A tudományok témakörben nem illene a válaszolóknak elismerniük, hogy a fizika nehéz és érthetetlen?

> Az F=m*a egy DEFINÍCIÓ. Hogy lehet kísérletileg igazolni egy definíciót? SEHOGY!

Ma már jellemzően ez az erő definíciója egy bizonyos tudásszint felett. Newton korában nem így definiálták az erőt, meg általános iskolában sem így definiálták az erőt. Pl. a Sulinet tananyagában ez áll: „Azokat a hatásokat, amelyek a testeken alak- vagy mozgásállapot-változásokat hoznak létre, erőhatásoknak nevezzük.”

Ez első közelítésnek jó. Aztán lehet az erő különböző megnyilvánulási formáit tovább boncolgatni, megérteni, hogy ezek pl. hogyan összegződnek, milyen eredőjük van, ki lehet alakítani egy fogalmi keretet, hogy tulajdonképpen mi is az az erő. Ezután – után – ha már van egy még nem teljesen egzakt, de már valamilyen szinten megértett fogalmunk az erőről, akkor lehet egy egzaktabb definícióját is adni az erőnek, ami valóban Newton második törvényéből is származhat. Ha eljutottunk idáig, akkor lehet azt mondani, amit a Wikipédia is: „Annak ellenére, hogy ez egyszerűen csak az erőnek egy pontos definíciója (és nem egy természeti törvény), történetileg úgy tekintjük, mint Newton mozgásegyenletét”.

Jap… Ez Newton második törvénye. Newton tulajdonképpen egzakt módon definiálta az erő kvantitatív módon kifejezhető fogalmát. Ő nem definíciónak szánta, de ma ezt tekintjük a leginkább egzakt definíciónak. De erről egy általános iskolásnak nem kell tudnia a megértési folyamat azon szintjén, ahol ő áll. A tanulás az egy folyamat, amiben mindig vannak első, második, harmadik közelítések. Pl. egy gyerek megtanulja, hogy 7 nem osztható 2-vel. Itt meg kell állni, meg kell tanulni biztonsággal kezelni az egész számokat. Utána lehet bevezetni a törteket. Ott már módosulni is fog az előző kijelentés úgy, hogy „7 nem osztható 2-vel maradék nélkül”. Vagy „7 nem osztható 2-vel az egész számok halmazán”. Aztán persze megtanuljuk, hogy negatív számból nem lehet gyököt vonni. Később a komplex számokkal bejön, hogy ott igen, így megint módosul az előző kijelentés: „negatív számból nem lehet gyököt vonni a valós számok halmazán”.

Tehát ha valaki nem érti Newton második törvényét, akkor előbb meg kell tanulnia, és meg kell értenie a jelentőségét. Ha megvan – és megvan még pár lépés a fizika megértésének folyamatában –, akkor már el lehet mondani, hogy ja, ezt történelmi okokból hívjuk törvénynek, valójában ez az erő definíciója. Vagy lehet más definíciós alapból kiindulni, és onnan nézve meg mégis csak törvény lesz. Mondjuk ettől még ugyanolyan jól érthető marad továbbra is, hogy milyen fizikai tulajdonságok között teremt kapcsolatot az, amit Newton második törvényének hívunk, csak éppen a szerepe változik meg. És igen, ettől még az erő ugyanúgy egy létező jelenség, tulajdonság marad. A newtoni fizika ettől nem lesz sem nehéz, sem érthetetlen.

És még mindig nem érti:D

Édes fiam, Newtont a megfigyelések és kísérletek nem arra vezették rá, hogy tömegszer gyorsulás egyenlő erő. Hanem rájött arra, hogy

egy test, ha elmozdul, olyan hatások érik, amik egységnyi idő alatt különböző mértékű sebességváltozást hoznak létre rajta. Felállította

a mechanika axiómáit, értelemszerűen nem csak a mozgástörvényt. Ezeket megfigyelések és számolások alapján állította fel. Az, hogy F=m*a, egy definíció. De azt, hogy a tömeg és a gyorsulás között van-e, és ha igen, milyen összefüggés van, részben megfigyelések alapján állította fel. És kísérletileg igazolta, hogy van összefüggés.

VILI??

"Márpedig a GYK válaszolói nem teljesítik ezt a követelményt, sokkal inkább azt gondolják, hogy tréül értik a Newton törvényeket."

Te vajon milyen követelményt teljesítesz, te szuper okos?

"Mitől lenne az erőhatás létező jelenség?"

Menj el egy hónapra kábelárkot ásni, jó köves talajban a tűző napon, aztán húz be a 240-es rézkábeleket, akkor majd rájössz mi az erőhatás.

52: "az erő csupán egy fogalom, ami a test tömegével és gyorsulásával lett definiálva"

Jól van, jól van, kissé körülményesen de csak kibökted végre.

Az emberi gondolkodásban, megértésben valóban szeretnek keveredni a dolgok, jó helyen kopogtatsz, de ne húzd ki a gyufát.

Már írtam neked, hogy ami a természetben létezik az az anyag. Ez ott van a bolygókon, a csillagokban és a világűrben, legyen az gáz, szilárd anyag vagy bárminemű sugárzás.

És vannak dolgok amik ugyan nem léteznek (mert nem anyag) de számunkra nagyon fontosak és hasznosak, ezek a fogalmak.

Nagyon sok fogalmunk van amit megalkottunk és definiáltunk de használatukat olyannyira megszoktuk, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy ezek valójában nem létező dolgok hanem csak a fejünkben élő képek.

Az ember hajlamos azt hinni például, hogy a számok léteznek. Ránézel a két kezedre és látod, hogy tíz ujjad van. Ebből könnyen adódik a gondolat, hogy persze, természetesen a számok léteznek, de nem. A számok fogalmak.

Egy még durvább példa a tér. Az emberek döntő többsége megsértődik ha azt mondod nekik, hogy a tér az csak egy fogalom, a szervetlen valóságban nem létezik, mert nem anyag. Ez aztán képes odáig fajulni, hogy egy csomó tudós képes azon filózni, hogy mikor keletkezett a tér, neadjisten a téridő.

Amikor az csak egy fogalom, amit az ember definiált a saját használatára.

Az erő is ilyen és még számtalan fizikai vagy matematikai/geometriai fogalom.

Tehát összefoglalva, tulajdonságok nem léteznek a természetben önmagukban, mert csak az anyagnak lehetnek tulajdonságaik. Ez valóban nagyon fontos, mert ennek félreértése száz éve bénítja a fizikát, itt például a téridő felfúvódásra gondolok ami egy egész tudományágat elbolondított.

77: talán nem így érti, a jelenség létezik de ez csak a létező anyag tulajdonsága. Én is és talán ő is arra akar kilyukadni, hogy erő nem létezik csak úgy önmagában.

Mindig valamiféle anyaghoz kötött, legyen az csákány, napsütés vagy vizibicikli amit hajtanod kell.

Az erő a mozgó anyag tulajdonsága.