Milyen hiteles, de egy laikus számára is egyértelmű bizonyítékokat tudnátok mondani a törzsfejlődés alátámasztására?

Elég a kutyatenyésztőkre gondolni. Szelektív pároztatással sokféle fajtát sikerült létrehozni.

A különbség annyi, hogy míg a mesterséges úton az emberi tudat, a természetes úton a kiválasztódás gyakorolt kontrollt.

Ha valaki eleve eldöntötte magában, hogy a törzsfejlődés meg evolúció hülyeség, annak hozhatsz akármilyen és akármennyi bizonyítékot, úgysem fogja elfogadni. Ez leginkább a kreacionistákra jellemző, de (sajnos) nem ők az egyedüliek.

Laikus számára nem könnyű egyértelmű bizonyítékot hozni, hiszen minden bizonyíték belátásához legalább minimális szintű biológiatudásra és egy csipetnyi absztrakciós készségre van szükség. Könnyű megvezetni akár légből kapott, hasraütésszerű kitalációkkal is a laikusokat, hiszen - kellő és szükséges ismeretek hiányában - nem tud dönteni valós tény és bullshit között. A kreacionisták pont ezt teszik, mindenféle maszatolást kitalálnak (pl. mikro-makroevolúciós felosztás, egyszerűsíthetetlen összetettség, bődületes számokkal való eszetlen számolgatás, stb.), ami ugyan egy laikus számára tudományosan hangzik, de valójában csak a tudományban használt szavakkal való üres dobálózás, bűvészkedés.

Tehát ha meg akarod érteni, akkor ahhoz sok biológiát kell tanulni, ismerni az élővilágot, bizonyos fizikai és kémiai folyamatokat, összefüggéseket, mert ezek nélkül nem érteni fogod, legfeljebb elhinni, hogy az evolúció működik.

Bizonyítékok egyébként a már említett kutya-, macska- és egyéb állatfajták kitenyésztésemellett a más állatfajok kialakulása (pl. londoni metrószúnyog), antibiotikum-rezisztencia kialakulása, "nejlonevő" baktériumok léte, a különböző régészeti leletek elhelyezkedése a különböző földtani rétegekben, az élőlények földrajzi elhelyezkedése, anatómiai jellegzetességei, molekuláris felépítése (genetikai hasonlóságok), és még lehetne sorolni.

Ugyanakkor bizonyíték az is, hogy konkrétan használjuk is az evolúciót bizonyos eszközök kifejlesztésére (pl. [link] ). Márpedig ha valami nem működne, akkor felhasználni sem lehetne semmire, főleg nem új dolog létrehozására.

Egy előnyös mutáció

[link]

@Kérdező!

Fordítsuk meg a dolgot. Írd inkább le Te, hogy mit tartanál bizonyítéknak. Ám ha javasolhatom, haladjunk sorjában.

Elég csak egy elvárásodra példát mutatni? Vagy csak akkor látod a törzsfejlődést működőképesnek, ha több elvárásodra látsz visszaigazolást?

Ha több dolgot kellene együtt bizonyítani, akkor kezd először csak az első igényeddel. Azután meglátjuk, hogy mit lehet arra bemutatni. Ha azt jónak tartod, akkor léphetünk tovább...

Egy virág és egy elefánt hasonlósága!

Egyiknek a szírma, másiknak a füle íves.

Közös őstől származnak.

#9: "Egy virág és egy elefánt hasonlósága! Egyiknek a szírma, másiknak a füle íves. Közös őstől származnak."

Nos, ebből ez nem található ki, de talán másból igen. Segítek neked, és ezzel az ismerettel kiemelkedhetsz majd a társaid között, sőt, az óvónénik javasolni fogják, hogy rögtön bekerülhess a nagycsoportosok közé.

Az állatok és növények is sejtekből épülnek fel, és azok működésének alapjai mindkét társaságban azonosak. Rengeteg azonos génen osztoznak, sőt eleve azonos alapokon működő genomokkal rendelkeznek, hasonló ill. ugyanolyan anyagokból felépülve közben.

A mitózis és meiózis állatban, növényben és még gomba szervezetekben is lejátszódik... és még bőven lehetne sorolni a funkcionális azonosságokat. Még manapság is vannak olyan lények, ahol a növényekhez képest a kis eltérések miatt már nem eldönthető, hogy állattal vagy növénnyel van dolgunk, mert mindkét társaságból mutatnak fel jellemző tulajdonságot. Ilyenek a gombák.

Mindegyik társaságról leordít a közös eredet, és az is, hogy csak apró változtatgatások sokasága tette annyira idővel különbözővé őket. Ez még a mai életanyagok bármelyikéből vett mintákból és megfigyelésekből is könnyedén kiderül bárki számára, aki nem a hülyét tetteti. Egy tigris nem sokban különbözik egy elefánttól. Mindkettőnek négy lába van, feje, törzse, füle, stb... ránézésre is megállapítható a közös eredet. A növények nagyon mások szemre, de ott is a részletesebb vizsgálat kimutatja a totálisan nyilvánvaló közös elemekre való felépülést.

Persze lehetne mondani, hogy ezt egy értelmes építő ugyanúgy csinálhatta volna, csak az a baj, hogy ilyenre nincs példa. Pl. az ember valamikor csinált fanyelű kőkalapácsot, majd csinált szögbelövőt is.

Akárhogy vizsgáljuk őket, akármilyen részletesen, semmilyen közös alkatrészük nem lesz. Az egyik nem épül a másik alkatrészeire semmilyen szinten. Még az anyaguk sem egyezik. Az íj/kőhegyű nyíl ugyanazt a funkciót tölti be, mint a tiszta fémből készült gépfegyver, de semmilyen közös jellemzőjük ezen kívül nincs. Az anyag és szerkezeti vizsgálatuk alapján semmiféle közös kiindulási alap ki nem mutatható.

Ám nemhogy a hasonló élőlények esetén, hanem a totálisan egymástól szemre különbözőek, sőt, a totálisan más funkciókat betöltő lények mindegyike is közös szerkezeti elemekre épül, és akármelyiket hasonlítjuk a másikhoz - legyen bár mikroszkópikus méretű, vagy 3 emeletes házméretű, ősrégi, vagy totál új -, a közös alapú szerkezet mindegyikre igaz lesz.

Még egyetlen egy ember is az élete során készit olyan eszközöket, tárgyakat, amelyeket összehasonlítva a közös eredet nem eldönthető semmilyen módon. Egy mérnöknek esze ágában sem lenne fakereket gyártani az autóra, ha tud készíteni fémből, és gumiból is. Soha nem lesz olyan modern autókerék, aminek a mélyén lesz régi fából készült csúszótalp, majd a következő rétegben fagörgők, majd tömör fakerék, majd küllős, majd... stbstb.

Ha a modern autókereket felboncolva ilyeneket találnánk benne (vagy egészben, vagy részleteiben), akkor azonnal gondolhatnánk azt jogosan, hogy az evolúcióval készült. Ám ilyen sosem lesz, szemben bármelyik élőlénnyel.