Ha van vagy volt élet a Vénuszon, Marson és a nagyobb bolygók holdjain, akkor az mennyiben fog változtatni azon, ahogyan az emberek tekintenek az életre és a világegyetemre?

Az egyház demagógiája képlékeny, simán ráfogják hogy az is Isten műve.

Nem gondolnám, hogy túl nagy hatása lenne, nyilván az ismert világ legnagyobb szenzációja lenne. Értelmes élet a Naprendszerben nincs, ha lenne tudnánk már róla, az hogy találunk egysejtűeket lehetséges, de aligha változtatna bármin.

Szerintem a hétköznapi életre nem lenne nagy hatással. Nem fogjuk akkor sem hirtelen egységesnek látni a földi életet vagy az emberi fajt.

Tudományos körökben viszont hatalmas szenzáció lenne, elkezdhetnének számolgatni, hogy milyen számban fordulhat elő élet a távoli rendszerekben, és az értelmes fajok előfordulási esélyét is talán újra lehetne gondolni.

A vallásokra szinte semmi hatása nem lenne, ahogy pl. a heliocentrikus világképnek sem volt.

ha van vagy volt és bizonyíthatóan kiderül , akkor az precedens.

és inkább a tudományt rázza meg , mint a hétköznapi embereket, persze a fantazmagóriák elindulnak, meg a konteók .

Ha itt a naprendszerben több helyen találunk NEM KÖZÖS KELETKEZÉSI HELYŰ életet (mert a naprendszerbeli pánspermia is lehetséges), az a tudományban drasztikus változást jelent.

Ha csak a Marson, csak a Vénuszon, esetleg valamelyik külső holdon kerül elő élet, az azt jelentené, hogy egyetlen naprendszerben a potenciális mondjuk 4 helyből kettőn kialakult.

Ezzel az összes hasonló csillag alatti zöldzónás, vizes exobolygó 50%-án feltételezhető az élet létrejötte.

A Drake-formula alapjai változnak nagyságrendileg.

Tegyük fel, hogy életnyomot találunk mindegyiken, Mars, Vénusz, Európa stb. na az végképp durva lenne, azt jelentené, hogy az élet létrejötte megfelelő körülmények közt törvényszerű és máris egy bizonyára élettől nyüzsgő világegyetemre néznénk ki.

A vallások évszázadok, ezredek óta képesek alkalmazkodni, a hétköznapi emberek meg, hát, lásd #7.

Tulajdonképpen nem is beszélhetünk földönkívüli élet kutatásról, amíg csak magunkról tudunk. Konkrétan még azt sem lehet kizárni, hogy totál egyedül vagyunk az egész univerzumban. Szóval az idegen élet kutatása csak akkor fog ténylegesen megkezdődni, amkor valóban találunk is ilyet.

Azt gondolom nem szorul bonyolult magyarázatra, hogy mekkora hatása lenne tudományos életre, ha találnánk földönkívüli lényeket. Ha nem is a világ legnagyobb, de az biztos, hogy az évezred legjelentősebb felfedezésé lenne. Új tudományterületek egész sora jönne létre a hatására. Elég sokan rácuppannának témára, kutatók, befektetők, stb. Szóval lenne pénz a további kutatásokra.

Még az is szóba jöhet, hogy az újonnan felfedezett idegen élet annyira bizarrnak tűnne, hogy még arról is viták mennének hogy életnek számít-e, amit találtuk. Ez egyfajta természettudományos forradalmat indítana be, aminek hosszú távon igen látványos hatásai lennének.

A kulturális hatása már nem ilyen világos a dolognak: A média természetesen felrobbanna, aminek elképesztő pop kulturális hatása lenne. Még az elmaradottabb régiókban is még aznap értesülne szinte mindenki a hírről: NEM VAGYUNK EGYEÜL! És ez a megállapítás még akkor is helytálló lenne, ha csak bakteriális élet nyomaira bukkannánk. A valaha feltett legnagyobb kérdések egyike válaszolódna meg. Aminek egészen biztosan lenne egyfajta globális felvilágosodás szerű hatása. A tudományok iránti érdeklődés bizonyosan megnőne. Ahogy a Holdraszállás is beindította gyerek és felnőttek millióinak fantáziáját...

A vallásokra ennek ellenére nemigen lenne nagy hatása a felfedezésnek. Tekintve, hogy kaptak azok már nagyobb pofonokat is. A vallásos szentkönyvek jelenleg is totálisan ellent mondanak a természetben megfigyelt jelenségeknek. Szóval most eggyel több vagy kevesebb már nem oszt-nem szoroz. Szerintem a legnagyobb pofon a vallási dogmák ellen még mindig az evolúció tényének igazolása. Ha ez sem tudott látványos felvilágosodást előidézni, akkor az idegen élet felfedezése se lesz sikeresebb.

A vallásokra nem tud elég nagy hatással lenni a tudományos megismerés folyamata, mert a vallásos hívők a hitükre támaszkodnak és nem tudásra. Ezért is vallásosak: Mert olyanban hisznek, ami szerintük! felülbírálja a tudást. Tehát okafogyott őket logikusan, tényekkel meggyőzni.