El tudná valaki magyarázni nekem valaki az üvegházhatást? Esetleg mérésekkel alátámasztani, hogy a visszavert sugaraknak is van erejük?
Mindenhol azt olvasom, hogy a nap sugarai átjutnak az üvegfelületen, de a fénytörés miatt egy részük nem jut át. Aztán ami bejutott, már nem jut ki, mert a visszaverődés miatt megváltozik a hullámhossza. De ha ez így van, akkor nem kellene, hogy az üvegház világítson? Már ha annyi fény bent marad.
Nekem az a véleményem, hogy a visszavert fénynek már nincs igazán energiája. Mint ahogy a Holdról visszavert sugarak sem elégségesek a napozáshoz. De győzzön meg valaki, hogy ez nem így van.
válasza:Nem vagyok tudós, csak egy józan paraszti ésszel gondolkodó ember. Képletekkel nem szolgálhatok, de annyi történik konyhanyelven, hogy
A napfény keresztül tud jönni a felhőkön és a légkörön, így felmelegíti a levegőt, de a meleg már nem tud kimenni.
Az üvegházhatás kifejezés nagyon találó, mert a tényleges üvegházak is így működnek. Az üvegen/fólián átmegy a napfény befelé, de a meleg kifelé már nem.
válasza:Visszafelé hősugarak mennek, azokat nem látod.
Ha pedig azt hiszed, hogy egy hősugárnak nincs energiája, akkor állj oda 5 centire egy hősugárzó elé.
Kíváncsi vagyok, meddig fogod bírni?
válasza:Ülj be egy üvegházba (vagy egy délre nézö szobába) és délben, amikor besüt a nap, észre fogod venni, hogy a napfény felmelegíti, adott esetben annyira, hogy nem lehet megmaradni benn, annyira meleg lesz.
Egyébként ugyan leégni nem fogsz, de a höség égetni fog, ha egy növényt tartasz benn, akakor annak meg tud égni a levele!
Mellesleg nem a fénysugarak, hanem a hösugarak az, ami melegít. Ahhoz, hogy az üvegház világítson, tükrökkel kellene a belsö felületet borítani.
válasza:Nem létezik üvegházhatás. Hiszen akkor a napból érkező sugárzást is vissza kéne vernie a gáznak.
Valódi üvegháznál létezik, mert ott az üvegfal gátolja meg, hogy lehüljön. De gáz esetén nincs fizikai üvegfal.
Igazából üvegházhatású gázok esetén le kéne hűlnie a Földnek, mert a nap sugarait visszaverné.
válasza:Ugyan már leírtuk, párszor, de:
- a fényt NEM veri vissza,
- a hőt VISSZAVERI.
válasza: válasza:De, érkezik.
Ez mennyiben változtat a dolgon?
válasza: válasza:A Napból a Földre érkező sugárzás nagy része a látható tartományba esik. Ennek a légkör a jelentős részét átereszti. (Ez mondjuk egyszerű megfigyeléssel is igazolható. Na jó, ha felhős az ég, akkor kisebb mértékben igaz.) A felszínről a sugárzás egy része visszaverődik, ez viszont nem fog üvegházhatást okozni, hiszen a légkörön kifele is ugyanúgy át tud menni, ahogy befele jött. (Ezért lehet az űrből is lefényképezni a Földet.)
Az üvegházhatás amiatt fog kialakulni, mert a fény egy része elnyelődik a felszínen. Ez felmelegíti a felszínt (szintén olyan tény, amit meg is tapasztal az ember). A felmelegített felszín z energia egy részét infravörös sugárzás (hősugárzás) formájában adja le. Az üvegházhatású gázok az infravörös sugárzást viszont már elnyelik (szemben a látható fénnyel). Emiatt a földfelszín által kisugárzott infravörös sugárzásnak csak egy része tudja elhagyni a Föld légkörét, a maradék elnyelődik a légkörben, és felmelegíti azt. Ez maga az üvegházhatás.
Rajz és grafikon (főleg az utóbbi érdekes szerintem):
Arra nem tudom pontosan, milyen méréseket várnál, hogy a "visszavert sugaraknak is van erejük". (Bár ahogy írtam, az üvegházhatás egyébként sem a visszavert fény elnyelése miatt alakul ki.) De ott vannak például a naperőművek és napkohók, ott tükrökkel elég komoly energiákat össze tudnak gyűjteni.
Köszönöm a hozzászólásokat, de általában keveritek a dolgokat. A fény amellett, hogy a szemünk érzékeli, lényegében egy rádióhullámokból álló sugárzás. A nap rezgésbe hozza a fotonokat, vagy nem tudom mit, de a rezgés fog tovább terjedni. Ennek még nincs semmilyen hőmérséklete, csak nagy energiája.
Amikor a fény találkozik valamilyen anyaggal, annak a részecskéit is megrezgeti. Ez is rezgés, de ez valamilyen anyag, súlya van, a részecskék rezgése már hőt eredményez. Ez is kelthet elektromágneses hullámokat, de az már arányaiban jóval gyengébb lesz. Maga a hő az anyagban marad, illetve átadhatja más anyagnak. Illetve ha nem szilárd, hanem légnemű anyagról beszélünk, akkor az elsősorban kitágul, és nem felmelegszik.
És itt a magyarázat, hogy a levegő miért nem tud felmelegedni. A részekék ritkán vannak, így minimális hő keletkezik. Aztán ha melegednének, akkor eltávolodnak egymástól, így nem tudnak melegedni. Vagyis aki azt írta, hogy a fény felmelegíti a levegőt, az téved.
A fény csakis a szilárd anyagokat tudja felmelegíteni. Lényegében a földfelszínt például. Aztán onnan a levegő már átveszi a meleget és rögtön elkezd felemelkedni.
Az üvegház is így működik. A fény átjut az átlátszó felületen, majd felmelegíti a talajt. És itt jön a lényeg, a fólia, ami az egészet lefedi, megakadályozza a levegő felemelkedését. Ezért lesz meleg. A szabadban a meleg a levegővel együtt elmegy felfele, ezért van hűvösebb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!