El tudná valaki magyarázni nekem valaki az üvegházhatást? Esetleg mérésekkel alátámasztani, hogy a visszavert sugaraknak is van erejük?
Mindenhol azt olvasom, hogy a nap sugarai átjutnak az üvegfelületen, de a fénytörés miatt egy részük nem jut át. Aztán ami bejutott, már nem jut ki, mert a visszaverődés miatt megváltozik a hullámhossza. De ha ez így van, akkor nem kellene, hogy az üvegház világítson? Már ha annyi fény bent marad.
Nekem az a véleményem, hogy a visszavert fénynek már nincs igazán energiája. Mint ahogy a Holdról visszavert sugarak sem elégségesek a napozáshoz. De győzzön meg valaki, hogy ez nem így van.
Oké, írtam marhaságokat, bár erre magam is rájöttem közben. Például a fényvisszaverődéssel kapcsolatban megfeledkeztem a fényelnyelődésről. De írtam, hogy ez úgyis lényegtelen, mert végső soron visszajutunk a talajhoz, csak csináljuk a felesleges köröket.
A töredék alatt jelen esetben azt értsd, hogy nem az egész, csak nem akartam ezt jobban kifejteni. Egy része elnyelődik, visszaverődik, vagy bármi, csak nem éri el a felszínt. Azt írtad, hogy csak a látható a fény. Látod, hogy ez milyen zavaró? Mert nem csak látható fény érkezik, mégis annak nevezzük. Értem én, hogy nem az, de egyszerűbb így nevezni, miközben tudjuk, mire gondolunk. Sugárzásra lényegében. Vagyis elektromágneses sugárzásra.
Egy apró és nem ide kapcsolódó dolog, hogy nem tudom, hol láttál olyan napkollektor, amin van tükör is, de én eddig csak egy ilyet láttam. Tükröt általában nem használnak, mert nagyon megnöveli a költséget és nem éri meg. Én legalábbis ezért nem használnék, de a lényeg, hogy szinte senkinek nincs ilyen.
A statisztikákat elismerem, hogy nem néztem, mert tudom, miről szólnak. Egy globális felmelegedést mutatnak, de ezt senki nem is vitatja. Illetve én annyiban, hogy ez szerintem sok lokális felmelegedés, ami csak a lakott területekre igaz.
Itt két verzió van. Az általános az üvegház hatást okozó gázok, konkrétan a széndioxid például. Mondjuk ez is leginkább lakott területekhez kötődik. A másik az én verzióm, vagyis a felszín felmelegedése. Nem a nagyobb sugárzás miatt, bár azért is, de elsősorban a felszín minőségének megváltozása miatt.
Oké, nem azt mondom, hogy az üvegház hatás mértéke elhanyagolható. De hogy egy hasonlattal éljek, egy lyukas vödröt akarnak befoltozni, aminek nincs is alja. A légkörben van egy pici felmelegedés, miközben a felszín durván felmelegszik. Gondoljunk itt arra, hogy a levegő felmelegszik mondjuk 35 fokra, ha nagyon meleg van, akkor 40-re is, de ennyi a max. Miközben azt érezzük, hogy a talpunk alatt a talaj ennél jóval melegebb. Nem tudom, mennyire érted a lényeget, de a lényeg az, hogy azonos napsütés mellet különböző felszíneken jársz, akkor különböző hőmérsékleteket érzel.
Az az én gondom, hogy amikor az üvegház hatáshoz a méréseket végzik, akkor hogy tesznek különbséget. Mi az, amit a széndioxid okoz, és mi az, amit a felszín megváltozása? Mert vegyük a műhold képeket. Készít egy hőképet, később meg megint készít. Közben lakótelepeket építenek, erdőket irtanak, amik megváltoztatják a felszínt. Ezzel a mérést is meghamisítják. Azt mutatja, hogy van felmelegedés, csak rosszul magyarázzák. Vagyis szerintem.
A gáz felemelkedik és hűvösebb kerül a helyére, vagyis csak helyet cserélnek, ez igaz, de a Föld légköre nyitott, a világűr felől semmi nem fogja meg. Ha globális felmelegedésről van szó, akkor az egész kitágul, a Föld teljes légtömege. Persze ha megfordítjuk a dolgot, akkor ezt mérni is lehetne, vagyis a globális légnyomás átlagos értéke csökkenne.
Csak kíváncsiságból kérdem, a Vénusz hogy került ide? Oké, van légköre, de a fény nem jut át rajta, semmi köze az üvegház hatáshoz.
"Azt írtad, hogy csak a látható a fény."
Nem írtam azt.
"Látod, hogy ez milyen zavaró? Mert nem csak látható fény érkezik, mégis annak nevezzük. Értem én, hogy nem az, de egyszerűbb így nevezni, miközben tudjuk, mire gondolunk. Sugárzásra lényegében. Vagyis elektromágneses sugárzásra."
Te érted mit írsz itt??? Mert én nem nagyon. (Ha meg elektromágneses sugárzásról beszélsz, akkor miért nem azt írod?)
"hol láttál olyan napkollektor, amin van tükör is"
Ok. Itt én nem fogalmaztam pontosan. Nem konkrét tükörre gondoltam, hanem fényvisszaverő felületre. És tényleg nincs mindegyikben, ez jogos.
#42
"A statisztikákat elismerem, hogy nem néztem, mert tudom, miről szólnak."
Most már nem tudom követni, milyen statisztikákról írsz itt. Eredetileg az én linkjeim kapcsán emlegettél statisztikákat. É három linket küldtem a 9. válaszomban. Az egyikben a lényeg egy grafikon volt, ami az üvegházhatású gázok abszorpciós spektrumát mutatta. A másik kettő naperőművekről és napkohókról szólt. Egyikben sem volt olyan statisztika, ami arra vonatkozott volna, hogy a Föld átlaghőmérséklete növekszik.
"Illetve én annyiban, hogy ez szerintem sok lokális felmelegedés, ami csak a lakott területekre igaz."
És ezt mire alapozva állítod? Csak azért érdeklődök, mivel a mérési adatok nem ezt mutatják...
"Nem a nagyobb sugárzás miatt, bár azért is, de elsősorban a felszín minőségének megváltozása miatt."
Abban igazad van, hogy a felszín növekedésének megváltozása, az albedo növekedése hozzájárulhat a felmelegedéshez. Lokálisan (városi hőszigetek) tényleg elég jelentős hatása van. Viszont az albedot lehet mérni (műholdakról). A mérések pedig az mutatják, hogy a Föld átlagos albedoja nem növekedett az utóbbi időben, sőt a változás inkább valamelyest csökkenti a Föld hőmérsékletét, mint növeli (de elég csekély a hatás).
Eleve a fényvisszaverődésért legnagyobb mértékben a felhőzet felel globális szinten. Ha megváltozik a felhőzet mennyisége, eloszlása, az sokkal nagyobb hatással van az albedora, mint a felszín megváltozása.
Emellett egyáltalán nem biztos, hogy az ember által megváltoztatott felszín kevesebb fényt nyel el. Egy világos betonfelület például jó eséllyel több fényt ver vissza (és így kevesebbet nyel el), mint egy sötét lombkorona.
"Az az én gondom, hogy amikor az üvegház hatáshoz a méréseket végzik, akkor hogy tesznek különbséget."
Amikor az üvegházhatás erősségét nézik, azt nézik, hogy mennyi infravörös sugárzást enged át a légkör a Föld hősugárzásából. Ezt vetik össze a felmelegedés mértékével, és ez alapján számolják, mennyivel járul hozzá a felmelegedéshez.
" a világűr felől semmi nem fogja meg."
Csak a gravitáció... (Amúgy persze, van valamennyi veszteség, csak nem jelentős. És van utánpótlása is a legtöbb gáznak.)
"Ha globális felmelegedésről van szó, akkor az egész kitágul, a Föld teljes légtömege."
A globális átlaghőmérséklet kb. 1 °C-al növekedett. Ez alapján a légkör kb. 0,4%-al tágult ki (már ha feltételezzük, hogy a teljes légkörben ugyanilyen arányú a tágulás, ami egyáltalán nem biztos). Az nekem olyan veszettől nem tűnik jelentősnek...
" Oké, van légköre, de a fény nem jut át rajta"
De, átjut.
"semmi köze az üvegház hatáshoz."
De, meglehetősen van.
#43
"Oké, hogy az infra sugarak elnyelődnek, de hol az üvegház? "
Hogyhogy hol? A kertben. :D
"Mégis mennyiben hasonlít?"
A hagyományos üveg a látható fényt átengedi, az infravörös sugárzást meg nem (nem nagyon). Azaz a fény be tud jutni, és elnyelődve melegíteni tudja az üvegház belsejét (közvetlenül persze a talajt), de a felmelegedett talaj infravörös sugárzása nem tud kijutni, így ezen a módon nem tud (jelentős mennyiségű) hőt leadni a rendszer.
A vége már közeledik a megoldáshoz, de ez így igencsak rizsának tűnik. Gondoljuk ezt újra, csak kicsit tudományosabban, mert gyanítom, hogy ez marhaság. De most nincs időm ebbe belemerülni, majd holnap.
A napkollektorokon általában nincs tükör. A németek raknak rá, de a magyarok nem, mert nagyon megdrágítja. A fényvisszaverő felület az általában a tető. A tükör pedig egy fémfelület, speciális és eléggé drága anyagból, ami hatékonyan veri vissza a nap sugarait. Mindegyiknek van előnye és hátránya, nem mondanám egyértelműen, hogy jobb valamelyik.
A felhők szerepe annyi, hogy árnyékolnak, nem több. Nem verik vissza a fényt és nem tartják melegen a felszínt. De majd holnap ezt mélyebben megvizsgáljuk.
Meton... még mindig a tudományokban vagyunk.
A felhők a HŐT nem engedik át (a fényt se igazán). Szigetelik a felszínt, pl. így el lehet kerülni a fagyot.
"A felhők szerepe annyi, hogy árnyékolnak, nem több."
ÉS szerinted mégis mi történik a fénnyel, hogyha árnyékolnak zsenikém. :D És még te írod, hogy valami rizsának tűnik? :D :D :D
"és nem tartják melegen a felszínt. "
A lehető legegyszerűbb megfigyelések közé tartozik azt észrevenni, hogy felhős éjszakákon kevésbé hűl le a hőmérséklet, mint derülteken. Ha neked ez nem sikerült, ott gond van...
"De majd holnap ezt mélyebben megvizsgáljuk."
Vizsgál meg azt, amit akarsz. Én meguntam, hogy miközben kritizálod az üvegházhatás modelljét (amit mondjuk látványosan nem sikerült megértened sem), aközben teljesen megalapozatlanul írogatsz ide mindenféle hülyeséget.
Valóban látványosan sikerült nem megérteni, de azért, mert olyan állításokra épül, ami hamis, mégpedig annyira, hogy egy gyerek átlát rajta szinte.
Kíváncsiságból megnéztem, mennyire veri vissza az üveg az infra sugarakat. A távirányító infrás, szóval volt mivel kipróbálni. És most kapaszkodj meg, semennyire nem verte vissza. Illetve bocs, biztosan volt visszavert sugárzás is, de semmivel sem vert vissza többet, mint a látható fényből. Ez egy olyan teória, amit soha nem teszteltek.
A mérési eredmények mind hamisak, pont ezért, mert hamis az alap.
Valóban van különböző betonfelület, de ez szerintem nem igazán lényeges. Gondolom, a színre akartad alapozni a véleményed, ami jó stratégia, csak gondolom, ezt soha nem tesztelted. Én csak láttam tesztet, legalább ennyivel előbbre vagyok. Autót figyeltek, azonos típust, csak az egyik fekete a másik fehér. Fagyit raktak a motorház tetőre, amelyik előbb elolvad, az nyer. A fehér nyert, de a különbség annyira kicsi, hogy az elmegy mérési hibának is. Nincs olyan látványos különbség, hogy a fehér mondjuk visszaverné a fényt. Ha fehér kocsid van, akkor ezt tudnod kell. Nem ezen múlik, hogy felmelegszik-e.
A lombkoronához annyit fűznék, hogy pont nem régen írtál valami idegen szót a párolgásra. Szóval ott még az is játszik. Felhívnám a figyelmed, hogy nem az számít, mennyi fényt nyel el, hanem hogy mennyi hőt bocsájt ki. Jelen esetben ez az óriási tévedésed alapja.
A felhők árnyékolnak, ez tiszta sor. Menj ki felhős időben és tapasztalni fogod. A felhős éjszakákra meg az a gond, hogy felcseréled az okot az okozattal. A felhők a meleg levegő miatt keletkeznek és nem a felhő miatt melegszik fel a levegő. Szóval az észlelés ugyanaz, de a felhők a meleg levegő érkezését jelzik. Vagy a hideg távozását, ha úgy tetszik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!