El tudná valaki magyarázni nekem valaki az üvegházhatást? Esetleg mérésekkel alátámasztani, hogy a visszavert sugaraknak is van erejük?

A hajszárítóra reagálnék, bár nem vág ide szerintem. A levegőt nagyom magas hőmérsékletű szilárd anyagon vezetik át. A levegő csak lassan emelkedik, tehát egy ilyen erős hőleadás valóban a hőmérséklet emelkedésével jár. Ugye a közeg jobban felmelegedik, ha több hőt közlünk vele, az áramlása viszont a közegellenállás miatt nem lesz nagyobb.

A nyomás attól fog csökkenni, mert a gáz felemelkedik. Mondjuk 100 méterrel magasabban alacsonyabb a nyomás és persze folyamatosan csökken. Ahogy a nyomás csökken, úgy tágul ki a gáz, vagyis a levegő. Mivel ez relatív gyorsan zajlik le, gondoljunk például a vízben emelkedő buborékra, a levegő is elég gyorsan emelkedik. Ha elég gyorsan emelkedik, akkor a nyomás is elég lassan csökken, hogy a hőmérséklet is fog csökkenni.

Így értettem azt, hogy a levegő nem tud felmelegedni. Egy hajszárítóban már motor meg fűtőszál van, és bár a reakció hasonló, de mivel a levegő felmeledítése a cél, ez ezt is csinálja. A felszín közelében a levegő felmelegszik, ezért nincs mínusz 50 fok. De 200 fok sincs, mert bár a levegő felmelegszik, de fel is emelkedik, szóval nem tud felmelegedni. De szerintem ne a szavakon lovagoljunk, inkább a lényeget próbáld megérteni.

Oké, de a lényeg az üvegházhatás, szerintem maradjunk a témánál. Szerintem nem létezik, te azt állítod, hogy nem a fény visszaverődése okozza. Engem az érdekelne, hogy akkor mi okozza? Mert így már tippem sincs. A visszavert fény nem tudja okozni, mert annak túl kicsi az energiája, akkor ebben egyetértünk.

Azért itt megjegyezném mellékesen, hogy éjszaka a holdfénynél semmilyen naperőmű nem termel. Kábé úgy működik ez, mint a súrlódás, csak itt a fényelnyelődés a veszteség. De ha egy teherautót 2N erővel megpróbálsz elhúzni, az meg se mozdul. Pedig erő hat rá, csak nem elég nagy. A fénynél is ez történik. Ha nem elég erős a fény, akkor mind elnyelődik. Elveszik inkább így mondanám. Amit írtál, hogy nagyon pici fénnyel is működik a naperőmű, egy hiányos fizikai képzettséggel rendelkező személy számára logikus, viszont minimális tudással is belátható, hogy veszteségek mindig vannak. De mutass olyan naperőművet, ami éjszaka, holdfénynél is üzemel.

Oké, menjünk vissza a 9-es válaszra. Egyébként bocs, ha nem mindig precízen fogalmazok. Néha én is észreveszem, ha valami nem egyértelmű, de nem mindig. Inkább kérdezz vissza, mint hogy eleve marhaságot írj, hogy én azt gondoltam. Mert én jól gondolom, csak nem sikerül pontosan leírni. Általában persze.

A napelemes találatod tetszik, viszont ez extrém, a lényegen nem változtat. A napelem eléggé érzékeny a fényre, sokkal inkább, mint a napkollektor, de a lényegen nem sokat változtat.

De akkor a 9-es válaszodban azt írtad, hogy a visszavert infra sugarak okozzák a gondot. Én nem értem, hogy az infra sugárzást miért nem tartod fénynek? Oké, olyan értelemben nem fény, hogy nem tudjuk érzékelni. De ugyanolyan sugárzás, csak más a hullámhossza. De nevezd akárhogy, lényegében ugyanazt tudja. Ezt összefoglaló néven elektromágneses hullámnak nevezzük. Minden elektromágneses hullámnak fontos jellemzője a fénytörés és a fény visszaverődés. A hosszabb hullámok nagyon jól visszaverődnek, akár a Földet is megkerülhetik, ha elég nagy az intenzitásuk. Az infra viszont nem ilyen. Egyenesen terjed, és bár jobban visszaverődik a látható fénynél, de az atmoszféra biztos, hogy nem állítja meg. Eleve 90 fokban halad, vagyis ilyen szögnél nem is lehet fénytörés. Az lehet, mint a mikróban, hogy felmelegíti az anyagot. Ez eddig oké is, ezt mondják a tudósok.

És akkor a kényes rész itt jön, mert oké, hogy az infra sugárzás elméletileg melegítheti a levegőt, de szerintem annyira kicsi az intenzitása, hogy elhanyagolható. Itt jönne az, hogy hiteles mérésekkel alá kellene támasztani. Statisztikákat látok, de a statisztika hazudós. Azt mutatja, amit látni akarunk. De ezt is elmagyarázom. A méréseket az idők folyamán állandó pontokon végzik. De közben változik a környezet, fákat vágnak ki, városokat építenek stb. Így megváltozik a hőmérséklet eloszlás. Egy hőkép például egész jól megmutatja, hol melegebb vagy hidegebb a terület. De a statisztikához nem ezt használják, hanem a kihelyezett mérők adatait, amik csak az adott pontot mutatják. És akkor ott a légkör, amit még a hőkép se tud kimutatni. Erre utaltam, hogy a légkört nem lehet mérni. Egyes pontokon lehet, de az egészet soha nem láthatjuk egyben.

És akkor itt jönnek a gázok. A pumpa, ha összenyomod, akkor növekszik benne a nyomás, ezáltal a hőmérséklet. Ha széthúzod, akkor meg csökken a hőmérséklet, bár erre jobb példa a levegőtartály. Először ezt kellene megérteni.

A levegő nagyon is fel tud melegedni, lásd hajszárító. Igaz, elég rosszul veszi át a hőt, legalábbis a vízhez képest, de azért átveszi. Talán próbáld elképzelni egy láthatatlan buborékként a felmelegedett levegőt, úgy egyszerűbb megérteni. A buborék tehát felmelegedett és elindul felfele. Ahogy a környezeti nyomás csökken, úgy lesz a buborék egyre nagyobb. Ahogy nő a térfogat, úgy lesz egyre több helyük az atomoknak, ezért csökken a hőmérséklet. Így eddig érthető? És hogy az állításom alátámasszam, ez az oka annak, hogy a hegyekben hideg van. Persze hozzájön az is, hogy a ritkább levegő kevésbé melegszik, de ne bonyolítsuk, maradjunk a lényegnél. A lényeg, hogy a levegő kitágul, és lehűl. Ez egy folyamat, tehát nem kitágul, és utána hűl le, hanem a tágulás miatt.

De vissza az infrához. Elindul felfele és mondjuk van elég energiája, hogy a levegőt melegítse, sőt vissza is verődik, újra eljut a talajig, szóval úgy működik, ahogy kell. Én ezt lezárnám úgy, hogy ez az energia lejut a felszínre és ott is marad. Lehet bonyolítani, de a lényegen nem változtat. Itt mondjuk az az érdekes, hogy több fény jut a felszínre. Ez lehet a vékonyodó légkör miatt például. A levegő kitágul és elszökik, így csökken a Földet körül vevő levegő mennyisége.

Oké, mondjuk, hogy létezik üvegházhatás. De a hatása akkor is elhanyagolható. Engem csak az a sugárzás érdekel, ami a felszínt eléri. Ha létezik üvegházhatás, akkor egy picit több éri a felszínt, de ez minden. A lényeg a felszínen zajlik, mert a különböző felszínek eltérő módon melegszenek. Egy fa felület nem igazán melegszik. Ehhez képest a sima föld már sokkal jobban, aztán jön a homok, beton, aszfalt, fémfelületek. Leginkább a fémtartalmon múlik szerintem. Szóval ha felszín változik, mondjuk a föld helyett aszfalt, meg beton lesz, ami nem csak 30 fokra melegszik, hanem 100 fokra, az nem elhanyagolható. Simán elnyomja az üvegház csekélyke hatását.

És akkor itt jön a levegő szerepe, mint hűtőközeg. A levegő felveszi a hőt, mint ahogy előzőleg már írtam. És elviszi magával. Magasan a gáz kitágul és elveszti a hőt, de azért ez nem teljesen jó, ha globális méretben gondolkodunk. Mert kitágul, ezáltal a Földet körülvevő levegő burok tágul. A gravitáció nem növekszik, így ami túl messze került, az elillan, így kevesebb lesz a levegő. Persze ez akár mérhető is lehet azáltal, hogy csökken a légnyomás, mármint globálisan. Kevesebb levegő => több fény => melegebb felszín.