A repülőgéphez képest van súlyunk, mert nyomjuk az alátámasztását, de a repülőnek a levegoben nincs súlya?

Van súlyunk a repülőgépen ülve is, és a repülőgépnek is van.

A levegő felhajtóereje támasztja alá ha úgy tetszik.

A felhajtóerővel ellentétes erők ébrednek a szárnyakon, ugyanúgy mintha a szárnyainál fogva rátennéd 2 betonkockára. Azokban és a szárnyban is ébrednek erők melyek kiegyenlítik egymást.

Azért is tud repülni mert a felhajtó erő nagyobb mint az amivel a gravitáció lefelé húzza.

nem, nem, nem. a repülőnek nincs súlya.

a súly az az erő, amivel a test nyomja az alátámasztást vagy húzza a felfüggesztést.

amit nem mondanak el (pedig marhára el kellene, mint a mellékelt ábra mutatja), hogy a súlyerő a test által kifejtett hatás az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre. a repülőgépnél ilyen nincs.

van egy csomó erő persze, gravitációs, közegellenállás, a hajtóművek tolóereje stb. de ezek mind a repülőre hatnak. a súlyerő a repülő hatása arra, amin rajta van, vagy amiről lóg. (nyomja az alátámasztást vagy húzza felfüggesztést) ilyen pedig nincs.

Zavaros gondolatoknak zavaros vége lesz.

1. A testek a rá ható erők eredője irányában gyorsulnak. A repülőre hat a gravitáció lefelé. A motorja előrefelé mozgatja, ezáltal egyéb törvények hatására a repülőre (szárnyaira főleg, de nemcsak) felhajtóerő hat. Ez attól van, hogy a repülő mozog (bonyolultabb, de attól csak a lényeg veszik el). Ezen felül van még légellenállás, de ez most nálunk nem számít, mert ettől csak több kerozin fogy. Szóval ezután a repülőre ható összes erő előrefelé mutat. A gravitációt közömbösíti a felhajtóerő felfelé mutató része, a többi meg előre mutat, ezért a repülő arra felé halad. Ha csűr egyet a pilóta a szárnyon, ettől megváltozik a felhajtóerő nagysága és iránya is, és a gép fel vagy le is emelkedik.

2. Minden hatás ellenhatást kelt. Állunk a földön, a gravitáció húz le. Azonban ott a föld, nem gyorsulunk, hanem a földet nyomjuk, mégpedig ugyanakkora erővel, mint amennyivel a gravitáció húz. Tehát a gravitáció ránk hat, emiatt hatunk mi a földre. És súlynak az általunk kifejtett, valami másra ható erőt nevezzük. Ezért vagyunk képesek megmérni a súlyunkat, hiszen mi nyomjuk (vagy húzzuk rugónál) a mérőeszközt.

3. A repülőre (vízszintes repülésnél) függőleges irányban hat egy gravitáció le, és egy ugyanakkora felhajtóerő fel. Az összegük nulla. A repülő visszahatása ugyanekkora, tehát nulla. Azaz nincs súlya. Ha süllyed, akkor a felhajtóerő kisebb, tehát van egy minimális "lefelé húzás", ugyanennyivel nyomná az alátámasztást (az egy más kérdés, ha alátámasztanánk, akkor nem süllyedne, nem lenne felhajtóerő, tehát az eredeti súlyt mérnénk). Ugyanakkor mi a gépben ülünk, nem ránk hat a felhajtóerő, ránk csak a gravitáció hat. Így a mi visszahatásunk az ülésre a gravitációs erővel egyenlő, tehát az eredeti súlyunkat mérnénk az ülésben lévő mérleggel (megjegyzem,ez a mérleg is a repülőrésze, és hozzánk képest mozdulatlan).

Fontos a fogalmak ismerete: a súly a súlyos test által a környezetre kifejtett nyomóerő.

Az első mondatomat fenntartom. Magam is belementem az általam gyártott csőbe.

Ezt pedig Archimédesz törvénye idézte elő (pontatlanul visszaemlékezve).

(Archimédesz: minden folyadékba mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított folyadék súlya - ebből az jönne, hogy a folyadékba mártott golyó súlya más, mint folyadék nélkül. Ez azonban azért nem igaz, mert kimaradt egy fontos szó: a test "látszólagos" súlyából veszt és nem a valódiból. Vagyis ha mondjuk egy rugós mérleggel mérjük a golyó súlyát, az valóban kevesebbet mutat a folyadékban, mert ott hat rá a felhajtóerő).

Ebből következik, az utolsó mondatom hamissága. A súly a gravitációs erő hatása a testre. Mint tudjuk,a gravitáció a távolság négyzetével fordítva arányos, ezért a test súlya a hely függvénye, távolabb a gravitációt okozó testtől (itt a földtől) természetesen kicsit kisebb.

Ezért a helyes válasz: a felhajtóerő a test látszólagos súlyát változtatja meg, akár nullára, a test definíció szerinti súlya azonban csak annyit változott, amennyivel a levegőben a föld középpontjától távolabb van, mint a felszínen. Ebben az értelemben a repülőben lévő ember súlya is annyival változott (nagyon picivel könnyebb), amennyivel távolabb van a föld középpontjától itt, mint a föld felszínén.

Ebből következik az is, hogy az ember súlya a holdon kisebb, mint a földön, mert a súly a nehézségi erőhatás következménye.

(szabad idézet az egyetemi fizika tankönyvből - az előbbi válasz viszont a hiányos visszaemlékezés ugyanerre a tankönyvre). Sajnálom.