Az evolúció elmélet szerint minek a hatására jönnek létre új fajok napjainkban?

Nem! A DNS, a gén, a szekvencia NEM egymás szinonimái! Ezek mind különböző fogalmak.

Ajánlom figyelmedbe a következő (biológusoknak) írt oktatási segédanyagot

[link]

(Ez a fejezet éppen arról szól, hogy a NEM KÓDOLÓ SZEKVENCIÁKAT is felhasználják a fajok közti rokonság= genetikai távolság mérésére)

Mert ezek CSAK akkor egyeznek, ha a két faj kellően közeli rokon. És nem az az egyezés oka, hogy hasonló tulajdonságokra van szükségük (amivel te magyaráztad a rokon fajok DNS-ének egyezőségét).

Hogy ki hova menjen?

Ez a tudományok/TERMÉSZETTUDOMÁNYOK rovata!

Nem a vallás, és nem az ufók és más ezoterikus összeesküvések rovata. Én jó helyre írtam a hozzászólásaimat!

Ha moderáltatni kell a beszélgetést, gyorsan leírom a kettes számú válaszomat a kérdésre, mielőtt az egyes számú eltűnne egy véletlen folytán. :) (Még mindig az vagyok, akinek egy másik kérdésnél lévő válaszát megtaláltad és idézted. :) )

Tehát az evolúció egy igen szép elmélet, de nem mond többet, mint leszármazás változással. Vagyis öröklött (és nem szerzett, l. Lamarck) tulajdonságok továbbörökítése és egy populációban megfigyelhető (az előbbi mechanizmus következtében kialakuló) változatosság az egyik része, a másik az erre ható folyamatok összessége, amit szelekciónak nevezünk.

A kérdésed arra vonatkozott (egzakt megfogalmazással), hogy manapság a természetes vagy a mesterséges szelekció érvényesül erősebben? Az előbbi a "természetben képzőnő fajok", a másik pedig a "labor körülmények hatására" (és még egyéb). A válasz: is-is. Ellenben a mesterséges látszólag túlsúlyban van.

A fajképződés nem egy hipp-hopp folyamat. Kell hozzá pár százezer/millió év (ha nagyon sok időt adunk az evolúció folyamatainak, akkor legyen milliárd, de azért annyi idő alatt már illik összehozni valamit). Legvillámgyorsabb esetben is tízezer év kell a természetes szelekciónak, hogy valami látványosat produkáljon. Ugyanis minél gyorsabb egy faj nemzedékváltása, annál gyorsabb az evolúciója is. Hiszen a szelekció a génarányt csak a két nemzedék között tudja eltolni (azzal, hogy egyes egyedeket előnybe, másokat hátrányba hoz, így az előnyősebb helyzetben lévők jobban tudnak szaporodni). A kisebb fajoknak, pl. rovaroknak gyorsabb az életideje, gyorsabban vltanak is nemzedéket, mint a nagytestű emlősök. A leggyorsabban pedig a baktériumok, vírusok teszik mindezt, és mivel hatalmas tömegben nőnek, nagyobb is a változásra való esély (alap mutációs ráta 10^-9). Extrém esetben megtörténhet, hogy mikroevolúciós lépésekről beszélünk (pl. a HIV-nél), azaz az egyik emberben lévő kórokozók már mások, mint a másik, ugyanattól a kórokozó-populációtól fertőződött emberben lévők. Ha pedig mondjuk nagyon sokáig élnénk ezekkel a parazitákkal, tegyük fel kétszáz évig, simán lehetne, hogy a belőlem izolált HIV-törzs és a belőled izolált HIV-törzs genetikailag annyira különbözik, hogy külön alfaji besorolást kap. (Hasonló megy végbe a ráknál is. A primer tumor genetikailag tök más, mint a szekunder. Pedig ugyanazzal a genetikai készlettel indultak: a te sejtjeid voltak ők is.)

Azonban mindez egyáltalán nem látványos. Egyrészről a baktériumokat még csak nem is látod. Másrészről a morfológiájuk általában nem változik, mert arra erős a szelekciós nyomás. Tehát ha természetes fajképződést szeretnél vizsgálni, marad a mikroszkóp és a genatikai technikák. A körülöttünk élő látható fajok nagyon lassan változnak, a szelekció a sokkal hosszabb nemzedékidő miatt sokkal lassabban "hoz létre" újakat. De kis élőlényeknél, pl. a gyomok ez megtörténhet pár emberi generáción belül is. Ha a középkor óta lenne fényképezőgép és olyan tudományos alapossággal végezték volna a kísérleteket, mint ma, akkor egy ilyen hosszútávú megfigyeléssorozat egész sor fajképződésről számolhatna be. Tehát az idő a limitáló tényező.

A természetes szelekciónál a mesterséges kicsit "gyorsabb". Mesterséges, mert tudatos emberi beavatkozás adja a szelekciós nyomást. Ez a háziasítás, de mivel a kezdetekből nem maradtak ránk őskópiák, csak a mai állatokat látjuk, nehéz elhinni. De ha megnézed, hány kutyafaj van... és ma is tenyésztenek ki újabbakat.

A mesterséges szelekció folyamata lényegében azért gyorsabb, mert a természetben nem mindig csak a legrátermettebb marad életben, a második helyezett is szaporodhat, vagyis a populáció genetikai összetétele sokkal heterogénebb. Az ember fogja, vadászkutyát tenyészt, akkor az alom mellett elsüt egy puskát. Amelyik kutya a dörrenésre nyüszítve összehúzza magát, azt kivágják, a többi marad. (Az erdélyi kopót tenyésztették így. Régen. Ma minden korcsot eladnak.) Vagy szarvasmarhánál, amelyik a legtöbb tejet adja, azt pároztatják. Következő genercióban szintén. Sok kis lépés után megduplázódik a tejhozam.

A labor egy különleges hely. Egyérészt lehet genetikailag is belenyúlni az állatok genomjába, de ezt ne hagyjuk. Msárészt pici, gyorsan szaporodó állatokkal dolgoznak. Nagy tömegben. Sokáig, minden generációban gondosan szelektálva a kérdéses fenotípusra. Pár év alatt látványos eredményt lehet elérni: a muslinca hátszőreinek száma 15-ről leeesik 9-re. (Ez látványos, hidd el. A facettaszám megváltozásánál mindenesetre látványosabb, mert az, hogy az összetett szemben egy ommatidiummal kevesebb van, nincs az az ember, aki megmondja elsőre.) Egy különleges eset, amiről a Critical Biomass blogjában is írtak (egészen olvasmányosan), az az ún. P-elem, ami határ: laborban képződött, mesterséges szelekció hatására, tök véletlenül. Vagyis a tudósok csak tenyésztgették a muslincákat, fogaluk nem volt róla, hogy ezek már nem iagzán fognak szaporodni a vad muslincákkal (azaz azzal, ami beszáll az ablakon). Nem is akarták ezt. Nevezhető ez azért természetes szelekciónak is, ha nagyon erőltetjük.

Röviden tehát: mindkettő, de a természeteshez több idő kell, hogy látványosabb legyen, a mesterséges gyorsabb. De mindkét módon zajlik fajkeletkezés, ám még éppen az átmeneti alakoknál tartunk. :) (Mint mindig. Nincs vége, csak egy folytonos átmenet jól jellemezhető fenotípusokkal.)

Pontos válaszokat szeretnél Imádkozz s mindent megértesz.

mivel minden kérdésre csak is egy igaz válasz létezik .::))

A fajkeletkezésnek nem egyetlen oka van, rengeteg különböző körülmény vezethet oda, hogy új faj keletkezik. Példák:

Raphanobrassica poliploid hibrid speciáció:

[link]

Klasszikus egymástól földrajzilag elkülönülő populációk:

[link]

Egy élősködő baktérium hatására történt fajkeletkezés:

[link]

[link]

Fajkeletkezés egy végletekig specializált ragadozó hatására:

[link]

Fajkeletkezés hibridekből lepkékben:

[link]

Halakban az új élőhelyre költözés hatására:

[link]