Ha van vagy volt élet a Vénuszon, Marson és a nagyobb bolygók holdjain, akkor az mennyiben fog változtatni azon, ahogyan az emberek tekintenek az életre és a világegyetemre?

Lehet.

Esetlegesen az, ha csak nagyon kevés lokális élhető hely van odalenn, az ezekből kisodródás durva szelekciót eredményezhet.

Nem tudom.

Szerintem a nagy boom akkor jöhetne csak ilyen helyen, ha megtörténne az Űrodisszeia 2010 sztorija és a Jupiterből Lucifer lesz.

Nekem is volt egy ilyen gondolatom, hogy a hógólyó föld idején jelent meg a több sejtű élet a földön. Azokon a holdakon meg "hógólyó föld" van év milliárdok óta. Ráadásul bizonyitottan van szerves anyag az oceanban.

Ha ott nincs élet, akkor ami a földön történt, az valami nagyon kivételes dolog.

12es voltam.

#23: "...ami a földön történt, az valami nagyon kivételes dolog."

Ez is benne van a pakliban.

Még a Naprendszerünk is különleges, mivel a bolygók mozgása nagyon szabályos, még egymáshoz képest is. A bolygós naprendszerben még a csillagtól megfelelő távolságokban keringő exo-kőzetbolygók közül is a földszerűek mind szuperföldek, vagyis nagyobbak, mint a mi Földünk. Jobban jellemzőek a két csillagos rendszerek ill. vannak több csillagosak is...

Tudtommal eddig sehol se találtak a mi rendszerünkhöz hasonlót.

"A bolygós naprendszerben még a csillagtól megfelelő távolságokban keringő exo-kőzetbolygók közül is a földszerűek mind szuperföldek, vagyis nagyobbak, mint a mi Földünk."

Amiket látunk azok biztos. Viszont a földméretű bolygók észrevételéhez nagyon erős távcső kell, ami ma még nem igazán áll az ember rendelkezésére. Valószínűleg léteznek kb. földméretű bolygók máshol is, csak mi nem látjuk őket, mert még nem áll rendelkezésünkre megfelelő technika ahhoz, hogy lássuk a kozmikus viszonylatban igencsak kicsi bolygókat.

Azért még a szuperföldek se akkorák, hogy direkt kimutatással felfedezhetőek lennének a csillag mellett (pl. űrtávcsöves felvételeken, főleg infravörösben).

[link]

Nagyon nagy exobolygókat lehet csak űrtávcsöves fényképeken látni (és nagyon ritka az ilyen felvétel), mint itt pl.:

[link]

Az egyik bolygó 14-szer nagyobb tömegű, mint a Jupiter, és a másik meg hatszor nagyobb.

Az extraszoláris vagy exobolygók többségét a spektroszkópiai (Doppler-effektus) módszerrel találják meg (illetve még vannak nem optikai jellegű keresési módszerek - fotometria ;gravitációs perturbáló hatás ; stb.), és ezek lehetőséget adnak akár a Földnél kisebb (inkább kisebb tömegű) bolygók megtalálására is.

Pl. [link]

Elég sokáig úgy gondolták úgy, hogy a Naprendszerünk viszonylag tipikus, de ezt mostanság kezdik megkérdőjelezni. Úgy tűnik, hogy a Föld méretű bolygók sokkal ritkábbak, mint a szuperföldek, sőt, most már azt találják furcsának inkább, hogy a mi Naprendszerünkben miért nincsenek szuperföldek?

[link]

Alább olvashatsz egy olyan exobolygóról (Kepler-1649c), ami talán a legjobban hasonlítható a Földhöz, és ez csak 1,06-szor nagyobb, de ez nem a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering, hanem "csak" egy vörös törpe (kicsi, viszonylag hideg csillag) körül, ráadásul ezek a leggyakoribb csillagfélék a galaxisban.

[link]

Szóval a miénkhez hasonló csillagrendszerekben rendre szuperföldek vannak (és egy rendszeren belül akár sok is), ahol nálunk viszont Föld van. Azt is feltételezik már, hogy a rendszerünk kialakulásának hajnalán itt is voltak szuperföldek, nem is kevesen, és a Föld akkoriban nem is létezett. A Jupiter ekkortájt közelebb járhatott a Naphoz, ami miatt a szuperföldek összeütköztek, és a maradványaikból alakultak ki a mostani kőzetbolygók, mint a Föld is.

Az miért gond, hogy leginkább szuperföldek vannak?

Tehát nagy méretű közet bolygókról van szó ha jól tudom. Miért ne lehetne élet rajta, ha van folyékony víz és a lakható zonában van?

A nyagyobb gravitáció miatt kisebb méretű lények élhetnének, ráadásul a bolygó felülete is nagyobb. Ez nagyobb egyed számot eredményezhet, az pedig gyorsabb evoluciot.

Szerintem 5-10 föld tömegű közet bolygón simmán lehetséges.

Van azért már pár zöldzónás, maximum 1,5-2 föld-átmérőjű kőbolygó az ismertek közt.

Csak tudtommal mind vörös törpék körül és valószínűleg kötött keringésűek.

Az meg már duplán más környezet, mint a Föld viszonyai. Más a sugárzás, más a tektonika.

Szóval frász tudja.

Amúgy szerintem sem feltétlenül akadálya az élet kialakulásának, az evolúciónak, hogy a gravitáció magasabb.

Addig főleg nem, amíg vízben fejlődik.

#27: "az egynapos rendszerek se túl gyakoriak. Valszeg ennek is van köze a bolygómérethez"

Igen. Amúgy az a hipotézis ami a mi rendszerünk kialakulásában számol a kezdeti szuperföldekkel, abban szerepet kap a valamikori feltételezett ikercsillagunk is (mivel ez az állapot jellemző inkább a csillagrendszerekre, ahogy írtad is), és azt gondolják, hogy a kezdeti "fortyogó" állapotban, amikor még a Naprendszer gubószerű volt, akkor a hasonlóképpen keletkező szomszédos gubók sűrűbben vándoroltak el egymás mellett, és az egyik gravitációs ereje kiszakíthatta a gubónk szélén éppen arra haladó másik csillagunkat. Ami megmaradt, az viszont így a rendszer centruma felé kezdett "zuhanni".