Más is van így az LMBTQ - val?

"Sosem állítottam ilyet, azt mondtam, hogy SZERINTEM közelebb van ahhoz."

"Megnéztem a definíciót. Úgy néz ki fogalomzavarban voltam. Valóban nem betegség, mert nem szerezhető és "gyógyítható", viszont egészségügyi rendellenességként van számon tartva."

Tehat igaz hogy nem konkretan betegseget mondtal hanem rendellenesseget, de az is kamu, ahogy a wikipediaban is le volt irva

"egésszégügyi kondícióként van számon tartva."

Ki szerint?

Kérdező, komolyan nem kell szégyellned ha nem értesz az érveléshez, a legtöbb embernél jobban csinálod így is.

"A kérdés elején még a másik oldal van felpontozva, de sokan már a 3. oldalon túl sem olvasnak, tehát evidens hogy az a néhány ember néz ki itt többségnek, akinek ez leki ügye."

A többség kifejezés nem egyenlő a Gyk oldalát látogatók többségével. Azok értékelik és kommentálják az első oldalt követő eseményeket, akik képesek és hajlandóak is olvasni. Ebből levonhatod a következtetést, kik pontozzák az első oldalt.

"Ti sem voltatok képesek megmagyarázni eddig, hogy miért kéne külön dologként kezelni a transzszexualitást egyéb önmódosítással járó kondícióktól."

Problémád ezzel csak neked van. Mi már írtunk analóg eseteket, csak te elsiklottál felettük. Nem győztek meg a példák, semmi baj, ez a te személyes érzésed, megteheted.

"Ami érveket felhoztatok emellett, arra volt ellenpélda mind."

A világ legnagyobb igazságára is lehet millió ellenérv. Nem a mennyiség a fontos, hanema minőség. Millió rossz ellenérv nem győzi le a legbutább érver sem, de egyetlen jó ellenérv két vállra fektet egy látszólag értelmesnek tűnő kijelentést.

Én is így látom a dolgot, mint te, kérdező.

Amúgy az emberek elsöprő többsége szintén így vélekedik, csak

1. nem foglalkozik behatóbban a transz-témával, mert nem érzi érintettnek magát, nem érdekli. Valószínűleg azért, mert a környezetében nem érzékeli a jelenlétüket (mivel kevesen vannak), ezért könnyű őket ignorálni.

2. A nyugati országokban jelenleg van egy szociálpolitikai trend, miszerint akkor vagy polkorrekt, ha nem fogalmazol meg kritikát vagy "negatív véleményt" a genderelmélettel, ill. egyéb liberális eszmékkel kapcsolatban, vagy a transzokkal kapcsolatban, a velül kapcsolatos ügyekben érintettekkel szemben. Ha nem így teszel megpróbálhatnak ellehetetleníteni, lásd J.K.Rowling írónő, Dave Chapelle humorista, Jordan Peterson klinikai pszichológus, egyetemi professzor és még sorolhatnám.

A fönt felsorolt érvek miatt az emberek nem reklámozzák, hogy nem tartják a transzokat validnak, főleg mert az LMBTQ+-ba tartoznak és sokan azt hiszik, hogy ha a melegeket, biszexekez elfogadják, akkor a többi "betűt" is el kell fogadniuk.

Ezért van az, hogy sok pedofil, zoofil, nekrofil, stb "aktvista", influenszer személy azért kampányol, hogy az előbb felsoroltak az LMBTQ részei lehessenek.

Azt sajnos naivság állítani, hogy az orvostudomány a mibdenkori legfeljettebb objektív tudományosan bebizonyítható valóságnak rendeli alá magát, nem pedig a politikai érdekeknek. Ez egy ideális világban így lenne, a valóságban nincs így.

A jelenlegi politikailag korrekt, elfogadó narratíva az az, hogy a transszexuálisok nem mentális betegek, teljesen egészségesek és valid az önképük. A független kutatások azonban kimutatják, hogy amennyiben nem áll a háttérben hermafroditizmus, abban az esetben a transszexuálisok olyan személyek akik nemi diszfóriában, a transz nők esetében autogenyphiliában szenvednek, ami lényegeben nemi identitás zavar.

Ezek mentális betegségek. Ez utóbbi nem szitokszó és nem azt jelenti hogy az illető nem érdemes arra, hogy ugyanúgy bánjunk vele mint mindenki mással csupán azt, hogy a tatsadalmi nem koncepciója nem megalapozható tudományos alapon attól függetlenül, hogy ki minek érzi magát.

Mint ahogyan tudjuk, hogy egy skizofrén tévkepzetei sem valósak, egy önmagát kövérnek képzelő, 42 kilós anorexiás sem kövér valójában és egy mániás depressziósnak sem erősíti meg a társadalom a hitét, miszerint őt senki nem szereti és semmit nem ér az élete.

124-es, ez szerintem is így van. Viszont tudtunkkal a transzszexualitás nem gyógyítható. Így ha már mindenképp betegségnek akarjuk beállítani, akkor az egyedüli kezelési módja, hogy eleget teszünk a beteg kívánságának, mivel ez javít az állapotán és a mellékhatások nem jelentősek.

A skizofrén tévképzetei általában ártalmasak saját magára, vagy másra nézve. Az anorexiás saját magának árt. Kinek árt egy transzszexuális?

124-es vagyok.

Nem teljesen igaz, hogy nem gyógyítható, az meg egyáltalán nem, hogy nem káros. Az első allítással kapcsolatban inkább úgy fogalmaznék, hogy sok transznak később megváltozik az identitása, úgymond kinövi. Az identitás számos része, így pl. a magunkról alkotott képünk ugyanis a legtöbb embernél változik az életkorral, a tapasztalatainkkal, a megváltozott környezet hatására, stb. Érdemes utána nézni, hogy a nemátalakító műtéten átesettek hány százaléka bánja meg az eljárást, hiszen a nemi diszfóriát és az egyéb problémákat nem gyógyítja ki, viszont a hatása maradandó, nem visszafordítható.

Ráadásul maga a nemátalakító műtét megnevezés is téves és illúziókeltő mivel az embert nem lehet ellenkező neműre átkonvertálni. Egy férfi, aki nővé akar válni igazi nő akar lenni, ehelyett hormonkezelésen vesz részt és számos szépészeti beavatkozáson, pl folyamatos szőrtelenítés és mellimplantátum alkalmazása, levágják a péniszét, amiből egy folyton összenőni akaró, nyílt sebként viselkedő, nem öntisztító, nem nedvesedő testnyílást csinálnak, amit az embetek elsöprő többsége tolerálni sem tud.

Azok, akik "csak" hormonterápián vesznek részt szintén sokszor megbánják a kezelést, hiszen bár nem olyan látványosan mint a műtétnél, de okozhat súlyos mellékhatásokat. És akkor a társadalmi problémákról szót sem ejtettünk.

Érdemes fórumokon utánanézni a témának, illetve interjúkat nézni, pl ezt: [link]

Tanulságos.

Ahogy kifejtettem a jelenlegi politikai narrativát az előző kommentemben, abból azonban talán nem olyan meglepő, hogy az orvosok, pszichológusok, a jogi eljárás nem foglalkozik a detranzicionálni vágyókkal, hosz nem tudnak velük mit kezdeni.

Így azonban ők teljesen egyedül magadnak a problémáikkal.

Az föntiekből látszik az első állítás második felének a cáfolata is, mi szerint az sem igaz, hogy a személy alapvetően ne ártana saját magának. Az egy másik dolog, hogy a világon sok helyen újonnal asszisztálnak ehhez.

Másokra abban az esetben károsak, ha a transzok a saját narratívájukat rá akarják erőszakolni a társadalom egészére, ami narratívát ha elutasít valaki, akkor negatív következményekkel számolhat. Ilyen a fent említett társadalmi meghurcolás híres emberek esetében, de például az is, ha az egyenlőség jegyében pl. kötelezzük a nőket, hogy a transz nőket viseljék el a nyilvános öltözőkben, mosdókban, fürdők női részlegén vagy nyeljék le, hogy az elit sportokban is kötelező jelleggel ellenük is versenyezniük kell, ami kimeríti a sportszerűtlenség fogalmát. Az egy másik tényező, hogy az is káros ha egy szülő beleegyezése nélkül szexuális felvilágosítás címén abszolút igazságként oktatják a gender-elméletet, vagy ha egy biológiailag férfi elítéltet átszállítanak egy női börtönbe, mert az az ítélete után transszexuálisnak vallja magát. Vagy ha eleve azért került be, mert a nőknek fenntartott helyekre beférkőzve zaklatott, bántalmazott másokat. Sajnos ez utóbbira számos példa van:

[link]

[link]