El tudná valaki magyarázni nekem valaki az
üvegházhatást? Esetleg mérésekkel alátámasztani, hogy
a visszavert sugaraknak is van erejük?
Figyelt kérdés
Mindenhol azt olvasom, hogy a nap sugarai átjutnak az üvegfelületen, de a fénytörés miatt egy részük nem jut át. Aztán ami bejutott, már nem jut ki, mert a visszaverődés miatt megváltozik a hullámhossza. De ha ez így van, akkor nem kellene, hogy az üvegház világítson? Már ha annyi fény bent marad.
Nekem az a véleményem, hogy a visszavert fénynek már nincs igazán energiája. Mint ahogy a Holdról visszavert sugarak sem elégségesek a napozáshoz. De győzzön meg valaki, hogy ez nem így van.
És valóban, a hősugárzó nen csak meleget ad magából, hanem sugárzást is. Olyasmi, mint a fény, általában infravörös. De ez akkor lesz meleg, amikor a bőröddel találkozik és felmelegíti. Pont az a lényege, hogy nem a levegőt melegíti, mert az felemelkedik és nem lenne hatása.
2023. ápr. 13. 10:27
12/94 anonim válasza:
"az elsősorban kitágul, és nem felmelegszik"
Ezért nem kéne lógni a fizika órákról.
A gáz akkor tágulhat ki, ha felmelegszik, és ez azt jelenti, hogy a részecskéi sokkal gyorsabban mozognak.
2023. ápr. 13. 10:34
Hasznos számodra ez a válasz?
13/94 A kérdező kommentje:
Még egy érdekesség. Ha kevés a fény, azt lehet gyűjtögetni, fókuszálni, de az semmit nem fog felmelegíteni. Megfigyeltem télen egy napkollektort, és rendesen deres volt a felülete. Pedig egy tükör fókuszálta a fényt. A fénynek el kell érnie egy szintet, elég erősnek kell lennie, hogy meleget tudjon adni. A visszavert fény soha nem elég erős. Kivéve persze, ha tükör veri vissza, illetve ha fémről van szó. Egy réz felület felmelegedhet több száz fokra, annak már a sugárzása sem gyenge.
2023. ápr. 13. 10:37
14/94 A kérdező kommentje:
12-es, a gáz ha kitágul, akkor csökken a hőmérséklete. Ha állandó a hőmérséklete, akkor a térfogata növekszik. Mivel ez utóbbit semmi nem gátolja, így nem fog felmelegedni. Ezért van az, hogy a felszíntől távol, nagy magasságban minusz 50 fok alá is lehűl a levegő, függetlenül attól, hogy amúgy a Föld legmelegebb pontja felett van esetleg.
2023. ápr. 13. 10:40
15/94 anonim válasza:
A gáz csak akkor tud felemelkedni, ha kitágul ÉS közben emelkedik is a hőmérséklete.
2023. ápr. 13. 10:57
Hasznos számodra ez a válasz?
16/94 A kérdező kommentje:
Most hülyeségeken vitatkozunk? A gáz miért emelkedik fel, ha felmelegszik, vagy kitágul? Azért, mert csökken a sűrűsége és könnyebb lesz. De ugye minél jobban kitágul, annál jobban csökken a hőmérséklete, vagyis addig emelkedik, amíg a körülötte levő gáz hőmérsékletével meg nem egyezik. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a Death Valley-ban a levegő felmelegszik 120 fokra. Hangsúlyoznám, hogy nem az erős fény melegíti fel, hanem az alig 200 fokos homokos talaj. A levegő elkezd emelkedni, közben a magassággal esik a nyomás és növekszik a térfogat, ezzel együtt csökken a hőmérséklet. Aztán úgy 10-15 km magasságban már csak mínusz 50 fok lesz a hőmérséklete. Tehát fontos, hogy nem a levegő melegszik fel, hanem a talaj. A levegő nem tud felmelegedni, mert állandó hőmérséklet mellett a térfogata növekszik. Az üvegház ugyan engedi a levegőt kitágulni, de csak a felesleges levegő tud távozni, így a meleg a felszínen marad.
2023. ápr. 13. 11:59
17/94 A kérdező kommentje:
De vegyük például a magas hegyeket. Ott már nincsenek felhők, mégis hideg van. Ugyanis az történik, hogy mivel alacsony a légnyomás, a levegő kitágul és ezért lehűl. A völgyben lehet, hogy 50 fok van, de mire a Kilimandzsáró tetejére ér a levegő, addigra kitágul és lehűl mondjuk fagypontra. Hiába süt a nap ezerrel, mégse tud felmelegedni a levegő a hegycsúcsnál.
2023. ápr. 13. 12:07
18/94 A kérdező kommentje:
Vagy vegyük a léghajót mondjuk. Felmelegíti a levegőt, így a belül levő levegő könnyebb lesz, mivel ritkább. Viszont ahogy emelkedik, a külső levegő is ritkább lesz, aztán egyszer eljut arra a pontra, ahol már hiába melegíti, mert a belső levegő nem lesz ritkább a külsőnél. Ahogy a részecskék távolodnak, vagyis ritkább lesz a levegő, a hőt is rosszabbul adja át, így eleve a hatásfoka is minimálisra csökken a melegítésnek.
2023. ápr. 13. 12:26
19/94 A kérdező kommentje:
Vagy gondoljunk arra, hogy ha nyáron cipő nélkül a homokra lépünk, akkor érezhetjük, milyen forró. Ugyan sose mértem le, de mondjuk amikor a levegő 35 fokos, sokszor a homokra rá sem lehet lépni, annyira forró. 60 fok biztosan lehet. Ez azt mutatja, hogy nem a levegő melegíti fel a talaj, hanem a levegő hűti le. Igaz, ha melegebb a levegő, akkor kevésbé érvényesül a hűtés, viszont egy fok különbség elhanyagolható. Ezzel szemben a talaj nem egy fokkal lesz melegebb, ezzel a levegő mozgása is élénkebb és javul a hűtés. Szerintem amikor felmelegedésről beszélünk, akkor a levegő hűtő funkciójára kellene koncentrálni, nem a széndioxid kibocsátásra, ami gáz lévén a hőmérsékletre teljesen hatástalan.
Konkrétan arra gondolok, hogy biztosítani kellene a levegő szabadabb áramlását például. És itt jön az, hogy az erdőirtás például pont ezt segíti. Jó, ez így hülyeség, mert az elsivatagosodást is segíti, vagyis a hűtést igénylő felület is növekszik.
2023. ápr. 13. 12:47
20/94 A kérdező kommentje:
Vagy mondok egy másik megközelítést. Minden négyzetméterre jut 800 watt napsugárzás. Ez kábé egy infra sugárzó teljesítménye. Szóval elképzelhetjük a Földet úgy, mint egy óriási padlófűtést, ami minden négyzetméteren 800 wattot lead. Ez óriási energia, ami rengeteg hőt termel és csak a légkör hűtő funkciója miatt lesz elviselhető. A levegő elviszi a meleget és folyamatosan hideg levegővel pótlódik. Ha ezt az áramlást akadályozzuk, akkor fog melegedni a környezet.
Viszont egy gondom azért van. A napból rengeteg sugárzás éri a Földet. Kérdés, hogy mi történik ezzel a sugárzással, hogy nem halmozódik fel. Egy kis része eltávozik az űrbe, vagyis kisugárzik, de mi lesz az energia nagyobb részével?
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: