Miért akarják egyes hívők mindenáron tagadni az evolúciót? Egyáltalán mi a tétje annak, hogy igaz-e vagy sem?

"Kedves Lepontozóim! "

Nem! Nem én voltam! :D

A madarak szárnya tollakból áll. A toll a könnyűszerkezeti technika csodája. A toll egyszerre könnyű és szélálló, mert a tollágak és sugár ötletes rendszerével van ellátva. Egy toll ágai, amelyek a főszárból nőnek, szabad szemmel is láthatóak. Kevésbé ismert az, hogy az ágak mindkét oldalán sugarak vannak, amelyek viszont már csak mikroszkóppal láthatóak. Ezen sugarak fajtája különböző attól függően, hogy az ágak melyik oldalából erednek. Az ágak egyik oldalán fésűs sugarak, míg a másik oldalán horgokkal ellátott sugarak vannak. Így az egyik ágból eredő horgok a szomszédos ágak ellenkező irányba nyúló fésűivel kapcsolódnak. A horgok és a fésűk a tépőzárhoz hasonlóan működnek, de ezen túl csúszó kapcsolatot is biztosítanak úgy, hogy a felület rugalmas, de az épsége megmarad. Legközelebb, majd ha egy tollat lát a földön, gondoljon erre a rugalmas, aerodinamikus, könnyűszerkezeti konstrukcióra.

A hüllők pikkelyei semmi nyomát sem mutatják ennek a komplex felépítésnek.

A hüllők pikkelyeinek felépítésében nincsen olyan genetikai információ, amely az egyedi csúszó kapcsolat alakulását engedné, mint a tollak esetében. Az egyesek által feltételezett, pikkelyekben lezajló kicsi „előnyös mutációk” tekervényes útja inkább olyan nehézkes struktúrákhoz vezet, amely a valóságban egy élőlény számára hátrányosak lennének. Amíg a teljes horog- és fésűkonstrukciók nem állnak rendelkezésre, nincsen előnye a pikkelyeknek, még rovarfogó uszonyként sem! Hacsak nem hivatkozunk valami „előre gondolkozó tervezésre”, nincs lehetőség arra, hogy a véletlen mutációk a horgocskák keresztszerű kapcsolódásának „elképzelését” egy egyesített ráccsá alakíthatták volna. Még akkor is, ha két tollsugárban történik egy fésűt/horgot létrehozó véletlen mutáció, nincs olyan mechanizmus, amely továbbítja ezt az „előnyt” a szerkezet többi része felé. Ezért ez klasszikus esete az egyszerűsíthetetlen összetettségnek, amely nincs összhangban a lassú evolúciós változások elmélettel, de nagyon szépen mutatják a tervezettség jeleit.

De ez nem minden. Akkor is ha tollal bírnánk, a finom rácsszerkezete hamar elhasználódna, ha nem állna olaj rendelkezésére, amely a horgocskák és fésűk rugalmas kapcsolódását kenné. Azt tudjuk, hogy ha egy toll ágait szétválasztjuk, igencsak fáradságos ezeket ismét összeilleszteni. Olaj nélkül a toll hamar elhasználódik. A madár ezt a szükséges olajat gerincoszlopa tövében lévő fartőmirigye segítségével biztosítja. Az olaj a csőrre kerül, majd a madár ezt terjeszti teljes tollazatán. A vízimadaraknál ebből egyenesen következik az un. vízlepergető hatás (ezért gyöngyözik le a víz oly könnyedén egy kacsa hátáról). Ezen olaj nélkül a tollak hasznavehetetlenek lennének; tehát, ha egy feltételezett szárazon élő dinoszaurusz addig eljutna, hogy a szárnyait lebegtesse, azok néhány óra múlva már nem lennének használhatóak!

Várható, hogy a történet itt még nem ér véget. Egy madár csak azért képes repülni, mert csontjai nagyon könnyű felépítésűek, amely abból fakad, hogy üregesek. Sok madárnál, az üreges csontokon belüli keresztkapcsolatok biztosítják a stabil csontvázat. A múlt század közepén ilyen építési módot alkalmaztak repülőgépek szárnyainak építésénél, és a “Warren köteges elrendeződésének” nevezik. Ha a nagy madarak – a sasok és a keselyűk – csontozata még csak félkész állapotban lenne, és az ilyen keresztkapcsolatok még nem fejlődtek volna ki, akkor csontozatuk repülés közben összetörne.

madar_tudo_wikiEzen kívül a madarak másként lélegeznek. Egy madár légző rendszere lehetővé teszi, hogy az oxigén egyenesen olyan légzsákokba kerüljön, amelyek közvetlenül a szívvel, a tüdővel és a gyomorral vannak összeköttetésben. Ezzel a madarak, a normális emlősállatok légzését – amikor is az oxigén belégzése előtt a széndioxidot ki kell lélegezni – megkerülik. Az ember kb. 12-szer lélegzik percenként, ezzel szemben a kisebb madarak 250-szer. Ez egy tökéletes rendszer a madarak anyagcseréjének biztosítása céljából, amely az energiát igen gyorsan felemészti. Gyors repülés során a madarak, a szembe áramló légáramlat következtében képtelenek lennének kilélegezni. Vegyük figyelembe azt is, hogy a madarak melegvérűek. Ez egyébként nagy biológiai akadály azok számára, akik a madarakat a hüllőktől származtatják.

Figyeljük meg egy madár szárnyának a csapó mozgását. Ezek a mozgások erős szárnyizmokat követelnek meg az előre irányuló könyökízülettel egyetemben. Ez lehetővé teszi a szárnyak „megrövidülését”. Emelkedő szárnycsapásoknál ez az ízületi alakzat kerül alkalmazásra, hasonlóképpen a rablómadaraknál zuhanórepüléskor. A szárnyak tövében levő forgó ízületek ügyessége, összekapcsolva a szárnyakban lévő könyökízülettel és a mindent beborító finom tollszerkezettel, vezet a szárnyak aerodinamikájának rugalmasságához. Az emelkedés és a lassulás azonnali mozdulatokkal korrigálható. Repülőgépeknél mindez csak a fékszárnyak és csűrőlapok viszonylag nehézkes mozdulataival kivitelezhető.

Tételezzük fel, lenne egy „majdnem madarunk” az összes fent említett „struktúrával” – tehát tollazat, fartőmirigy, üreges csontozat, speciális légzés, meleg vér, forgó ízület, valamint előre irányuló könyökízület – de hiányozna a madár farka! A szándékosan irányított repülés a farok hiányában lehetetlen! A hosszirányú stabilitás csak farok „struktúrával” érhető el. Ezt észreveszik a gyerekek is, amikor papír repülőgépet hajtogatnak. De milyen lehetséges előnyökkel rendelkezne egy a fent felsorolt tulajdonságokkal bíró, de mégis földhöz kötött „majdnem madár”? Egy ilyen élőlény minden vadászó állat könnyű prédájává válna.

A „mechanizmusok” (tollak, fartőmirigy, stb.) sorában minden egyes elem nélkülözhetetlen. Amennyiben ezek közül valamelyik is hiányzik, a teljes projekt meghiúsul! A farok nélkülözhetetlen és ehhez persze izmok is tartoznak azért, hogy a mozgatható, kicsi, de mégis fontos szárnyfelület vezérelhető legyen – például, a tollak leszálláskor szétterpeszthetőek és lefelé irányíthatóak legyenek. Más szóval, a farok statikus „hozzáadásnak” egyáltalán nem használható. A farok formájának a repülés során változtathatónak kell lennie. Mindezen „mechanizmusokat” egy idegrendszernek kell vezérelnie, amely az agyban lévő központi számítógéppel van összekapcsolva. Mindennek már eleve programozottnak kell lennie, hogy a komplikált aerodinamikai manőverek széles tartományában ez a képesség kifogástalanul működjék.

A repülés feltételezett evolúciós változásokkal nem magyarázható. Mindenféle kísérlet arra, hogy valamiféle átmeneti formát találjanak, meghiúsult. Az Archaeopteryx esetében bebizonyosodott, hogy ez a lény teljesen kialakult repülésre alkalmas tollakkal rendelkezett (tehát ez nemcsak egy félig kialakult madár volt). Más őskori madarakat is találtak, amelyek a föld mélyebb rétegeiből kerültek elő. Állítólagos „elő-madarat” (fél hüllő/fél madár) sosem találtak. A leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a madarak mindig madarak voltak; ez teljesen összhangban van a madarak teremtésével kezdetben az ötödik napon, éppen úgy, ahogyan ezt a Biblia is mondja

10. Barbara J. Stahl, Vertebrate History: Problems in Evolution, McGraw-Hill, New York, p. 349, 1974.

11. Creation 14(1):10–12, 1992.

Herausgeber: John F. Ashton – Die Akte Genesis, Schwengeler 2003 Andrew McIntosh, mathematik, 129-134 p.

@Kérdező

Próbáljunk meg beszélgetni. De akkor válaszolj is, ne csak lökd a sódert.

Kérdező: "A madarak szárnya tollakból áll. A toll a könnyűszerkezeti technika csodája."

Csakhogy nem az összes toll ilyen összetett. Hihetetlen egyszerű formákban is létezik még most is (mint arra példákat is mutattunk).

1.

Elfogadod tényként, hogy a toll nagyon egyszerű mai formái is haszonnal léteznek, úgy, hogy semmi közük a repüléshez?

Ez is a könnyűszerkezeti technika csodája: https://www.youtube.com/watch?v=ifTFCH80xF0

Pedig ezt is szimplán az evolúció hozta össze a szemünk láttára a "semmiből", és az égvilágon senki nem tervezett meg előre semmiféle robotot. Te tudsz ilyen mászórobotokat összeszerelni?

[link]

Itt egysejtűből többsejtű, önállóan szaporodó közösségi-lényt hozott létre hihetetlenül rövid idő alatt az evolúció. A tervezés csodája. És senki még csak hozzá se nyúlt egy darab egysejtűhöz se. Az evolúció nem milliárd évek alatt, hanem egy kísérletnyi idő alatt is már lepipálta az összes létező emberi mérnöki tudást, ugyanis ilyen önállóan szaporodó nyolcsejtes életformát semmilyen ma létező emberi-mérnők nem tudna direkt módon felépíteni.

2.

Ez utóbbiakat is elfogadod bizonyított tényeknek?

Basszus... nem szabad szimultán ennyi topikkal játszani...

Régen nem is csináltam. Úgy tűnik ez az ide-oda ugrálás nem az én műfajom :(

Elnézést Kérdező! Mojjonak természetesen igaza van... már megint... :)