Feldobnék egy örökzöld vitatémát, mégpedig a holdra szállás megkérdőjelezését egy új szempontból. Érdekel, hogy kinek, mi a véleménye a meglátásomról?
A megértéshez kell némi csillagászati ismeret.
1969.07.20, holdraszállás.
A hold ekkor két nap híján első negyedben volt.
Ekkor sajnos tény, hogy a hold megvilágított területéről ahol az állítólagos leszállók is voltak, a föld sehonnan nem lenne látható a horizont felett a holdról.
A NASA egyik képe a földről, a leszállóegység FELETT!
Ez hogy sikerült, vázze?
#38-nak:
Lexarom az árnyékok konkrét vetülését.
Ha látom a jobboldali tölcsér tövét, akkor miért van a baloldali viszont árnyékban?
És a két tölcsér töve egy síkban van.
Már nekem kínosak egyesek próbálkozásai. Kezdem megérteni a holdraszállás-tagadókat!
#40-nek:
Égnek áll a hajam a tájékozatlanságodtól!
Akkor most nézzük meg ugyanazt BALRÓL, OLDALRÓL!
Qrvára egy síkban van, baxd meg!
Látom, hogy az intelligensebb réteg elhallgatott.
És ez így van jól.
válasza:#43
"Lexarom az árnyékok konkrét vetülését."
Azt látom. Csak azt nem értem, hogy akkor miért hiszed azt, hogy bizonyítasz bármit is? 🤣🤣🤣 (Segítek: nem.)
"Ha látom a jobboldali tölcsér tövét, akkor miért van a baloldali viszont árnyékban?"
Ezt most komolyan el kell magyaráznom valakinek, aki azt hitte, hogy egyetlen kép alapján cáfolta a NASA állításait??? Egy óvodás is be tudja ezt látni.
Na mindegy, legyen. A kép készítésekor a Nap nem pont a fénykép készítőjének háta mögül sütött, hanem kicsit balról. Így értelemszerűen a kép készítőjétől balre levő fúvókának az árnyékos, a jobbra levőnek meg a napos oldalát látjuk. Hogy ezt külön el kell magyarázni... ¯\_(ツ)_/¯
#40
"1)Égnek áll a hajam amikor tölcsért emlegetsz, annak az alkatrésznek kormány-fúvóka a rendes neve."
Én ezen már nem akadok fel azok után, hogy a Nap, Föld és Hold szavak közül egyiket sem sikerült a kérdezőnek egyszer sem nagy betűvel leírni. De azért azt hiszi, hogy okosabb mndenkinél...
#44-nek:
Kértelek hogy ne kínlódj!
Pontosan az a baj hogy a bal oldali fúvókának nem látom a tövét.
Egy síkban van(ne kezdjük újra!) a másikkal, a fény beesési szöge értelemszerűen ugyanaz, tehát ne nézz h'lyének.
Ha az egyik nincs árnyékban, akkor a másik sem lehetne. Csak akkor, ha a fényforrás túl közel van.
válasza:"Kértelek hogy ne kínlódj!"
Akkor ne írj többet. Kínszenvedés nézni a sok marhaságot, amit összehordasz.
"Pontosan az a baj hogy a bal oldali fúvókának nem látom a tövét."
Látni hol van a töve, csak nem túl jól, mert árnyékban van. Azt meg már leírtam, hogy miért van így.
"Egy síkban van(ne kezdjük újra!) a másikkal"
Nem is állítottam, hogy nem.
"a fény beesési szöge értelemszerűen ugyana"
Nem is állítottam, hogy nem.
"tehát ne nézz h'lyének."
Én próbálkozom vele, de mit csináljak, ha folyton meggátolsz ebben. Ha a két fúvóka egy síkban van, a fény beesési szöge is ugyanaz, és az egyik tőlünk balra (a fényforrás irányába), a másik jobbra (a fényforrással ellentétes irányba) helyezkedik el, akkor csak is az lehet, hogy az egyiknek az árnyékos, a másiknak a megvilágított oldalát látjuk. Ehhez még általános iskolai tudás sem kéne, csak minimálisan megpróbálni gondolkodni.
"Ha az egyik nincs árnyékban, akkor a másik sem lehetne."
Látom, megint nem sikerült... :'(
(Amúgy egyik sincs árnyékban, csak az egyiknek az árnyékos, a másiknak a megvilágított oldalát látjuk.)
Lassan kezdem megunni, hogy ötödször is leírom ugyanazt, de egy kósza gondolatot sem vált ki. Mondjuk az érdekel, hogy te mikor unod meg, hogy újra is újra leírod ugyanazt a hülyeséget, amit már többször is cáfoltunk.
válasza:#47-nek:
Hát ez az!
És nem lehet mindkét oldalnak igaza.
A két fúvóka közül a baloldali közelít a merőlegeshez ami a fényforrást illeti, ezért az árnyéka kicsit jobbra, és lefelé van.
A baloldali viszont már sokkal jobban balról kapja a fényt, ezért az árnyéka jobban eltolódik jobbra, és már a fúvóka töve is fényben van.
Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a fényforrás nagyon közel van. Már leírtam az egyszerű otthoni bizonyítás módját, de azt mindenki figyelmen kívül hagyja.
Egy, több mint 100 millió kilométerre levő fényforrást egy ekkora elmozdulás nem befolyásolna.
Erre jött nekem valaki a derítő-lemezzel. A fúvóka kb 4 méter magasan van, és az árnyékból látható hogy a fényforrás a fúvóka felett van, tehát a derítőnek legalább 5 méter magasan kellett lennie, lefelé álló szögben.
Erre sem kaptam értelmes választ, mint ahogy arra sem, hogy hogy került derítő a holdra?
Ja!
És arra sincs értelmes válasz (nem is lehet), hogy miért takarták el a napot derítővel? XD
Mert a nap a többi kép alapján pont abban a szögben áll, ahová a feltételezett derítőt kellett volna rakni.
Én ráérek, várok.
Megkérek mindenkit hogy aki folytatni akarja, az a kérdéseim megválaszolására korlátozódjon.
Ha a derítőlemezes verziót elvetjük, akkor a különböző állásszögű árnyékok nyilvánvalóvá teszik a mesterséges megvilágítást.
Ha derítőlemez, akkor:
-Hogy került a holdra?
Oké, tegyük fel hogy megmagyarázzátok.
-Miért helyezték ugyanabba a szögbe, ahol a nap egyébként is van? (értelmetlen)
-Ki tartja 5 méteres magasságban, lefelé álló szögben?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!