseményeket figyelmen kívül hagyod. Miért?

"-igen javitogének ez a feledatta ! "

Javítógén? Milyen javítógén? Melyik az ebben a rendszerben?

"Az én fejemben ugyanis az van, hogy az evolúció egy bizonyos irányban (hibák szaporodása, csonkulás, csökevényesedés, tönkremenetel) lehetséges, viszont ezzel ellentétes irányban nem (fejlődés, komplexitásnövekedés). "

Van ebben egy őrületes ellentmondás, csodálom, hogy eddig senkinek sem esett le. Ugye az egyes számú alapérv az egyszerűsíthetetlen összetettség, vagyis, hogy az ostor, a sejt, az akármi olyan, hogy bármelyik részét elvesszük nem működik. A második, hogy hát persze, elkorcsosulás, elromlás, egyszerűsödés az van, csak bonyolódás nincs. Na de akkor ez hogy lehet?

Egyik oldalról nyomjátok, hogy a vizsgált rendszerek nem egyszerűsödhetnek, de ennek ellenére semmi bajotok sincs azzal, ha mégis egyszerűsödnek, amíg ezt elkorcsosulásnak, hibának, akárminek nevezhetitek. Ez nem éppen egy óriási öngól?

„’Ez éppen egy olyan példa, ahol a P-elem két faj között ugrott, vagyis ő pont nem tud erről a nagyon szigorú bibliai parancsról. Szólni kellene neki, mert nem követi a szentírást, nem?’”

Mint láttuk, fajon belül nagyon gyorsan képes terjedni, viszont fajok között nagyon lassan, mivel ők egymással nem képesek termékeny utódokat létrehozni, így az átjutás módját illetően csak feltételezések léteznek.-->FELTÉTELEZÉSEINK VANNAK--> Ez nem Bizonyíték!

Amúgy megemlítettétek, hogy :............

Az ugráló genetikai elemek egyáltalán nem ritkák a természetben. Tulajdonképpen eddig minden egyes fajban találtak ilyeneket, ahol vették a fáradtságot, hogy keressenek (Igen, az emberben is.).

Minek ettől védeni a nemet, ha ez eleve lehetetlen? Hiszen benne van a Bibliában is, hogy a nemek közt nincs átjárás, nem? Akkor hogy is van ez?

Mint láttuk, fajon belül nagyon gyorsan képes terjedni, viszont fajok között nagyon lassan, mivel ők egymással nem képesek termékeny utódokat létrehozni, így az átjutás módját illetően csak feltételezések léteznek.

Nektek feltételezéseitek vannak erről akkor mit mondja én.

-p-elem lehet olyan mit a szabad gyökök?

„A mutációknak nincs célja. Véletlen hibák az élőlény örökítőanyagában.”

A P-elem megszelídítése során megfigyelhető az a ritka eset is, amikor egy leírható működésű fehérje egy teljesen más, ám épp így hasznos működésű fehérjévé alakult át, nevezetesen a P-elem helyváltoztatását katalizáló transzpozáz enzim mutációs események nyomán a P-elem ugrását gátló fehérjévé alakult át.--> Az átalakulásnak nem volt célja?

„Senki sem állította, hogy ettől az ecetmuslicából új faj lett volna, nem tudom, miért bizonygatod ezt ilyen buzgón? Fentebb találsz vagy öt megfigyelt fajkeletkezési esetet, azokról az esetekről állítjuk, hogy új fajok keletkeztek, erről pont nem. Te érdekes módon mégis a megfigyelt fajkeletkezési eseményeket figyelmen kívül hagyod. Miért?”

A Bibliából, az ott említett nem azonban elég tág értelmű ahhoz, hogy a nemen belül sok változatot, más nemmel való kereszteződést viszont ne engedjen meg. A megfigyelt tények azt bizonyítják, hogy ez így van. Ezért nincsenek átmeneti fokozatok a főbb csoportok között sem a kövületi rétegekben, sem a mai teremtmények között. Az osztályozás terén végzett évszázados gondos kutatás föltárta, hogy semmiféle most keletkező „új” típus nem „új” igazán, hanem a már meglevő, a Genezisben említett alapvető nemek egyszerű változata.

http://www.youtube.com/watch?v=GerIUwc7G0o

"Mint láttuk, fajon (nemen) belül nagyon gyorsan képes terjedni, viszont fajok (nemek) között nagyon lassan, mivel ők egymással nem képesek termékeny utódokat létrehozni, így az átjutás módját illetően csak feltételezések léteznek."

„Javítógén? Milyen javítógén? Melyik az ebben a rendszerben?”

Nincs minden genomban javítogén?

[link]

Péld:A dohányosokat vizsgáló tanulmány szerint azok az emberek, akikben egy mutáció miatt gyengébben működik a DNS-javításban igen fontos hOGG1 gén, sérülékenyebbek a tüdő- és más dohányzás okozta rákbetegségekkel szemben. Az ezzel a mutációval kapcsolatos egyszerű nukleotid polimorfizmusok (SNP-ek) klinikailag kimutathatók.

Lássuk csak!

"így az átjutás módját illetően csak feltételezések léteznek.-->FELTÉTELEZÉSEINK VANNAK--> Ez nem Bizonyíték! "

Az a bizonyíték, hogy átjutott. Azt nem tudjuk, hogy melyik légy seggét harapta meg melyik másik, mert nagyon kevesen figyelték a huszas években az ecetmuslicákat. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a P-elem bizony az utóbbi időben jelent meg a D. melanogaster genomjában.

Minek ettől védeni a nemet, ha ez eleve lehetetlen? Hiszen benne van a Bibliában is, hogy a nemek közt nincs átjárás, nem? Akkor hogy is van ez?

"Mint láttuk, fajon belül nagyon gyorsan képes terjedni, viszont fajok között nagyon lassan, mivel ők egymással nem képesek termékeny utódokat létrehozni, így az átjutás módját illetően csak feltételezések léteznek. "

Ez sajnos nem válasz a kérdésre.

"Nektek feltételezéseitek vannak erről akkor mit mondja én. "

A legjobb lenne, ha csöndben maradnál, láthatóan ehhez a vitához hozzászólni sem tudsz. Természetesen minden tiszteletem mellett, véletlenül se értsd úgy, hogy a gaz "evolucionisták" beléd akarják fojtani az igazságot. Egyszerűen csak látható, hogy nem érted az egészet.

"p-elem lehet olyan mit a szabad gyökök? "

A P-elem egy ugráló genetikai elem. Egy DNS szakasz, ami egy transzpozáz enzimet kódol és az enzim szubsztártját jelentő DNS szekvenciákat. Nem önálló élőlény, egyszerűen csak fertőzőképes genetikai információ, egy saját magát terjeszteni képes gén, ha úgy tetszik egy genom-élősködő. Nehéz felfogni a lényegét, de ha kicsit belegondolsz nem lesz olyan nehéz.

"Az átalakulásnak nem volt célja? "

De nem ám. Mellette nyilván nem emlékezünk meg a milliónyi másik P-elemről, amikben ugyanígy mutációk történtek, csak éppen ők ugrásképtelenné váltak tőle, semmilyen új működéssel nem gazdagodtak. Ezt hívják evolúciónak -> Nagyszámú véletlen mutánsból a kevés hasznos tovább szaporodik, a sok semleges és káros meg kiszelektálódik előbb-utóbb. Ebben az esetben azoknak a legyek, ahol olyan mutáció történt, ami megvédte őket a hibrid diszegenezistől, több egészséges utóda született, azaz előnybe kerültek a többiekkel szemben, elszaporodtak. Pontosan ez az evolúció.

"A Bibliából, az ott említett nem azonban elég tág értelmű ahhoz, hogy a nemen belül sok változatot, más nemmel való kereszteződést viszont ne engedjen meg. A megfigyelt tények azt bizonyítják, hogy ez így van."

Erre mutattam fentebb vagy öt példát, amikor nincs így. Éppen ezért furcsa, hogy megpróbálod letagadni a nyilvánvaló tényeket. Tudod akárhányszor ide copy-pastelheted az új bibliád fejezeteit, sajnos ettől még nem tűnnek el azok a csúnya-csúnya fajkeletkezési esetek, még akkor sem, ha kerek perec letagadod őket.

Javítógén? Milyen javítógén? Melyik az ebben a rendszerben?

"Nincs minden genomban javítogén? "

Vannak DNS repair enzimek. Ezekről toltál ide egy hivatkozást, amit gondolom elolvastál, mielőtt idepöttyentetted. Ha olvastad, akkor tudnod kell, hogy ezek a DNS kémiai károsodását javítják ki. Ebben a tárgyalt esetben viszont ilyenek nem történtnek, a P-elem beépülések helyén a DNS ép, semmilyen javításra sem szorul. A genetikai információ sérült, ezek a gének tönkrementek, de ezt semmilyen javítógén sem tudja kijavítani, ugyanis azok DNS károsodásokat javítanak, a P-elem beépülés pedig nem az. De nyilván ezt te is tudod, hiszen olvastad a wikipediás cikket, amire hivatkoztál, ugye? De akkor miért lovagolsz ezeken a "javítógéneken"?

Az általad emlegetett hOOG1 enzim annyit csinál, hogy ha a DNS-ben talál egy 7,8 -dihidro-oxoguanint, egy 8-oxoadenint, formadiopirimidint, vagy metilguanint, (ezek mind kémiailag módosult bázisok) akkor ezeket a károsodott bázisokat eltávolítja a DNS szálból, ezt a "lyukat" pedig más enzimek befoltozzák. A P-elem ugrásánál keletkezik oxoguanin? Vagy oxoadenin? Nyilván nem. Akkor te miről beszélsz? Nézd, mielőtt meg akarsz dönteni egy százötven éves elméletet legalább a biológia alapjaival tisztába kellene jönni, hogy elkerüld ezeket az égéseket. De ez csak egy jószándékú tanács, megfogadod, vagy nem...