Újból tévhitek téma. Miket tudtok felsorolni a 2. világháborúval kapcsolatban?

Az említett hozzászólásban egy szó sem volt a kiugrásról. Ha te tévesen összekötöd, azért nem én vagyok felelős.

Kezdve azzal, hogy ELEVE hamis a kiindulási alap, mert hazugan hoztad be a szálat, hiszen sehol, senki nem írt itt olyat, hogy a kormányzó terve október 15-étől a magyar csapatok egyedül védjék az országot, a németek nélkül. Mégis milyen logikája lenne ennek az abszorditásnak?

Valamit kegyetlenül félreétesz, majd nem meghúzod magadat, hanem továbbra is kikéred magadnak, hogy mindenki milyen ostobaságot beszél? Azért, mert nem érted, amit mások írnak, egyszerűen túl sok ez neked.

Amíg hülyeségeket írsz, itt leszek. Nem mellesleg te már oldalakkal ezelőtt lesajnálóan "itthagytál" mindenkit a kérdésnél, nemde?:)

A csata 09.13.-án kezdődött és 10.08.-án végződött. Figyelj oda jobban!

Azonban a kiugrási kísérlet időpontját illetően azt is figyelembe kell venni, hogy az azt megelőző hetekben éppen a Tordai-csata miatt (is) még volt némi remény a szovjet invázió késleltetésére (mármint a Kárpát-medencébe történő betörésre gondolok). Azt követően viszont ez a remény szertefoszlott.

Ugyanakkor a politikai vezetés (így Horthy is) még reménykedett abban, hogy az angolszász szövetségesek sikert érhetnek el. Ha ugyanis az ebben az időben (szeptember közepéről van szó) megindított itáliai offenzívájuk sikeres lett volna, előre törhettek volna az Alpokig és akár a Kárpát-medencébe is benyomulhattak volna. Ez az elképzelés nem volt teljesen alaptalan, hisz Churchillnek ez volt a szándéka. A németek azonban Kesselring tábornagy vezetésével sikeresen feltartóztatták a szövetségeseket.A magyar politikai vezetésnek természetesen egész a háború végéig nem volt tudomása Európa "felosztásáról" a nyugati hatalmak és a szovjetek között.

De ezen időszakra esett a Market Garden hadművelet is, amely épp azt célozta, hogy átkelve a Rajnán betörnek a Ruhr-vidékre, megbénítják a német ipart és ezzel legfeljebb 1 vagy 2 hónap alatt lezárhatják a háborút. Csakhogy a hadművelet, mint köztudott, csúfos kudarcot vallott, így ebből nyilvánvalóvá vált, hogy a háború továbbra is elhúzódik.

Ne mismásolj eleve senki nem mondta, hogy a kiugrás tervezete az volt, hogy a németek nélkül akartuk volna tartani az országot. Ki mondott ilyet?

Ha hülyeséget mondasz, legalább lásd be. Emberileg többet érnél.

Amíg ezt nem teszed meg, felesleges a további hozzászólàsözön, mert hamis alapú, a saját értelmezőképességed korlátjából ered.

Ha az én egyik hozzászólásomra gondolsz: " ...a honvédség -erejéhez mérten- feltartóztatja, lassítja a szovjeteket, amíg a németek kivonulnak Magyarországról." -akkor értelmezd is, amit írtam. Nem azt állítottam, hogy Horthy a németek nélkül, csak a Honvédséggel kívánja megvédeni az országot. A két dolog egyáltalán nem ugyan az!

Olvasd figyelmesebben, akkor még meg is értheted a különbséget.

De ezt egyébként magyarázni is felesleges. Mégis hogyan juthatott arra a konklúzióra, hogy a kiugrás célja az lett volna, hogy a magyarok egyedül, a német részvétel nélkül akarták volna folytatni a harcot? Ennek milyen gondolati értelme lett volna? Józan ésszel hogyan értelmezheti így az itt elmondottakat bárki is?

Egyszerűen az értelmi szint nincs itt meg. Olyan, mint egy gyerekkel vitatkozni. Ennél még egy utcáról berángatott embernél is többet lehet elvárni. Ez alapvető logika, értelem.

Megértettem a különbséget, nem is erről beszéltem, hanem arról, hogy semennyi realitás alapja nem volt annak, hogy a tönkrevert magyar honvédség 1944 végén az Alföldre épp betörni készülő oroszokat fel tudná tartóztatni érdemben (emlékeztető: a tordai csata már lezajlott), annak meg pláne nulla az esélye, hogy a németek szó nélkül kivonultak volna, hogy mi csak úgy megadjuk magunkat.

És akkor most még egyszer:

"Horthy tehát a kiugrást két magyar hadsereg átállása, és a frontvonal megbontása révén képzelte el, ami az október 11-i megbeszélés értelmében az „1920. március 1-jei rendeletem végrehajtandó” szövegű üzenet elküldése után kezdődött volna meg. A kormányzó az akciót Budapestről irányította, bár a Honvéd Vezérkar főnöke, Vörös János többször megpróbálta őt rávenni, hogy utazzon le Husztra, és személyes jelenlétével biztosítsa az 1. magyar hadsereg lojalitását. Október 14-én aztán az események felgyorsultak: a Vörös Hadsereg 48 órás ultimátumot adott Horthynak az átállás végrehajtására, a kormányzó pedig másnapra elrendelte az utóbb sikertelenül végződő kiugrási akció megindítását. "

"Megértettem a különbséget, nem is erről beszéltem, hanem arról, hogy semennyi realitás alapja nem volt annak, hogy a tönkrevert magyar honvédség 1944 végén az Alföldre épp betörni készülő oroszokat fel tudná tartóztatni érdemben (emlékeztető: a tordai csata már lezajlott), annak meg pláne nulla az esélye, hogy a németek szó nélkül kivonultak volna, hogy mi csak úgy megadjuk magunkat."

- Éppen erről volt szó egészen eddig! Akik ma szemére vetik Horthynak, hogy ki kellett volna ugrani időben a háborúból, ezzel megmenthetvén az országot a front átvonulásától, azoknak végig kell gondolniuk, hogy a magyar csapatok kiválása esetén is itt maradtak volna a németek (minden előzőleges állításoddal ellentétben), azaz ugyanúgy háztól házig tartó háború pusztított volna az országban.

A fegyverszüneti tárgyalások éppen azért haladtak lassan, mert a magyar vezetés a honvédcsapatok kiválását akarta elérni, míg a szovjetek semmi más kevesebbel nem érték be, mint a harcunk további folytatásával - a németek ellen fordulva.

Ezzel pedig nem lettünk volna előrébb, lévén ugyanúgy magyar katonák vére folyt volna, ugyanúgy égetett volna a háború tüze, egyedül annyi lett volna a különbség, hogy a magyar honvédség tagjai nem a megszállás minél későbbre való eltolódásáért, hanem annak mielőbbi bekövetkeztéért áldozták volna fel magukat.

Mennyivel lett volna tehát ez követendő út?

A bécsi területeket is ugyanúgy elvették volna, a Rákosi-diktatúra is kiépült volna (és mindkettőre felsoroltam az analógiákat.)

A mindenképpen rossz helyzetben legalább némileg enyhítő volt az, ahogyan végül alakult, hiszen az erkölcsi tisztaság így megmaradt. A nemi erőszakok százezres számában, az ország kifosztásában, az emberek tömeges agyonlövetésében a magyar honvédek nem segédkeztek, hanem azokat a lehetőségek szerint legtovább hátráltatták.

"És akkor most még egyszer:"

- És akkor most még egyszer felhívom a figyelmedet a teljes cikkre, amiből látható, hogy a kiragadott mondatot félreértelmezed.