El tudná valaki magyarázni nekem valaki az üvegházhatást? Esetleg mérésekkel alátámasztani, hogy a visszavert sugaraknak is van erejük?
Mindenhol azt olvasom, hogy a nap sugarai átjutnak az üvegfelületen, de a fénytörés miatt egy részük nem jut át. Aztán ami bejutott, már nem jut ki, mert a visszaverődés miatt megváltozik a hullámhossza. De ha ez így van, akkor nem kellene, hogy az üvegház világítson? Már ha annyi fény bent marad.
Nekem az a véleményem, hogy a visszavert fénynek már nincs igazán energiája. Mint ahogy a Holdról visszavert sugarak sem elégségesek a napozáshoz. De győzzön meg valaki, hogy ez nem így van.
válasza:Az a baj, hogy Meton egy ismert ember itt.
Jó, annyira nem okos... de eddig ilyet azért nem csinált.
Most olyan, mintha azt tesztelné, mit válaszolunk az igazi, eget rengető hülyeségek áradatára.
Valóban megfigyelték, hogy felhős éjszakákon reggel nincs annyira hideg, csak ne keverjük már az okot az okozattal. Azért felhős az ég, mert meleg van és viszonylag magas a párastartalom. Ez olyan, mintha azt írtad volna, hogy azért meleg a radiátor, mert meleg van.
A grafikonokért bocsi, de az angol szöveget nem nagyon értem, nem sokat tudok vele kezdeni. Amit leírsz, azt tudom elhinni, bár amennyire lehet, ebben igyekszem is. Most azt akartam írni, hogy ezek a grafikonok csak a hőmérsékletet mutatják, de tényleg nem néztem őket, majd megpróbálom értelmezni. A hőmérséklet növekedés egyébként bárhonnan jöhet, szóval ez azért nem lenne elégséges. Mint ahogy írtam, a radiátor nem azért meleg, mert meleg van. Ha csak a hőmérsékletet mérik, az itt nagyon kevés. Mondjuk a infra sugárzás mértéke és iránya sem mindegy.
Mondjuk egy ember kisugárzását közelről jól érzed, de ahogy messzebb mész, mondjuk két méterről valószínűleg semmit nem érzel, mert a sugárzás szóródik. A radiátort azért érzed, mert a sugárzás nem nyelődik el, így nagyon messze gyengülés nélkül eljut és a radiátor sugarai párhuzamosak, mivel sík felület. A felszín viszont általában nem sík, tehát nem csak gyenge ez a sugárzás, hanem még szóródik is.
válasza:"Ha meleg van, akkor felhős"
Nem.
Felhő akkor keletkezik, ha a levegőből kicsapódik a pára.
Tehát nem akkor lesz felhő, ha meleg van - hanem akkor, ha nedves az idő (és a felfelé szálló levegő lehűl).
Amúgy, Meton - most mi a célod ezzel a kérdéssel?
Valahogy úgy tűnik, hogy nincsenek rendben nálad a dolgok.
64-es kérdés. Csak kapcsold össze a tényeket és kijön a megoldás.
- akkor van párolgás, ha meleg van
- ha kicsapódik a pára, akkor eső lesz. Csak összeállnak a mikroszkopikus cseppek, így láthatóvá válnak.
- csak száraz időben emelkedik a pára magasra, ugyanis nem elég a pára, hogy felhőként láthatóvá váljon
- ha hideg levegő érkezik, akkor az mindig száraz, nálunk legalábbis. Emiatt a felhők eltűnnek. Nem a vízcseppek tűnnek el, csak a szárazabb levegő miatt. Mondjuk, hogy végülis eltűnnek, ez a lényeg.
- mint azt láthatod, az infra sugárzás sehol sincs. A felhők a meleg miatt keletkeznek és a hideg hatására tűnnek el. Valójában persze a páratartalomtól függ, de ez nálunk arányos a meleggel.
válasza:"A felhők a meleg miatt keletkeznek és a hideg hatására tűnnek el."
Emiatt a sivatagban minden nap teljesen beborítják a felhők az eget (?)
Hagyd már abba, ez már nekünk fáj!
válasza:#62
"Azért felhős az ég, mert meleg van és viszonylag magas a párastartalom."
Nem azért.
"A grafikonokért bocsi, de az angol szöveget nem nagyon értem, nem sokat tudok vele kezdeni."
És ezt a 62. válaszodban jut eszedbe leírni??? Egyébként te kértél méréseket. Szerinted mégis milyen nyelven szokták publikálni a mérési eredményeket?
"Most azt akartam írni, hogy ezek a grafikonok csak a hőmérsékletet mutatják, de tényleg nem néztem őket, majd megpróbálom értelmezni."
Egyik grafikon sem szerepel hőmérséklet, amit küldtem.
"Ha csak a hőmérsékletet mérik, az itt nagyon kevés."
Még csak nem is írtam olyanról, hogy a hőmérsékletváltozás alapján következtettek volna arra, hogyan működik az üvegházhatás.
"Mondjuk egy ember kisugárzását közelről jól érzed, de ahogy messzebb mész, mondjuk két méterről valószínűleg semmit nem érzel, mert a sugárzás szóródik. "
Nem azért nem érzed két méterről, mert a sugárzás szóródik (az elhanyagolható), hanem azért, mert a sugárzás intenzitása a sugárzó testtől távolodva a távolság négyzetével arányosan csökken.
"A radiátort azért érzed, mert a sugárzás nem nyelődik el, így nagyon messze gyengülés nélkül eljut és a radiátor sugarai párhuzamosak, mivel sík felület."
😂😂😂 (Amúgy nem.)
#63
Nem unod még a szalmabád érveidet?
#65
"Oké, hogy kijavítottad a napkollektoros részt, de a hozzáállásod a probléma. Az, hogy olyat állítasz, amit nem tudsz. "
Az én hozzáállásom a probléma? Én állítok olyanokat, amiket nem tudok? Egetverő baromságokat sorolsz hosszasan, az a ritka, hogyha véltelen valami tényleg úgy van, ahogy leírod, ráadásul még látványosan képtelen vagy arra is, hogy értelmezd, amit leírtam, és az én hozzáállásommal van probléma? Nézzél már egy kicsit magadba!
"Ez azért rendesen befolyásolja a szavahihetőséged, ezért is lettem sokkal szkeptikusabb."
Az én szavahihetőségemet befolyásolja? Te írogatsz hazugságokat rólam!
"Nem fogom hagyni, csak úgy idehánny valamit, mert idiótának nézel és úgysem fogom megérteni."
Nem idehánytam valamit. Leírtam a jelenség hátterét. Te meg 60 válasz után sem vagy képes értelmezni. Az, hogy úgysem fogod megérteni nem kiindulási pont volt, hanem szomorú tapasztalat. (Mondjuk az nem segít, hogy látványosan nem is próbálkozol.)
"Átlátok rajtad, éppen ezért ha írsz valamit, akkor elfogadható bizonyíték is kell."
Átlátsz rajtam? 🤣🤣🤣🤣 Még azt sem vagy képes felfogni, amit írok. :D
"Nem angol nyelven, amit nem értek, hanem érthetően és meggyőzően magyarázd el."
Bakker, 60 válaszon keresztül nem vagy képes leírni, hogy nem tudsz angolul, aztán meg itt követelődzöl? Tényleg nevetséges vagy? 😂😂😂 (Amúgy súgok, már pár éve feltalálták a google fordítót, nyugodtan próbálkozhatnál magad is. Persze ha képes lettél volna rögtön normálisan leírni, hogy nem tudsz angolul, szívesen segítettem volna. De azok után, amit leműveltél, én aztán semmi szívességet nem teszek neked. Old meg magad, vagy keress valaki mást!)
#66
" ha kicsapódik a pára, akkor eső lesz."
És szerinted mikor csapódik ki a pára, zsenikém?
"- csak száraz időben emelkedik a pára magasra, ugyanis nem elég a pára, hogy felhőként láthatóvá váljon"
Hát ezt nem nagyon sikerült eltalálni. (Mondjuk nem lep meg.)
"- ha hideg levegő érkezik, akkor az mindig száraz, nálunk legalábbis. "
🤣🤣🤣🤣🤣
#67
"Egyébként a magasabb légkör hőmérséklete nem nagyon függ a felszíntől"
Mondjuk pont azt írtad, hogy a felszín melegíti fel a levegőt, ami aztán felemelkedik. (Ami még igaz is.) Ami pont az ellenkezője annak, amit most írsz. Gratulálok!
#68
"A 66-os kérdésnél a felhők magassága 800-1000 méter, nem ez a magas. "
Vagy nem. A legtöbb felhő jóval magasabbra emelkedik. Simán elérnek 10 km magasra (például egy zivatarfelhő).
"Ennél jóval magasabbra emelkedik, jóval a hegyek magassága fölé."
Most csak tippelni tudok, mire vonatkozik a mondat, mivel alanyt nem sikerült beleírni. De feltételezem, a levegőről van szó. A felszín felmelegedése miatt történő feláramlás a troposzféra tetejéig történik. Ameddig a felhők is elő szoktak fordulni.
"Az alacsony felhőkből lehet eső."
Aha, tényleg. Egy 10 km-re felnyúló zivatarfelhőből sosem szokott eső lenni... 🙃
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!