El tudná valaki magyarázni nekem valaki az üvegházhatást? Esetleg mérésekkel alátámasztani, hogy a visszavert sugaraknak is van erejük?

Oké, megint írtál érdekes dolgokat. Leginkább a sugárzás csökkenése lepett meg. Én úgy tudom, hogy egyenesen terjed, pont ezért nevezik sugárzásnak, és gyengülés nélkül. Persze az anyagokon, például levegőn keresztül részben elnyelődik, valamint ha a sugarak nem párhuzamosak, akkor gyengül, de akkor fejtsd már ki légyszi, honnan jön ez a négyzetes összefüggés.

A felhők 1000 méter körül vannak. Ha jártál már hegyen, akkor kábé ilyen magasan találkozhatsz vele. Azért olyan nagy marhaságot persze nem írtál, csak nem vetted figyelembe a valóságot. A zivatarfelhő alacsonyan van, de felnyúlhat egészen magasra. Persze én sem biztos, hogy mindent jól írtam, de az biztos, hogy a levegő páratartalmától függ, hogy hol látható felhő.

A kodenzcsík például hasonló a felhőkhöz, csak ez pár perc alatt eltűnik, ugyanis a megmaradásához a páratartalom nem elég. A légáramlás miatt összeáll, de aztán az alacsony páratartalom miatt gyorsan el is párolog.

De egy marhaság például, hogy ha lehűl az idő, akkor esik az eső. Az eső persdze hideg, hiszen a magasban hidegebb van, mint a felszínen, de egyébként pont hogy akkor van eső, amikor melegebb van. Ha hideg van, akkor egyre kisebb a csapadék esélye. Ezt azért magad is megfigyelhetted volna, mert eléggé nyílvánvaló és logikus. Annyira rövidlátó vagy, hogy megint a kicsapódásra vezeted vissza a felhők kialakulását. Oké, akkor gondolj a gőzre, ami a forró víz felett látszik. Minél nagyobb az intenzitása, annál jobban látszik. Persze fogadok, hogy ezt is a kicsapódásra vezeted vissza, csak az a gond, hogy ha csökken a hőmérséklet, akkor a gőz eltűnik. Vagyis el nem tűnik, csak a hőmérséklet csökkenésével csökken a páratartalom és egyszerűen elpárolognak a cseppek. Ott maradnak, csak nem fogod látni. A felhőknél pontosan ez történik. Ha csökken a hőmérséklet, akkor egyszerűen eltűnnek a felhők.

Nagyon hideg területeken, például a sarkokon, ahol tartósan jóval nulla fok alatt van a hőmérséklet, alig van csapadék. Ezt te is tudod szerintem, éppen ezért nem értem, miért írod azt, hogy a hideg miatt esik az eső? Tudod, erre mondom én, hogy nem törődsz a valósággal, csak írsz valami random dolgot, amit kitalálsz. A felhők magasságáról amit írtál, a az egész jó volt, csak benne volt a megszokott felületes gondolkodásod, sajnos.

Az angol miatt bocsesz, bár én mindig azt szoktam mondani, hogy ha magyarok vagyunk, akkor beszéljünk magyarul. Ha jól emlékszem, sokat magyaráztál, szóval azért valamit tudok majd kezdeni vele. Igaz, a magyarázataid is érthetetlenek voltak, csak termeltél nekem elég témát egyébként is, így elterelődött a figyelmem. De még egyszer leírom, hogy mielőtt írsz valamit, nézz körül, hogy valóban az történik-e. Itt az esőre gondolok, mert elsőre nekem is az volt logikus, amit írtál, csakhogy a valóságban ez messze nem így megy. Akkor ugrott be, hogy a páratartalom a kulcs. Szóval légyszi, gondold ezt újra, ne nekem kelljen feleslegesen magyarázkodni.

Találtam egy érdekes infót a wiki-n:

A legtöbb sugárzás az Egyenlítő vidékét éri (1,34-1,36 × 107 W/m² egy év alatt), a sarkvidékeket azonban csak 5,44-5,86 × 106 W/m².

Ez érdekes, mert azt írja, hogy az Egyenlítőnél kétszer annyi sugárzás éri a Földet. Azt viszont nem írja, hogy a négyzetméter a felületet jelenti, vagy a sugárzás keresztmetszetét? Az első lenne a logikus, de az túl sok lenne, szóval inkább a másodikra tippelnék. Így sem kevés, mégis jól mutatja, hogy az elnyelődés szinte alig számít. Persze nem tudok semmi konkrét infót arról, hogy mekkora levegőrétegen kell áthatolni a sugaraknak a Egyenlítő felett és a sarkoknál. Oké, a cikk azt írja, hogy a sarkoknál a légkör vékonyabb, akkor tehát itt az elnyelődés kisebb. Ez mondjuk meg is felel annak, amit elvárunk.

A felszínt hó és jég borítja, aminek az infra sugárzása kicsi, vagyis a lényeg inkább az, hogy a fény nagy részét visszaveri. Nem nyelődik el, nem melegszik fel.

Ez így rendben is van, csak a felmelegedés hatására olvad a sarki jég, márpedig ahol nincs jég, ott a talaj már felmelegszik, hiszen napsugárzás azért van bőven. Ez azt jelenti, hogy ami elkezdődött, azt már nem lehet megállítani. A szekér elindult a lejtőn és egyre gyorsul. Az olvadás exponenciálisan gyorsul, esélyünk sincs megakadályozni.

Találtam még egy infót az infráról. Nem feltételezem, hogy ezeket nem tudod, de azért van egy-két érdekes rész.

[link]

Ebből ami nekem érdekes, hogy az infra nem jut el a felszínre. Ami viszont Neked érdekes, hogy átmegy az üvegen. Tudom, hajtogatod az elnyelődést, de akkor nézd már vissza az előző válaszom. Mert elnyelődés van, csak nem az, amit gondolsz. Csak azért cáfollak meg, hogy legyél pontosabb, mert így semmire nem jutunk.

Oké, látom feladtátok. Mindegy, megértem, hogy a türelmetek nem végtelen. Azért tudtam meg hasznos dolgokat, bár sokszor mondtatok őrült vad dolgokat, amit lehet, hogy csak nem értettem meg.

Ami új, hogy az infra elnyelődik a légkörben, mármint teljesen. Ez érdekes és fontos dolog. Egyértelmű, hogy a légkör melegedését eredményezi, csakhogy semmi köze az üvegház hatáshoz. Mert az üveg nem állítja meg, tehát bár a légkört némileg felmelegíti, de az üvegházban nincs szerepe a levegő felmelegítésében. Csak nagyon pici utat tesz meg az üvegházon belül és a légkörrel ellentétben ezen a kicsi távon csak nagyon kevés infra nyelődik el.

Volt egy olyan dolog, hogy az üveg szigetel. Oké, igen, a meleg levegőt bent tartja, miközben beengedi a fényt, ami felmelegíti a talajt. Ezzel kezdtük. Viszont a felhők vízből vannak és oké, hogy elnyelik az infrát, meg fel is melegednek egy picit, de ez sehogy sem hasonlít az üvegházra. Az üveg ugyanis nem melegszik fel, a felhő meg nem engedi át a fényt. Nem igazán érzek párhuzamot. Egyedül annyi közös, hogy hő keletkezik sugárzás hatására. De más hasonlóságot nem látok.

Oké, kicsit egyszerűsítettem, tényleg nem nyelődik el teljesen az infra. Ebben igazad van, én néztem el.

Ha az üveg elnyelné az infrát, akkor nem kellene felmelegednie? Csak kérdezem, laikusként, mert hát mégis csak energiáról van szó. Ha elnyelődik, akkor átalakul valami mássá, de nem tűnhet el.

Két szót nem tudok értelmezni. Az egyik az elnyelődés, a másik a szigetelés.

Az elnyelődésre nekem az jön le, hogy az infra hővé alakul, csakhogy egyszer sem írtad le, ha jól emlékszem és így nem egyértelmű. A szigetelésre is van gondolatom, de olyan nincs, amire te gondoltál, ebben biztos vagyok. Szerintem ezeket tegyük tisztába.

Oké, szerintem hőszigetelésre gondoltál, csak sem az üveg, sem a felhő nem igazán jó hőszigetelő. A felhő még elnyeli az infrát, és akkor a felmelegedéssel már lehet számolni. Ez az üvegnél is van természetesen. Szerintem egyikkel sincs sok értelme számolni, de tény, hogy ezek működnek.

Viszont úgy érzem, túlságosan rákoncentrálsz az infrára, holott mindhárom energia átadás egyszerre működik. Az üvegházban a hőáramlást minimálisra csökkentik, ezért tud felmelegedni. Az üvegfalak ezt a célt szolgálják, nem a hőszigetelést. Az üveg felülete jóval hidegebb a belső hőmérsékletnél. Főleg ha azt is vesszük, hogy a párakicsapódás is sok hőt von el. Viszont mivel a levegő nem mozog, így nincs hőáramlás, így az üveg felületével érintkező hűvös levegő nem keveredik a meleg levegővel. Persze ezt a gyakorlatban szabályozni szokták, hogy a lehető legoptimálisabb hőmérséklet legyen. Esetleg ezt nevezhetjük üvegház hatásnak, bár én nem nevezném.

A felhőket és a hőmérsékletet az határozza meg, hogy milyen légtömegek érkeznek hozzánk. Az óceán felől sok felhő jön, mint ahogy a Földközi-tenger felől is. Télen mindegyik kicsit melegebb levegőt hoz. Tehát ha felhőt látsz, az azért van, mert ebből a két irányból érkezik. De van egy harmadik irány is Szibéria felől. Onnan száraz levegő érkezik, nagyon kevés felhővel. És mivel Szibériából érkezik, igencsak hideg is. Tehát ha nem látsz felhőket, az azért van, mert Szibéria felől hideg levegő érkezik. Természetesen ez csak télen igaz. Nyáron Szibéria felől ugyan felhő nem jön, de forró levegő igen, tehát nyáron, ha nincs felhő, akkor forróság lesz.