A tudományok témakörben nem illene a válaszolóknak elismerniük, hogy a fizika nehéz és érthetetlen?

80: na, talán így tisztul a kép, különben nagyon fontos dolgot feszegettél és az erő jó példa erre.

A lényeg az, hogy az összes fogalmat az ember definiálta, de a fogalmakat nem szabad létezőnek tekinteni. Csak az anyagi világ a létező és ezért csak az anyagot lehet kalapálni, melegíteni, gyorsítani vagy agyonütni.

A tulajdonságokat (fogalmakat) meg nem.

Jó, hát nem vagyunk tökéletesek, nem nyilvánvaló dolgok ezek.

Egyébként az elemi kölcsönhatások sem kivétel és sajnálatos, hogy ez (az elemi kölcsönhatások) így épült be a fizikába, mint valami önállóan létező.

Ráadásul például nincs is olyan külön, hogy erős kölcsönhatás (itt a magerőkre gondolok), de ez már egy másik mise.

83: Nem. Az anyag létezik és a helyet, távolságot, méretet, sebességet, erőt (!) mi definiáljuk hozzá. Ugye milyen faramuci? Sztereotípiákban élünk, bevésődnek a fogalmak a csecsemőkortól kezdődő programozásunk során.

84: Ez téves, az EM sugárzás részecske jellegű. Abszolút nem a tér halad, a tér nem tud ilyet. Sajnos a tudomány még nem tudja mi a fény, ebből származik a félreértés.

"Gravitációs tér se létezik" Na látod, így van és EM tér se létezik. Mindkettő részecske és sugárzás. Ezek léteznek.

Az EM tér és a gravitációs tér fogalommal próbáljuk leírni a fotonok és a gravitonok viselkedését. Ők ketten az anyag. Az EM és a gravitációs tér pedig fogalom.

> Egy fizikusnak se…

> Márpedig a GYK válaszolói…

A GYK válaszolóinak jelentős része nem fizikus. Aki fizikus, az meg valószínű valami speciális területen kutat, különösebben nem érdekli őt, hogy itt és ma hogyan is definiáljuk az erő fogalmát. Az általános iskolában kialakított az erőről egy hellyel-közzel helyes, absztrakt képet, ami aztán a későbbi tanulmányai során esetleg finomodott valamennyit. Érti, hogy mi az az erő, érti, hogy mit ír le az, amit Newton második törvényének nevezünk. Lehet, hogy a tankönyvi definíciókat nem vágja, de érti, hogy mi az az erő, a tömeg és a gyorsulás, és mi közöttük a kapcsolat.

Az, hogy az erőnek mi a mai fizikában a definíciója az más egy kicsit túlmutat a fizika határain, félig-meddig inkább filozófiai kérdés mentén változott ez az idők során. Pl. nem is olyan nagyon régen definiálták újra a mértékegységeket. De ezzel a kérdéskörrel a fizikusoknak is csak egy viszonylag szűk rétege számára érdekes, és még szűkebb az a réteg, ami kimondottan ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Aki mondjuk a vulkánok belső szerkezetének vizsgálatával, a belső szerkezet képalkotásával foglalkozik neutrínók segítségével, az bánja is, hogy a másodperc az most a tropikus év 1/31 556 925,9747-ed része, vagy a az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

Ettől még számára érthető Newton második törvénye, és nem tudom miért értené „tré” módon.

> Mitől lenne az erőhatás létező jelenség?

Mert mi definiáltunk egy tulajdonságot, létező tulajdonságokból. Erőnek azt a jelenséget – történetesen hatást – nevezzük, amivel a tömeg és a gyorsulás összefüggését jellemezzük.

> Lerakod a gravitációs térbe a testet és az elkezd gyorsulni.

Na az erő az, ami kifejezi ennek a hatásnak a mértékét, nagyságát.

> Bele lehet rakni bonyolításként, hogy a gravitációs tér erőt fejt ki, és az erő gyorsítja a testet, de ettől még az erő csak egy mankó a számoláshoz.

Akkor mankó a számításhoz. Egy létező mankó.

~ ~ ~

> Ebből az derül ki, hogy a matematikusoknak semmi igényük arra, hogy jobban megértsék a világot annál, hogy kijelentéseket racionális gondolkodással elfogadjanak vagy megcáfoljanak.

Mit vársz? Az irracionalitást várod el? Oké. Akkor a kategorikusan kijelenthető, hogy a fizika egyszerű és érthető, mégpedig azért, mert ma sült csirkét ettem. Sőt, tovább megyek, a fizika valójában nem más, mint egy közepesen átsült lágytojás.

Lehet, hogy a rögtönzött definícióm a megértésről kicsit hányaveti, de nem csak a természettudományra igaz, hanem kvázi mindenre az életben. Ha tudom, hogy X. Y.-nak ilyen és ilyen érdeklődési köre van, akkor érthető – mert ésszerű, racionális döntés volt a részéről –, hogy ilyen szakmát választott, de ismerve az életélen ilyen és ilyen eseményeit, érthető – mert ésszerű racionális döntés volt a részéről –, hogy nem maradt ennél a szakmánál stb…

Ha nem ez a megértés, akkor mivel több a megértés ennél?

~ ~ ~

> Csak az anyagnak van tulajdonsága.

A hullámnak pl. van amplitúdója. Az nem a víznek, mint anyagnak tulajdonsága, hanem egy jelenségnek, kvázi a mozgásvektorok egy rendszerének, kvázi egy elvont fogalomnak a tulajdonsága. Vagy pl. a fájdalomnak is van mértéke. A számoknak is van paritása. A politikai eszméknek is vannak – ha kvantitatív módon nem is könnyen meghatározható – tulajdonságai. Vagy Istennek is vannak tulajdonságai, pedig – kvázi definitív módon – nem anyagi természetű. Vagy pl. az erényeknek is vannak tulajdonságai.

Tulajdonság az, amivel valamit – anyag, jelenség, akármi – jellemezni tudunk, tudunk különbségeket, azonosságokat, hasonlóságokat kifejezni általa.

~ ~ ~

Nem tudom, hogy tér létezik-e. Hiszen az anyagnak van még egy tulajdonsága, a helye. Ha pedig hely létezik, akkor térnek is kell léteznie, nem?

A tér pl. egy elvont fogalom. Létező, de nem anyagi természetű. Nem az anyag tulajdonsága, hanem az anyag tulajdonságai – pozíciói – között fennálló rend, rendszer, mint elvont fogalom, aminek persze szintén vannak tulajdonságai.

~ ~ ~

> A lényeg az, hogy az összes fogalmat az ember definiálta, de a fogalmakat nem szabad létezőnek tekinteni.

Ez ontológiai kérdés. Az, hogy mit nevezünk létezőnek az kvázi önkényes döntés kérdése. Létezik pl. gyorshajtás. Egy fogalomról van szó, nem anyagról, nem tudsz 1 kg vagy 1 liter gyorshajtást eltenni a spájzba. De ettől még létezik, mert létező, megfigyelhető jelenséget takar ez a fogalom.

> Csak az anyagi világ a létező

Még ha teljesen vadmaterialista képből is indulunk ki, akkor sem csak anyag létezik. Az anyagi világ egy adott része nem csak egy halmaz, hanem egy struktúra. A struktúra pl. fogalmi természetű. Nyilván intarziás asztal lényegileg más, mint ugyanennyi fát – anyagot – tartalmazó zsák forgács. És amiben különbözik az nem anyagi természetű, nincs olyan anyag, amit ráöntve a zsák faforgácsra, abból egy intarziás asztal lenne. Attól még, hogy valami nem anyag, attól még, hogy valami fogalmi természetű, attól még igenis létezőnek lehet nevezni.