Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Szerintetek függ a sebességtől a felmágneseződés és azzal együtt a remanencia nagysága?

Én valahol olvastam, hogy a domének néhány ezred sec. alatt be tudnak állni. Ennek alapján mindegy, mekkora a sebesség, de legalább is a nagyobb sebesség nem jelent nagyobb remanenciát.

Erről van valakinek infója?

Neo!

Egy kicsit tévedtem az elméletben.

Enzo motorja csak addíg működik míg felmágneseződnek a golyók.Ő elérte a "tökéletes beállítást...és mégis megállt.

A probléma az,hogy nem lehet félfordulatonként lemágnesezni,mert az ugyanannyi energiát kíván mint a felmágnesezés.(sajnos)

Ha négy órát megy és megáll,akkor be kell fektetni a lemágnesezésbe azt az energiát...hogy megint négy órát menjen.

Nagyon jól leírtad:

"A spirál végén az ott lévő felmágneseződött golyó meg akar állni. Tehát itt van egy fékező nyomaték, ami adott esetben nagyobb, mint a többi golyó által létrehozott előre mutató nyomaték. (Az előre mutató nyomatékban benne van a meglévő lendület adta nyomaték is)

Ha le akarom mágnesezni a ragadó golyót, azt egy azonos polaritású térerővel lehet megtenni, ami szintén egy fékező nyomatékot jelent. "

Szerintem ennél jobban nem lehet megelmélkedni,és ráadásul a gyakorlat is pont ezt támasztja alá.

Ebből sem lesz többlet,az szinte biztos.

"Enzon motorjánál ez a mágnesesség csak annyira csökken, hogy megszűnik a vonzás a spirál vége és a golyó között."

Szerintem NEM.

Szerintem a golyó (a szűzgörbe kezdőpontjától)egyre jobban és jobban felmágneseződik,és ez egészen a telítődésig megy.

Józsi!

Mondj valami komoly dolgot amivel érdemes foglalkozni!

Máris folytatom amint lesz valami értelmes:tiszta,becsületes út, ami logikán alapul.

Idegen!

Ez a sejtés bennem volt végig.

Ennek ellenére, ha hiszek a szemenek, meg Enzonak, elég sokáig forgott. Több óra.

Nehéz elhinni, hgy a nyolc acélgolyó lemágnesezése megállás után ugyanannyi energia, mint amennyit termelhetett órák alatt.

Oké, nem egy nagy nyomatékú és teljesítményű motor volt, ezt aláírom.

De, ha kézzel kellene egy ilyen motort működtetni (fordulatonként átbillenteni a holtponton), órák alatt elég sok energia befetetést igényelne.

Megjegyzem, ha szkeptikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy az ideális lemágnesezés kialakításakor, el sem indulna a motor.

A nullára történő lemágnesezés taszító nyomatéka akkora lenne, hogy be sem indulna.

De, ez nagyon egyszerű megközelítés.

Néhány hete felhoztam nektek, a mágnestől távoli területen lapos a mágnes és a vas vonzásakor rajzolható erő-távolság görbe. Nem vízszintes, de nem meredek.

Ha megnézzük Enzo motorjánál is az van, hogy a bal oldali mágnes után az egész megmaradó köríven közeledni tud az acélgolyó a spirálhoz. Ez pontosan azt jelenti, hogy a mágnes majdhogy nem a spirál legtávolabbi pontján van.

Tehát, a mágnes után 6-7 mágneses acélgolyó van, melyek az említett görbe lapos szakaszán fejtik ki az (elég csekély) erejüket.

Mivel a mágnes sincs túl közel az acélgolyóhoz, a többi ereje legyőzheti a mágnes visszahúzó erejét.

De ekkor még nem foglalkoztunk az utolsó, spirál közeli

golyó visszahúzó erejével.

Én még nem írnám le teljesen ezt a motort.

Én nem ilyet akarok megépíteni tudod jól.

De Enzo motorja olyan egyszerúnek túnik, hogy muszály lesz belefogni.

Anno azt mondta Enzo, hogy nagyon nehéz volt beindítani.

Ami biztosan kellett hozzá, hogy néhányszor meglökje a felmágneseződés miatt.

A másik nehézség, a lemágnesezés. Ha el kezdte csúsztatni a jobb oldali mágnest a spirál alatt, az nagyon finom beállítást eredményezhetett.

De, ha abban a pillanatban, amikor elindult a forgórész nem csúsztatta tovább a jobb oldali mágnest, hanem ott hagyta az adott ponton, akkor ezzel be is határolta azt, hogy mikor áll meg a forgórész.

Én addig csúsztattam volna a jobb oldali mágnest balra, (nő a lemágnesezés) amíg meg nem áll (nagy a lemágnesezés miatti taszítás). Ekkor vettem volna vissza valamennyit belőle (jobbra tolni) addig, amíg el nem indul.

Ez lenne a lemágnesezés beállításának az elve.

Magyarul, a maximális lemágnesezéstő kiindulva gyengíteni a lemágnesezést, amíg el nem indul.

Persze, csak szerintem, és ez csak is elmélet...

Idegen!

Miszólsz ahhoz, ha azt mondom, hogy Enzo akaratlanul a következőt csinálta.

Ugye, az alaphelyzet a következő. Egy mágnes közeledik a vashoz, közben munkát termel, a vasnál megáll és kész, itt a vége.

A mágnes, vagy vas a közeledéskor egy fogasléccel hajtson meg egy fogaskereket. Ez egy nagyon nagy áttétellel egy másikat. Ekkor az utolsó kerék igen sok fordulatot meg tud tenni, mert a mágnes a nagy áttétel miatt, csak nagyon lassan közeledik a vashoz.

Mint egy súllyal meghajtott ingás óra. Járhat az is akár 12 órát is.

Enzo ezt a lassú közeledést oldotta meg, csak teljesen másképpen.

Lemágnesezni az acélt nullára nem tudta, csak majdnem nullára. A következő fordulatnál ugyan így, "majdnemnullára" sem tudta teljesen lemágnesezni, csak kicsit kevesebbre stb. stb...

Ezzel kitolta a működés idejét, de ez alatt sem termelt több munkát, mint egy sima NEM MŰKÜDŐ motor egy fordulat alatt.

Biztosan láttál már olyan kütyüt, amikor több összeérő acélgolyó van felfüggesztve zsinóron és az egyiket megemelik és elengedik.

Nagyon sokáig mozog a két szélső...

(Viszont, ha a teljesen, nullára lemágnesezett acélgolyóval meg tud tenni több mint egy fordulatot Enzo motorja, akkor viszont működhet.)

Álljunk meg egy szóra:Kicsit sem biztos hogy volt lemágnesezés!(ahogy írtad érzésed szerint ez ellenkező erő,és ez így igaz!)Szerintem csak lassú(órákon át tartó) felmágneseződésről van szó.

Pontosítsunk:Szűz felmágnesezetlen acélgolyók egy olyan pályán "mágnesezednek" fel,ami elég távol van tőlük és kb négy óra mire elérik a telítettséget.

Eddíg gyorsul a forgórész.

Exponenciálisan csökken a hajtóerő.

Ha ezt az amúgy is csökkenő és elfogyó erőt még fékezed(terhelni akarod)akkor még gyorsabban leáll.

Miért?

Fékezed-lassabban megy.Több időt tölt a felmágnesezést végző pályán.Exponenciálisan növekszik a fékező erő.

Hasonló a jelenség egy motor és generátor összekapcsolásakor.

Közben beszúrom amit Idegen kért, úgyis megismételné kérését.

"Mondj valami komoly dolgot amivel érdemes foglalkozni!

Máris folytatom amint lesz valami értelmes:tiszta,becsületes út, ami logikán alapul."

Korábban már mondtam. Célszerű elmélyíteni a bekapcsolási és zárlati jelenségeket. Itt van két ábra, nem hókuszpókusz nullponti energia leírásokból, hanem normál háromdimenziós szakkönyvekből:

[link]

[link]

Az elsőn az látható, hogy egy induktivitást olyan pillanatban kapcsoltunk ki, hogy abban egy Φr remanens fluxus maradt. Úgy is szokták mondani, hogy a feszültség nullaátmeneténél kapcsoltuk ki. Mivel a 90 fokos késés miatt ha a feszültség nulla, akkor a fluxus (és az áram) maximális. Majd ha a bekapcsolás szintén egy "kedvezőtlen" esetben, azaz a feszültség nullaátmeneténél történik, akkor a fluxus makacsul továbbra is betartja a maga szabályait, vagyis továbbra is 90 fokot fog késni. Még az által is érvényesíti ezt a szabályát ha az ábrán látható módon felelé kell emelkednie a bekapcsolás után. Ahogy az árammal is ez történik. Látható hogy a bekapcsoláskor a remanens fluxusból indul ki az új fluxus. És mint írtam, 90 fokot is késnie kell. Ezt a két szabályát csak úgy tudja betartani hogy "felfelé tör". Az árammal együtt (szubtranziens áram).

Néhány ide vonatkozó fogalom:

Bekapcsolási áramlökés

Mágnesezési áramlökés

Zárlati áram

Szubtranziens áram

Fluxusállandóság, stb.

Egy szakkönyvön kívüli magán megjegyzés: Ha a bekapcsoláskor jelen lévő fluxust áram hozza létre, akkor érvényesülhet az hogy a bekapcsolás után két áram összegződik. A meglévő fluxust létrehozó áram, és az újonnan rákapcsolt áram.

---

Erre a témára is igaz az a mondás, miszerint a tudás gyökere keserű, de a gyümölcse mézédes. Vagyis a dolgok elmélyítése nem biztos hogy élvezetes, főleg ha magunknak kell mélyebbre ásni. De mint minden kreatív munkára, erre is igaz hogy a szükséges információk elmélyítése és alkalmazása után nagyon egyszerűnek fognak tűnni ezek a dolgok. Csak addig kínai amíg újdonság. És főleg az igaz erre a kreatív munkára is, hogy konyhakész leírás nem várható, csak az amit létrehozunk.

Józsi!

Beszúrtad a lelkembe a kést...amit kértem.Kértem???

Én értem hogy Te mit akarsz erőltetni,de nem értem miért nem érted amit írok?

Szakkönyvekből semmi extrát nem fogsz megtudni.Akkor sem ha háromdimenziós.

Az asztalodnál,ha van egy szkópod akkor megértheted(ha jól és elfogulatlanul értelmezed)a látottakat.

Remélem olyan szkópod van ami integrál és nem kell bajlódni a területszámítással.

Bár egy jó szemmértékkel egy emg szkóp is jó.

Azt írtad:"Látható hogy a bekapcsoláskor a remanens fluxusból indul ki az új fluxus"

És?? Ez az első bekapcsolástól(amikor még szűzgörbe)

kezdve így is marad,csak éppen pont hátráltatja a másik irányba való felmágnesezést.(mágnesezési veszteség...a könyvekből)

Akkor legyen a trafómag acél??? Vagy trafóvas,vagy ferrit?

Mag nélkül egyszerűbb lenne tisztázni.

Hmm??

Ezt is Te írtad:" Ha a bekapcsoláskor jelen lévő fluxust áram hozza létre, akkor érvényesülhet az hogy a bekapcsolás után két áram összegződik. A meglévő fluxust létrehozó áram, és az újonnan rákapcsolt áram. "

Ezt hogy érted?

Honnan van a bekapcsolási,és az újonnan rákapcsolt?

Gondolom az újonnan rákapcsolt a bekapcsolásiból származik.

"Ezt hogy érted?"

Például rezgőkörök gerjesztésénél érvényes az az eset. Akár parametrikus, akár "parametrikátlan". Ekkor a rezgőköri áram minden periódusban kap egy kis plusz áramot. Tehát a tekercsben már meglévő fluxus ebben az esetben a rezgőköri áram által létrehozott fluxus. A plusz pedig a gerjesztő áram által létrehozott.

Persze nem említettem még a reciprokálisság megakadályozását.

Azt jól írtad hogy a szakkönyvek nem adnak mindenre kiterjedő részletes leírást. Ez így van. A kutató-fejlesztő munka sok egyéni munkát, önálló ismeretszerzést és azok elmélyítését kívánja. A szakkönyvekben vagy az internetes oldalakon vagy a fórumokon legfeljebb csak "útirányjelző táblákat" lehet találni. Ez is az volt amit legutóbb írtam. Ahogy az sem várható hogy valaki megmondja hogy mit hova forrassz, majd abból lesz egy több kW-os sikeres energiaforrás.

Egy - a témában jártas- ismerősöm azt mondta, hogy adott mágnes, adott acélt akárhányszor felmágnesez, a remanencia az acélban nem nő meg.

A remanencia nagysága anyagfüggő tulajdonság.

Na, ez eléggé keresztbe tesz az Enzo motorjának.

Ha elindult, akkor nem a remanencia megnövekedése miatt állhatott meg!

Innentől kezdve részemről passz, mert nincs meg a probléma, amit orvosolni kellene az Enzo motorjában!...

Józsi!

Az a kis plusz amit betáplálsz az hajtja az amúgy csillapuló rezonanciát.

Honnan lenne itt többlet?