A tudományok témakörben nem illene a válaszolóknak elismerniük, hogy a fizika nehéz és érthetetlen?

"Szerintem aki mélyebben kapcsolatban volt a fizikával, az tapasztalta, hogy a fizika nehéz"

IGAZ.

"... és érthetetlen."

HAMIS.

"Ehhez képest ha valaki rá próbál kérdezni pl. a Newton törvények mélyebb tartalmára, akkor a fejéhez vágják, hogy az általános iskolás fizikát se érti (az érvelésük szerint azért, mert a Newton törvények általános iskolás anyag)."

HAMIS.

"Tudnék konkrét kérdést is linkelni, de nem teszem, mert akkor ellepnék a kérdésemet azok a válaszolók, akik ott sértegették a kérdezőt, és nem kapnék objektív választ."

HAMIS.

"Nem csak az a bajom ezekkel a válaszokkal, hogy sértőek, hanem az is, hogy a válaszoló látszólag mélyebb fizikai ismeret nélkül állítja magáról azt, hogy érti a Newton törvényeket."

HAMIS.

---

Bővebben:

* A fizika nehéz: Igen, nehéz, mert sokszor nem triviális. Lásd relativitáselmélet, kvantumelmélet. Egyik sem volt triviális dolog, ameddig rá nem mutattak, hogy az általunk ismert univerzum valóban így működik. A kvantumelmélet talán még most sem triviális, mert látszólag a józan ésszel ellentétes dolgokat mond ki, ezért a megértéséhez el kell szakadni a hétköznapokban tapasztalt tényektől.

* Érthetetlen: Nem, nem érthetetlen. Egy laikus számára is elmagyarázhatóak a fizika elméletei úgy, hogy megértse. Lásd Dávid Gyula előadásait. Egy autó felépítését és működését is értheti a laikus anélkül, hogy alkatrészt tudjon tervezni és az egyszerűbb alkatrészcseréket még talán el is tudja végezni maga, hiába nincs autószerelői képesítése. Ugyanez igaz az összes tudományágra, ennélfogva a fizikára is: A tudásnak szintjei vannak. Akit nem csak az univerzum működése érdekel, hanem alkalmazni is szeretné az elméleteket, annak kell belemélyednie a számolásokba.

* Fejéhez vágják, hogy általános iskolás tananyag: Én azt tapasztalom, hogy ez nem így van. Az első válaszok általában megpróbálják elmagyarázni a kérdést. A másik lehülyézése csak azután szokott elkezdődni, hogy a kérdező a saját hülyeségeit próbálja megmagyarázni vagy arra nem hajlandó, hogy megértse a leírtakat. Mégis mit lehet kezdeni egy olyannal, aki kérdez valakit, de ignorálja a rá adott választ?

* Konkrét kérdés linkje: Butaság. Ezen az oldalon többnyire egy fix közösség válaszolgat. Biztos vagyok benne, hogy ha belinkeled, akkor nem fognak ellepni a "trollok", vagy fogalmazzunk úgy, hogy ugyanazok fognak válaszolni, akik ott is és most is válaszoltak.

* Sértőek és mélyebb fizikai ismeretek nélkül állítják, hogy értik a fizikát: Ha sértő, akkor ne foglalkozz vele, ennyi. Az itt feltett kérdések durván 80%-ához nem kell mélyebb fizikai ismeret, mert olyanokat kérdeznek, amik benne vannak a középiskolás tananyagban.

"Nem, nem magyarázható el. Én is néztem ilyen előadásokat és cseppet sem értettem meg belőlük a dolgot. Logikai hiányosságokkal vannak tele ezek az ismeretterjesztő dolgok, ezekből megérteni nem lehet semmit."

De, elmagyarázható. Lásd például a klasszikus lepedős példát a gravitációról. Ha ezt nem érti valaki, akkor előbbről kell kezdeni az oktatást nála, mert valamilyen logikai hiányossága van, ami miatt nem tudja megérteni. Ha viszont érti már a lepedős példát, akkor tovább lehet menni, elhagyni a lepedőt, hiszen az a valóságban nincsen ott.

"Esetleg nem te vagy a 16-os válaszoló?"

Most válaszolok először. Igazából a 10. oldal óta követem a beszélgetést, fogalmam sincs mit írtak előtte.

"A linkelt kérdés 16. válaszolójáról beszélek."

A linkelt kérdéshez nem szóltam hozzá.

"A lepedős példának semmi értelme. Ott kezdődik a megértési probléma, hogy a kétdimenziós lepedő tud a harmadik dimenzió irányába görbülni."

Nem. A probléma ott kezdődik, hogy a lepedő egy absztrakció. A fizika erősen épít az absztrakciókra, ezt el kell fogadni. Ha valaki nem tud ilyenekben gondolkodni, akkor nyilván nem fogja megérteni, lévén ez is egy képesség, amit fejleszteni lehet (lásd előző hsz.-omban az "előbbről kell kezdeni az oktatást" megjegyzést).

A 4-es vagyok, aki azt mondja, hogy a Newton törvények alaptörvények és természeti törvények is egyben. Kérdező azt válaszoltad rá később, hogy nem alaptörvény és nem is természetiek. Aztán mindenki elfogadta neked, hogy kompenzálja az arroganciádat. Most olvastam milyen válaszok születtek, így most tudok válaszolni magam is ha megengeded

Newton törvényei alaptörvények. A klasszikus fizika alapját képezik. Ez azt jelenti, hogy minden természeti jelenségben, legyen az kiskocsi lejtőn vagy elektron ütközése egy másikkal érvényben maradnak a törvények. Mindenféle mechanikai energiaátalakulási folyamatban, párkölcsönhatásban mind a hatás ellenhatástól kezdve a tehetetlenségig minden törvény működik. Később megalkotandó törvényszerűségek megalkotásában is felhasználták Newton törvényeit. Ez jelelenti azt hogy alaptörvény

A Newton törvények természeti törvények is egyben. Ez azt jelenti, hogy az összes természetben lezaljó folyamatra egyöntetűen igazak. Legyen az az űrben vagy a Föld legutolsó elhagyott zugán. A természetben végbemenő összes folyamatnál igazak lesznek ezek a törvények. Ezért természeti törvény. Nem tudsz egyetlen a természetben lezajló folyamatot se mondani, ahol ne érvényesüljenek ezek a szabályok, ezért hívhatjuk természeti törvénynek, mert a természet egészére vonatkozik. Nem tudod magadat felemelni ausztráliában sem, ami a Föld átellenes helye, mert a hatás-ellenhatás-elve szerint ez nem lehetséges.

---

Ott tartottunk, hogy ezek a természet alaptörvényei, ahogyan azt egyetemen is tanítjuk [link] " klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát"

Nem igaz az sem, hogy a középiskolás ez nem értheti. Az általános iskolás is érti ezeket a törvényeket. Az iskolákban ugyanis amennyire tág az a világkép, arányosan annyit teszünk bele. Már az általánosban is kimondják a lényegét ezeknek a törvényeknek. Attól még hogy differenciális vagy tenzoralakjukat nem ismertetik a tanulókkal még a törvények lényegét, azt a szabályt ami minden természeti jelenségre vonatkozik már egy álatlános iskolás is érti. Ha úgy közelítenénk meg a világot, mint te, hogy ha nem tud minden matematikai számításokat tartalmazó iterpretációt levezetni egy ember, akkor azt jelenti hogy nem is érti. Ez azt jelentené, hogy jelenleg nincsen a Földön olyan ember, aki ért is valamit. Hiszen a tudomány is folyamatosan fejlődik, tágulnak a határok. Száz év múlva lehet már 11 dimenziós szuperhur matematikával is leírhatjuk ugyanezt, akkor visszatekintve ma nem értettük mégsem azokat a törvényeket, amikkel házakat, hajókat építünk ?

Rengeteg berendezést, épületet tudunk létrehozni ezen törvények felhasználásával mégha nem ismerjük is a jövőben megalkotásra kerülő egyesített elmélet matematikai absztrakcióit. AZ HOGY TUDJUK HASZNÁLNI MŰKÖDŐKÉPES TECHNIKAI ESZKÖZÖK GYÁRTÁSÁBAN, AZT JELENTI MA IS ÉRTJÜK EZEKET A TÖRVÉNYEKET.

---

Newton idejében még nem volt fizika, ezt ne felejtsük el. Minden vele kezdődött. Ezzel a 4 törvénnyel. Létezik erő is. Newton megfigyelte, hogy egy test egyenes vonalú mozgást végez vagy nyugalomban marad, amíg másik test nem hat vele kölcsönhatásba. Ez a legelső törvény. Később belevették a mező fogalmát is. Ez az alap és egyben természeti törvény minden jelenségre érvényes, ami a természetben lejátszódik. Azért mert általános érvényű, azért nevezzük természeti törvénynek is. Mivel a klasszikus fizika alapja, ezért egyben alaptörvények is.

Később Newtnom megfigyelte, hogy amikor megváltozik egy test mozgásállapota. Az álló helyzetből mozgása lendül vagy az egyenletes és egyenes vonalú mozgásából kizökkenve megáll vagy más irányba ill. sebességgel folytatja útját minden esetben egy másik test (később mező) kölcsönhatásba lép ezzel a testtel. Ez a kölcsönhatás erőhatásban nyílvánul meg. Meglöknek a buszon. Erőhatást érzel magadon. Meglöksz egy tárgyat : erőhatást fejtesz ki.

Ez az erőhatás egyenesen arányos a test tömegével. Minél nagyobb annak atestnek a tömege ami ezt kifejti, annál jobban megváltoztatja a másik vele kölcsönhatásban levő test mozgásállapotát. Fizikai formába öntve : F= m*X

Az X az arányossági tényező. Ez a kifejezés azt a kísérletileg igazolt tényt önti képletbe, hogy egy testtel kölcsönható másik test tömege egyenesen arányos az első test mozgásállapota mértékének megváltozatatásával. Az X pedig a gyorsulás. Ugyanígy megfigyelte, hogy annál nagyobb gyorsulás, lassulás következett be a kölcsönhatás során minél nagyobb volt az erőhatás.

Ez nagyon egyszerű. Magad felnőtt módjára is megértheted. Minél nagyobb tömegű testtel löksz meg egy golyót, labdát az annál gyorsabban fog elgurulni. F=m*a

Ugyanígy a hatás-ellenhatás és a szuperpozíció is már hétköznapi kísérletekben megmutatkozik

Utolsó, nem megyek bele, de ezt most nem kellett volna...

Elég sok pontatlanság, félreértés, vagy akár tárgyi tévedés is van az írásodban. Nem kéne még inkább összezavarni a kérdezőt!