Miért vélekednek azzal sok ateista hogy nem lehetséges a bibliai teremtéstörténet, mert két embernek születtek gyermekeik és azoknak is gyermekeik és ez már vérfertőzés lenne?

Hülye? Igen, az vagy, pontosan tudod, hogy nem tudsz semmit, de azért nekiállsz okoskodni és következetesen kitartasz a téveszméd mellett, tehát nem is tudom mi a frászkarikának írtad ki a kérdést.

Bolond? Az nem te vagy, hanem én, amiért leállok hülyékkel vitatkozni.

@223: ó, ez csak a jéghegy csúcsa. Ezt nézd meg, ez is ő:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__81..

Több, mint ezer hozzászólás, de mintha a falnak beszélne mindenki ott is...

Utolsó, az az igazság, hogy én még élveztem is azt a kérdést. Alig vártam, hogy hazaérjek végre a melóból, bontsak egy söröcskét, és hozzáfogjak olvasgatni a kutyaszalonnás Darwinos kérdést :D

A kérdező megér egy misét, mindenképpen.Mondjuk én már valamikor a 400-adik bejegyzésnél sejtettem, hogy valami nem stimmel vele. Először azt hittem, okos, de szándékosan trollkodik (ahogy némelyek szoktak szórakozni). Aztán azt, hogy valóban egy elvakult fanatikus, de végig ott volt bennem, hogy valami nem stimmel vele. Aztán ahogy állandóan ugrált a kérdések között, feltett egyet, majd máris egy teljesen más valamivel foglalkozott, akkor már sejtettem, hogy valami elmegondja van. Nem értek a pszichológiai szakkifejezésekhez és megnevezésekhez, de egyre inkább olybá tűnt, hogy valami figyelemhiányos, vagy még inkább valamiféle koncentrációs problémával küszködik, hogy képtelen odafigyelni huzamosabb ideig ugyanarra a dologra, állandóan elkalandozik, mindent csak felszínesen érint, és egyre inkább úgy éreztem, hogy ezt nem direkt csinálja. De ekkor már valahol 700 vagy 800 környékén jártunk. Asszem innen is ugrott be a Memento c. film, amit említettem is abban a topicban.

Szóval szerintem csak szórakozásból írta ki a kérdést, de az észrevételeim fényében nem szándékosan csinálja azt amit csinál, vagy legalábbis nem szándékosan próbált hülyíteni és palira venni senkit. Nem értek a pszichológiához, így nem is tudom jól megfogalmazni amit gondolok, de olyasmi érzésem van, hogy a kérdező próbál odafigyelni másokra, az éppen folyó témára, de a gondolatok minduntalan kicsúsznak az "agyából", mint amikor egy vödör vízben próbálsz elkapni valami sikamlós, fürge halat. Néha mintha meglenne, úgy érzed fogást találtál rajta, de amint egy kicsit is megpróbál a kérdező a dolgok mögé nézni, azonnal "továbbsikkan" a kép, és csak valami halovány érzés marad utána, hogy most esetleg valami fontosról maradt le.

Aztán ha ez gyakran történik meg, akkor már nem is foglalkozik vele, az agy kialakít egy bizonyos védekezési mechanizmust, és már nem is érdekli a dolog, elfogadja, hogy ő ilyen és kész. Nem is próbál komolyabban a dolgok mélyére nézni, mert tudja, hogy úgysem megy neki. Néha önszórakoztatásból ugyan megpróbálja (talán ezért is írja ki a kérdéseit), de már nem is rágja magát rajta, ha nem sikerül.

Ez pedig nagyon előjött ebben a kis Tivald-féle játékban is, és nem csak azért, mert nem tudott egy gömböt elképzelni. Fura egy világa lehet, az biztos, de épp ezért én élvezettel olvastam az egész beszélgetést az elejétől a végéig, itt is meg a másik topicban is :)

Kérdező, szerintem nem vagy sem hülye, sem bolond, megvan a magadhoz való eszed. Leginkább talán az együgyű jelzővel tudnálak illetni - és nagyon remélem, hogy más is, de legfőképpen te is ugyanazt érted ez alatt, amit én :)

Egy kedves, jószándékú, érdeklődő fickó lehetsz, aki egyáltalán nem tehet arról, hogy némi "defekttel" született. És esküszöm le a kalappal előtted, hogy ennyire könnyedén tudod venni a "másságodat" ;-)