Miért veszítette el az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborút?

Palesztina az Oszmán Birodalom része volt, majd a világháború végén brit mandátumterületté vált. Az Oszmán Birodalom már a világháborútól függetlenül is a végét járta, a nem török lakosságú területeire az európai nagyhatalmak közötti felosztás várt mindenképpen.

A kérdésre válaszolva:

inkább az a csoda, hogy a központi hatalmak négy évig bírták ezt a teljesen egyenlőtlen küzdelmet. Ez meg nagyrészt a németek katonai kiválóságát bizonyítja. Ám a gazdasági erőforrások tekintetében az antant kezdettől fogva fölényben volt, Amerika háborúba való belépése pedig végképp eldöntötte a küzdelmet.

A németek hülyék voltak 1914-ben, hogy Angliát fölöslegesen berángatták maguk ellen a háborúba. Az oroszokat és a franciákat még le tudták volna győzni a központi hatalmak.

Az angolok iszonyúan ki szerettek volna maradni ebből a háborúból. Viszont Belgium semlegességének német megsértése elkerülhetetlenné tette a belépésüket, a belga függetlenségét elsőrendű brit érdeknek tartották a csatorna túlpartján. Az brit szempontból nem volt különösebben fontos, hogy egy német-orosz, német-francia kontinentális háború hogyan végződött volna.

Egyébként a németek Schlieffen-terve is hülyeség volt. A németeknek az orosz fronton kellett volna harcba bocsátkozni, hagyni a francba a franciákat, ha meg a franciák megtámadták volna Németországot, akkor már ők lettek volna az agresszorok, nincs angol hadba lépés. A németek meg tudták volna tartani addig a nyugati frontot, amíg keleten a Monarchiával közösen lenyomják az oroszokat.

Minden háborúban az ország gazdasági ereje is számít. Hiába van 300 000 katonád, akikkel elfoglalod a másik fővárosát, hogyha ez gazdaságilag teljesen kimerít. Az OMM nem volt olyan erős hogy világháborút kezdeményezzen, se katonailag, se gazdaságilag. Az hogy a környező országokat mint Románia, Szerbia, Olaszország felszínen legyőztük, nem nagy kunszt, hisz ezek az országok az 1800as évek második felében jöttek csak létre, és egy friss ország általában több belső problémával küzd. A németek pedig nem tartották szilárdan magukat. Kb a második év után látszott hogy nem nyerhetnek. A Schlieffen terv egy villámháborúról szólt. Nagyjából a második pontnál csődöt mondott. (Lerohanni Franciaországot->gyors győzelem , ez nem jött össze) Így a német seregeket meg kellett osztani és egy francia-angol-(amerikai) frontot valamint egy orosz frontot egyszerre fenntartani lehetetlen volt. Mindkettőn elhúzodott a harc. Ami általában a védekezőknek kedvez. Valamint csökkent az emberek morálja is jelentősen, mert az első években egy gyors gyözelmet láttak mind No-ban mind OMM-ben, aztán utána már inkább mindenki a rossz oldalát látta a háborúnak, és már a végét kívánta.

Azért vesztettük el a háborút, mert a háború nem csak "fizikai" csatákból áll, hanem gazdasági teljesitőképességen is függ.

Az hogy minden csatát megnyertünk volna, pedig nem állja meg a helyét. 1916. Bruszilov offenzíva jól megkuszálta a központi hatalmak elosztását. Galíciába az osztrák-magyar seregek elpusztultak volna, igy a németeknek Verdunból át kellett csoportosítaniuk. Ergo Verdunban is és Galiciában is egyszerre kellett volna helytállniuk. Aztán a következő csapás a Somme folyónál volt. Ahol szintén megrogyott a központi hatalmak ereje. És ahogy mások is írták, ekkor jelent meg a tank.

Az első világháborúról szólt a kérdés!

Kiegészítés a korábbi válaszokhoz:

- Kifulladtak a csapatok,

- fellazult a fegyelem,

- a nemzetiségek időközben elkezdték a saját forradalmukat.

- A nemzetiségi államok megalakulásáról szóló hírek október végén a szláv, román, német, magyar csapatoknál szolgáló katonákat mielőbbi hazatérésre ösztönözték (akár kivonási parancs nélkül is).

Egyébként a magyar kormány eredetileg az szerette volna hogy ott, ahol vannak, adják meg a magyar katonák magukat. (így szerintem Weber tábornok nagyon jól teljesített a tárgyalásokon - képviselt bennünket is, nem az Ő hibája hogy 1 hétig húzodott a tárgyalás)

Ráadásul a Károlyí-kormány november 7.-én Belgrádban Franchet d'Espereys tábornokkal hátrányosabb egyezményt kötött (így buktuk el a déli részeket)... - mint az addig a Monarchiára érvényes páduai Diaz-Weber fegyverszüneti egyezmény (november 3. délután)

A Felvidéki területekre a csehek törtek be november 11.én. A magyar kezdeti sikerek a tótók ellenállása miatt mind nehezebbé vált, karácsonyra teljesen megszűnt.

És érvénybe lépett a Vyx-féle jegyzék.....

Ezek után jött a Tanács Köztársaság, és mire vége lett, nagy Magyarországnak vége lett. A béke tárgyaláson mi nem is voltunk ott!