Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Idegen, írtál az előbb jó sokat. De írjál olyan dolgokat is ami előbbre viszi például Enzo motorjának reprodukálását. Azt te is tudod hogy nem a remanencia hajtotta például a lemezes motorját, hanem az megállította. Amíg nem mágneseződött fel a lemez, addig a mágnes tovább fordult a kritikus ponton. Vagyis a ferde lemez legmagasabb pontján. Viszont ha felmágneseződik a lemez, akkor a lemez és mágnes közti vonzóerő nagyobb lesz. Ez iránytű segítségével is bizonyítható tény. Ekkor már nem képes továbbfordulni a mágnes a nevezett kritikus ponton. Azt jól írtad hogy lemez helyett ferrit lenne az ideális anyag.

Ennek a lemezes mágnesmotornak annyiban lenne jelentősége hogy sikeres reprodukálása esetén segítene megdönteni a Föld talán legnagyobb hazugságát, azt hogy egy zárt rendszer energiája állandó. Márpedig ez a motor több energiát adott le mint amennyi energiával meglökték.

Idegen, javaslom hogy viták helyett te is azon légy hogy mielőbb leleplezzük a világ legnagyobb átverését, vagyis azt hogy az energiatétel alól nincs kivétel. Egy becsületesebb világért érdemes dolgozni. Lehet hogy te nem így gondolod, de nekem a gyomrom fordul ki az emberi fajunk azon alávaló tulajdonságán hogy folyton mások becsapására törekszik a tisztességes élet helyett. Ilyen becsapás a szabadenergia források elhallgatása is. Hogy mindent mérőórával mérve adhassanak neked.

József!

"Egyszeri elhúzás után (ne legyen túl közel a mágnes) csak egy pici erővel tudta elforgatni az iránytűt a csavarhúzó. "

Mi az, hogy kisebb erővel forgatta az iránytűt?

Gyorsabban befordult a többszöri mágnesezéstől?

Esetleg, távolabbról is befordult az iránytű?

Mérd meg a távolságot mindkét esetben!

Nekem sajnos nincs iránytűm.

Persze nagyon fontos lenne, hogy a mágnes mindíg ugyanakkora távolságra legyen az acéltól.

Pl. 1 cm-rrel az acél előtt húzd el egyszer, majd legalább tízszer.

Egyébként, nem értem meg, miért lesz mágnesesebb az acél többszöri mágnesezés esetén?

Ha a mágnes beállít maga felé mondjuk 100 domént, akkor 100-nál többet akkor sem állít be, ha legközelebb az acél úgy érkezik, hogy már be van állva 10 domén.

A beállt domének száma szerintem is a térerőtől és az acél anyagminőségétől függ.

Ezek pedig nem változnak, minden fordulat esetén ismétlődnek a mágneses helyzetek...

Enzo motorja nem a felmágneseződés miatt állt le.

De várom, József megismétli-e méréssel a kísérletet?

Tényleg úgy lett volna hiteles a kísérlet, ha az acél és nágnes távolsága mindig állandó, ahogy Enzo motorjánál is az. Kézben tartott acél és mágnes esetén ez nem garantált.

Az elmélet is Neo megfigyelését igazolja, miszerint mindegy hogy az acélt 1 darab vagy n darab H nagyságú térerővel mágnesezzük fel, a Br remanens indukció mindig ugyanaz fog lenni.

[link]

Több információhoz csak a motor reprodukálásával lehetne jutni.

Vagy kitaláljuk, hogy Enzo motorja miért állt meg, vagy hagynunk kell a motorjait békén!

Az sem nagyon elképzelhető, hogy a lemágnesezés gyengült volna folyamatosan.

Úgy hogy részemről egyelőre passz...

"Lemágnesezni az acélt nullára nem tudta, csak majdnem nullára. A következő fordulatnál ugyan így, "majdnemnullára" sem tudta teljesen lemágnesezni, csak kicsit kevesebbre stb. stb... "

Vagy átfordítani,és akkor már más a helyzet.Gondold végig a folyamatot.

[link]

https://www.youtube.com/channel/UCCpCEhQ16PgChremYATvTyg/vid..

https://www.youtube.com/watch?t=1&v=Ax3bgPncAzY

[link]

Valami,amit nem ismerünk igazán az bonyolultnak látszik.

A mágnesesség is ilyen.A mágneses "domének" mint apró elemi mágnesek az anyagban,nekem kicsit sánta megközelítés,de ez van a nagykönyvben,fogadjuk el!?

Hogyan helyezkednek el ezek az kristályrács szerkezetben?

Mi van ha az anyag geometrikus formája más mint az alap kristályrácsé?(Pl:acélgolyó)

Van-e az anyagnak olyan "száliránya" mint a fának?

...és még sok a nyitott kérdés.

Az "örökmozgó" építési vágy,több ezer éves múltra tekint vissza.Sajnos nem jött be.Ennek ellenére ugyanazok az az agyhalott ötletek(felhajtóerő,mágnesesség,lendkerék,mechanikus rezgőkör gravitációval...stb) fejlettebb változatai hódítanak,mint pl:tekercs trafó,töltés-kisütés,MEG projekt,elektronikai bravúrok: persze eredmény nélkül.

Talán nagyon régen,még a kezdetek kezdetén nem akartak többletet.Csak annyit,hogy menjen és önmagát hajtsa.

Ezért törekedtek súrlódásmentes tengelyre(csapágyra),légellenállásmentes vákumra.

És?Kint az űrben ez működőképes örökmozgó.(bár terhelni nem lehet!)Kell ilyen?

Ti olyan örökmozgót akartok ami meghajtja magát és többletet is termel.

Hibajegyzék:

1.A természetes egyensúlyt ilyen módon nem lehet felborítani.

2.Ha mégis sikerül,akkor a berendezésed túlpörög,szétszakad,leég...stb.Az öngerjesztés láncreakció.Erre nem vagy felkészülve amikor a(vissza)szabályozásra szükség lenne.

3.Alapvető hiba a több ezer éves működésképtelen ötletek másolása,illetve mivel analóg az elektronika a mechanika,stb cuccok ilyen irányú fejlesztése.

Szabadenergia gépet fordított gondolkodással,és tervezéssel érdemes építeni.

Azt a terhelés hajtja!Érted?

Paradox módon nem úgy indul,hogy bedugom a konnektorba...vagy rárakom az akksit(eltekintve attól hogy az akksi a szulfátbontással már szabadenergia eszköz.:)))

Ha a terhelés nem tudja meghajtani a készüléket ami őt táplálja,akkor NINCS ilyen eszköz.

A "terhelés"csak a nagy könyvekben megírt és a mi szabályaink szerint(felhasználható) terhelés.

A valóságban a "zárlat" a rövidebb(könnyebb)út.

Idegen!

A zárlatra reagálnék.

Ha ezt a szimulációt el lehet fogadni, akkor a zárlatként műküdő sönt egy erős vonzásból (sönt nélküli terület) fokozatmentes átmenetet tudna képezni a szinte semmi vonzás között.

A sönt vékony és magas keresztmetszettel kezdődik, majd alacsony és vastag lesz.

[link]

Persze így teljesebb a kép.

Ekkor a mágnes és a vas olyan helyzetben van, hogy nincs közöttük semmi.

Az erővonalak mutatnák a vonzás erejét.

[link]