Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Ez a szélességében is változó lemez ötlete jól jöhet Enzo motorjánál is.

Ezen a videón is egyre keskenyedő lemezzel oldották meg azt hogy a V-gate motor túlhaladjon a kritikus ponton:

https://www.youtube.com/watch?v=n2yHsVqA5Po

Sajnos 1:59-nél látszik, hohy induláskor komoly erőt vihettek be (taszítás ellenében), hogy egyáltalán elinduljon a kerekekkel felszerelt mozgó rész....

Véletlen elengedte, és nagyon nagy ervel megindult a cucc hátrafelé.

Ez a videó átverés!!!

Egyébként, a videónak nem sok köze van ahhoz, amit a rajzokon mutatni akartam.

(legalább is így elsőre)

Holnap átgondolom jobban, de most még van egy kis dolgom...

Neo!

Mágneses szemmel nézve a "sönt"analóg az elektromos szemmel nézett zárlattal.És?

Vékony és széles azután rövidül és vastagodik.A keresztmetszet ideális esetben ugyanaz,mégis lesz holtpont!

A legrövidebb út mágneses szempontból is a vastag és(a mágnessel párhuzamos) rövid.A nagyon vastag és a mágnesnél jóval rövidebb,az már a másik véglet:

A vékony széles lemez vastagodik és keskenyedik,egészen addíg amíg eléri a kezdeti vékonyságot az eredetileg"vastagodási"oldalon...és a vastagság eléri a kezdeti szélességet. 90 fokos elfordulás.

A külső vas nélkül nincs holtpontja semmilyen söntnek.

Ellenállást sem mutat,de a külső vassal már lesz holtpont.

Ha a söntöt hajtod(külső forrással)akkor az csak tereli körbe-körbe a mágneses teret,így tudja keringetni maga körül a külső vasat.

Ha a külső vasat hajtod akkor az viszi a söntöt.

Hogy lesz ebből többlet?

Oda és vissza EGYENLŐEN ható erőkből hogy lesz forgás?

Ha fékezed az egyik erőt?és hagyod a másikat?De a másik is csak a holtpontig hat!...ott őt kéne semlegesíteni!(kisebb erővel...ja meg még többlet is kéne)

Ez a holtpont, érdekes kérdés.

A Curie motor esetében ez talán nincs.

Ludwiggal rengeteget vitáztam azon, hogyan lehetne külső energia forrás nélkül a Curie motort megoldani.

Mivel fizikát tanít, szerinte a Curie motor azért működik, mert külső energiával a forgó rész egyik oldalán egy területet nem mágnesessé teszünk.

A hangsúly az energia bevitelen van.

Én meg azzal indokoltam a Curie motor működési elvét, hogy a forgórészre nem szimmetrikusan jutnak az erővonalak, vagy a forgörészben keletkezett indukció a forgórész tengelyére nézve nem szimmetrikus.

Tök mindegy, hogy ezt mivel érjük el.

Lehet, hogy az én megoldásom nem működő képes ( a forgó vastárcsa előtt van egy söntöltmágnes, ahhol a sönt nem szimmetrikusan helyezkedik el a forgórész tengelyére nézve), de a motor mégis csak azért működik, mert a forgórészre ható erők nyomatékot hoznak létre, folyamatosan.

Na, most itt, a folyamatosságon van a lényeg. Nincs holtpont.

De ludwig szerint egy vastárcsára soha nem tud úgy hatni a mágnes, hogy az nyomatékot kapjon.

Szerintem meg dehogynem!

A Curie motor tárcsája mágneses szempontból hevítés után nem folyamatos anyag. A meleg helyen lyuk keletkezik.

Mechanikai szempontból azonban folyamatos kör alakú tárcsa. Az eltorzult mágneses tér áll, miközben a kör alakó tárcsa forog.

Ezért nincsen holtpont, mert folyamatos, egyenletes erő hat a tárcsára excentrikusan.

A Curie-keréknél a Curie pont fölé melegített rész paramágnesessé változik. Amit a mágnes gyakorlatilag levegőnek tekint, vagyis a mágnes gyakorlatilag nem vonzza, nem úgy mint a kerék ferromágneses részét. De tekinthető úgy is ahogy Neo írta, hisz az erővonalak más sűrűséget mutatnak a ferro- és paramágneses közegben.

Szabó László azt említette egyik videójában hogy a motorja úgy működik, hogy a vas és mágnes közelítésekor fellépő vonzerőt használja fel forgásra. A vas és mágnes távolodásakor pedig megsemmisíti a vonzerőt. Említ olyat is hogy a motorja egy "forgó indukciós kemence". Azt is tudni róla hogy hőt is termel.

Netán egy olyan Curie-motor a készüléke, ami valami alacsony Curie hőmérsékletű anyagot használ? Mert például a vashoz hasonlóan szintén ferromágneses nikkelnek 358 fok a Curie pontja. (A vasnak 770 fok). Vagy a gadolíniumnak mindössze 19 fok.

Forrás: [link]

Egy alacsony Curie hőmérsékletű ötvözetből elképzelhető egy gyakorlatban is használható Curie-motor. Mert a mágnesmotor energiája például 19 fok fölé (gadolínium) simán képes hevíteni az anyagot a távolodáskor. Ami lehűlhet mondjuk 18 fokra, amikor az ismét ferromágneses.

A vasötvözetek közt is lehet alacsony Curie-hőmérsékletű.

Persze Szabó László motorjának most leírt működése csak találgatás volt.

Szabó László motorjával még nem foglalkoztam.

Azonban én is ezen az elven működő motoron agyalok már vagy két éve.

(Érdekes, én is Szabó vagyok, de Zoltán...)

Aki:a"vas és mágnes közelítésekor fellépő vonzerőt használja fel forgásra."(legyen az Zoltán,vagy László)

...annak tudnia kell,hogy megszüntetni ezt a vonzóerőt ugyanannyi energiát igényel.

Curie motornál is van holtpont.Ha nem melegíted/hűtöd akkor nem megy.(van az úgy,hogy minden pont:holtpont)

Curie ponton megszüntetni=hőenergiát kell BETÁPLÁLNI.

Elektromágnessel megszüntetni=áramot kell BETÁPLÁLNI.

Valóban "Tök mindegy, hogy ezt mivel érjük el."...

Hogy lehet a betáplálást helyettesíteni?

Itt nem működnek a trükkök,sem a turpisságok.

A mágnes mechanikai testvére a rugó.

Mostanság a trafókat is "rugónak"használják a szabadenergia hívők,mert azt hiszik hogy egy impulzussal felhúzva többet ad vissza...egy rugó!(egy rugó???)

Nagy terhelést lassan elvonszolja,terhelés nélkül nagyfesz rövid tüske.

Szabó lezli üzletember...nem EMBER.Semmilyen működő motorja NINCS.

Idegen idegeinek borzolására szolgáló további érdekességek:

Korábban volt szó az inga gerjesztésről, meg hogy az ω+Δω a többletenergia magyarázata. Egy parametrikusan gerjesztett inga:

[link]

Erre van videón kísérlet is, csak normál módon való gerjesztésre, hisz mindegy hogyan hozzuk létre a sebességek összegzését:

Expertise of Veljko Milkovic's Elastic String Pendulum Experiment

https://www.youtube.com/watch?t=3&v=O1hvIoNn6I8

A golyóval mindegyik esetben ugyanazt az energiát közlik, hisz a kalapács benyomódása mindegyik esetben ugyanakkora. A kalapács adja a rendszernek a Δv sebességet. De ha a golyó ingaként is funkcionálhat, vagyis ha neki is lehet egy v sebessége, akkor az energiaközléskor létrejön a v+Δv, vagy ha úgy tetszik ω+Δω összeg, és a rendszer jól láthatóan nagyobb utat halad előre, vagyis nagyobb energiára tesz szert.

---

Néhány érdekesség antigravitáció témában:

Milkovich sok érdekes tolóerő előállításos kísérletet is rakott fel. Röviden fogalmazva a centrifugális erő mozgatja az ilyen rendszereket. Érdekes itt az 5. perctől a kísérlete, amikor a mérleg tanusága szerint is felfelé mutató erőt generált:

Cart with a pendulum - Vehicles with internal and inertial drive - Veljko Milkovic

https://www.youtube.com/watch?v=4foY5r2TMOo

Az itteni ábrákon lévő készülékek működése is egyszerű, csak elsőre tűnik bonyolultnak:

An antigravity propulsion mechanism

[link]

Például itt az összetett mozgás eredménye az, hogy felfelé nagyobb lesz a tolóerő, mert a súly kisebb sugáron keringve nagyobb centrifugális erővel rendelkezik. (A tömeg kék színnel rajzolt pályája fent kisebb sugarú mint lent.)

[link]

Valószínű a legyek is alkalmazzák ezt a trükköt. Valamint a titokban üzemeltetett UFO-k is. És talán az ókori repülő szerkezetek is így működhettek ha voltak. Érdekes például Ezekiel megfigyelése (Wheels within wheels), ami az előbb tárgyalt összetett mozgásokhoz nagyon hasonlatos.

[link]

Ha képesek voltak piramisokat építeni, akkor nem zárható ki hogy tényleg elleshették a rovaroktól az így történő repülést is.

A centrifugális erő mozgatja fel és le Milkovich kettős ingájának vízszintes konzolját is. Azon kívül hogy a fizikai ingájánál fellép a szóban forgó ω+Δω.

József!

Nem biztos, hogy osztom a véleményed!

Nekem Idegennel volt privát kommunikációm.

Ha észre vetted, engem is kritizál, de nem durván.

Feltehetően, azért, mert a határokat súrolom, de nem esek neki a dolognak úgy mint te!

Az előbb, belinkeltél vagy 5-6 videót.

Minek?

Egyik sem a Te ötleted...

Meg, igazából mind kamu...

Sajnálom, hogy a Szabó Lászlót felhoztad..

Aki egy tv-ben tud vakerálni úgy 20 percet, hogy nem mond semmit, az maradjon ott, ahol van...