Az evolúció elmélet szerint minek a hatására jönnek létre új fajok napjainkban?

Az evolúcióra két dolog hat:

1. a tény hogy a gének átörökítése, másolása közben történnek véletlen hibák, a másolat se lehet mindig tökéletes, és azok élik túl akiknél ezek a hibák hasznosnak bizonyulnak a túlélés szempontjából (vagy legalábbis nem akadályozza őket benne)

2. a környezeti hatások melyek meghatározzák mely hiba számít hasznosnak és mely hiba nem

Tehát új fajok a véletlen és a környezet hatására születnek.

Pár gondolatot szeretnék hozzá fűzni,Természetes kiválasztódás hogy új fajok jöjjenek létre csak külső erö Lásd Mennyei erő(isten)jön létre.Biológiai törvény, hogy külső erő kell a magasabb életforma létrejöttéhez.Két sejt soha nem fog egyesülni ezért van egy olyan hogy mindig a magasabb életforma felé igyekeznek pl kémia .

Jézus is férfi apától és női anyától származik.Mivel minden szaporodás hoz ez kell Nincs kivétel mert így van az univerzum meg termtve.A törvényeket senkisem fogja áthágni És NEM áthághatók.

Környezethez alkalmazkodás, mutációk sorozata.

De ennek nincs köze ahhoz, hogy egy majomszerű közös ősből így ki tudott volna alakulni az ember, bár valakik hisznek ebben, de tudományosan sem igazán bizonyított. De az még tényleg elképzelhető, hogy (bizonyos határok között) új fajok jöjjenek létre, hiszen pl. emberítpusból is többféle van, de még ezek sem tekinthetők külön fajnak, ha jól tudom, hanem egy fajon belül különböző alfajoknak, változatoknak. Váltakozások, ingadozások előfordulhatnak egy fajon belül.

Közel sem mondanám magam szakavatottnak, de eléggé érdekel a téma, szóval elmondanám a véleményem – amely helyenként lehet, hogy messze nem fog tudományosnak tűnni.

Szóval. Ahhoz, hogy új fajról beszélhessünk, nyomatékos változásoknak kell végbemenniük egy már meglévő fajon belül - hogy úgymond „csoportokra” bonthassuk az egyedek adott csoportját – ez esetben ez a csoport a faj. Mikortól beszélhetünk nyomatékos változásokról? Ez egy roppant nehéz és kényes kérdés, mert nagyon nagy a „határfelület”. Egy új fajt megállapítani sokszor olyan, mint egy új, önálló nyelvet - sok esetben nem egyértelműen definiálható. Mikor „szakadt le” az olasz a latinról? Hát a kutya a farkasról? Nem lehet egy pontos időpontot mondani. Időintervallumot lehet, vagy a változás intenzitásáról is, de hogy mikor és hol, ezt konkrétumokban nem lehet kifejezni. Így a kézenfekvőség és a gördülékenység kedvéért maradjunk egyszerűen a változásoknál. Ez ugyanis fix és állandó.

Az evolúció motorja mondhatni a „természetes szelekció”, amely elvileg már időtlen idők óta megy, megy, és meg nem áll. Persze itt akadnak kételkedők, vagy az elméletet cáfolni igyekvők, most térjünk el ettől, tegyük fel, hogy lehet, igazuk van, lehet, hogy nincs. Mi most az egyszerűség kedvéért tételezzük, hogy az elmélet nem csupán néhány abszurd elme bolond játéka. Szóval mesterséges szelekcióról leginkább a 19. századtól beszélhetünk, a tudatos tenyésztésektől kezdődően. Hogy mi a természetes és a mesterséges szelekció között? A legelső öntudatlan, és „a hasznosabb továbbél” – a hasznosabb tulajdonságok nagyobb eséllyel öröklődnek, mivelhogy ezen tulajdonságok képviselőinek az életben maradása, és így a fajfenntartása valószínűbb – alapelvvel a fennmaradást szolgálja, míg a mesterséges tudatos, és egy célt szolgál – nem feltétlenül a fennmaradásét, tehát az utódok csoportjának a hasznosságát. Röviden. De a kettő igazából összefonódik. Elvileg a háziasításra is tekinthetünk úgy, mint a vadon élő fajok mesterséges - emberi - környezetbe való beillesztésére, tehát tekinthető a természetes szelekcióba való beavatkozásnak, mégis, ezen egyedekre, esetleg új fajokra ugyanúgy érvényes a természetes szelekció is - pl. kutya, házimacska. Tehát összefoglalva. Az evolúció „szalaggyárát” nem lehet megkerülni, vagy alóla kibújni, mert mindenre kihat, de bele lehet avatkozni.

Hogy most mikortól kezelünk egy beavatkozást természetesnek, és mikortól mesterségesnek, ez megint helyzet és nézőpont kérdése. Mint egy futballmérkőzés. A bíró tudatos döntéseivel beleavatkozhat a játék természetes folyamatába, ha nem a kellőképpen dönt, s így „irányított”, „mesterséges” változásokat idézhet elő, de ha egyszer levonul a pályáról, a mérkőzés pedig továbbmegy, az a maga rendje, természetessége szerint fog alakulni – persze másképp, mintha egyáltalán be se avatkoztak volna. De úgy is értelmezhetjük, mint a rendszer részvevőjét, amely ugyanúgy a gépezet része, és döntései bármennyire is mesterségesnek tűnnek, talán semmivel sem mesterségesebbek, mint a játékosoké. Szóval a mesterséges szelekció is az evolúció része? Az evolúció motorja, a természetes kiválasztódás a mesterséges beavatkozásoktól „hemzsegő” folyamatokat is ugyanúgy rendezi öntudatlanul, mint tette azt kétszázezer éve. Még ha meg is próbálnánk minden egyes egyednemzést befolyásolni, a természetes szelektálást így sem tudnánk kiküszöbölni.

Tehát a kérdésre válaszolva a változások, mint mindig, számtalan – kvázi végtelen – tényező hatására jönnek létre, amely változások közül bizonyosak elvesznek, mások fennmaradnak, s újra változnak – önkényesen szelektálódnak. A mesterséges beavatkozás csak egy nagyocska tényező lesz a sok közül :-)

"Tudnátok olyan példákat mondani ahol megfigyeltek a természetben egy új faj keletkezését?"

Inkább alfajt tudnék mondani: a kutyák. Tulajdonképpen az ember műve hogy annyiféle-fajta kutya létezik ma a világon, a házőrző habzószájú vérebektől a kis szobacirkálókig, mégpedig azért mert mióta háziasítottuk a kutyákat, elkezdtünk különféle fajtákat kitenyészteni.

23:35

"Természetes kiválasztódás hogy új fajok jöjjenek létre csak külső erö Lásd Mennyei erő(isten)jön létre."

Szerintem eltévedtél, ez itt nem a Vallás témakör...