A Németeknek szomorú téma a két világháborúról beszélni?

Neked szomorú?

Mi is buktuk. Mindkettőt.

Nem ugyan az, de hasonló.

G.

Gondolom ez ott is emberfüggő. Németországban rengeteg zsidó él, ebből kiindulva számukra nyilván szomorú.

A németeknek... Őszintén szólva nem tudom, nekik sem lehetett jó, pláne a nőknek és a gyerekeknek.

"A Németeknek szomorú téma a két világháborúról beszélni?"

Mert mindkettőt elvesztették, a másodikban egyértelműen ők voltak a "rosszfiúk", és máig sem heverte ki mindezt a tekintélyük.

"A németeknél ez nem beszéd téma,nem úgy,mint nálunk."

Látom, nem tudsz semmit a németekről, persze kérdés, hogy akkor miért szólsz hozzá a témához :)))

Hivatalosan kerülik a témát, mert a médiumok, és a politika, a holokauszt túlélők zsebében van, akik szeretik a kollektív bűnösség irányába terelni a dolgot.

Nem hivatalosan el tudom képzelni mit szólnak ehhez...

Voltam cserediák-programban és találkoztam német tanráokkal-diákokkal. Tabu a téma és a szemükön láttam, hogy szégyellik az egészet. Már-már túlzasokba esnek.Az egyik középkorú német tanárral lezajlott beszélgetésem:

-Where do you from?

-I'm Hungarian.

-Oh, lucky you! You've got history, which can make you proud. Not like us.

Szégyellik az EGÉSZ német történelmet a bolond szobafestő miatt. Az első világháborús hozzáálásukról fogalmam sincs.

Utolsó, beszélj mással is.

Igen szomorú. Nekem vannak német ismerőseim. Az egyik nénivel beszélgettem (apukája SS tiszt volt, a háború után nem tudom miért Magyarországra költöztek), aki elsírta magát, amikor szóba jött. De hidd el, aki itt Magyarországon is látott egyet-s mást, neki is szomorú. Az én dédnagymamám, ő is sírvafakad, amikor szóba jön a 2. világháború. A szeme láttára irtottak ki az oroszok egy családot. Tüzérséggel belőttek a házba. Nekik kellett elásni a halottakat. Gondolhatod hogy néztek ki egy rombológránát után. Darabokba. Meg hogy meg akartak erőszakolni mindenkit, de végül egy orosz tiszt közbelépett, és fejbelőtt két oroszt, hármat meg megtalpaltatott. De a tisztek se voltak jó emberek. Visszaemlékezései szerint élve húzták villára a tyúkot, és úgy sütötték meg, majd velük szedették ki a tokot. Meg hogy a német halott katonákkal mit csináltak. Volt, amelyiket lehugyozták, leköpték.

Gondolhatod, hogy ha nálunk ezt csinálták, akkor Németországba mit csináltak. És ha nálunk ilyen érzelmeket vált ki, akkor ott milyen lehet.

Utolsó vagyok. Nem tudom ki pontozott le. Én csak elmondtam, hogy mit hallottam egy német ember szájából. Szerintem éppenséggel hasznos válasz.

Az oroszokat ne mutasd be nekem, ők vették el a dédapám három lovát és két tehenét, oroszul ordibálva, amiből semmit nem értett, ők lőttek le az idős szomszédot is. Az oroszok kiabálták, hogy Állj! (Sztoj!), de az öreg nem beszélt oroszul. Lelőtték.

Három rokonom került Szibériába, egy jött haza betegen és 40 kilót fogyott.

A dédapámat zsarolták, hogy lépjen be a TSZ-be, A Horthy korszakban a falu egyik legszegényebb parasztja volt, kétkezi munkával felküzdötte magát és elsőként lett vetőgépe a faluban. Végig kellett néznie ahogy mások széthordják, amit ő összerakott.

'56 után is több rokonom ment börtönbe-szerencsére a kötél nem érintette a családunkat.

És tudod mit mondok? A szomszédunk Moszkvában született, Andrejnek hívják és a felesége magyar.

Minden reggel mosolyogva köszönök neki, mert TUDOM, hogy nem minden orosz ilyen.

Ugyanezért tudtam órákat beszélgetni egy Jana nevű német cserediák lánnyal vacsorakor. Hol tehet egy tizenéves bajor lány Auschwitz-ről?

Persze a gyakorikerdesek.hu-n névtelenül lepontozni könnyű az ember válaszát.