A barátom jehova tanúja. Mit tegyek?

Én meg azt mondom, hogy nem a kérdezőnek kellene szétnéznie a tanúk háza táján, hanem a kérdező barátjának kellene szétnéznie a saját fejében...

A szerelem, pedig -ahogy az egyik barátom egyszer olyan szerencsésen megfogalmazta- olyan, mint a pí állandó, irracionális és kiszámíthatatlan, tehát hatalmas butaság lenne értelmi alapokat keresni benne... Ahogy a nagy William Shakespeare is megmondta, "az ember nem azt szereti akitakar, hanem akit tud". Innen látatlanba pedig nem amortizálhatjuk le azt a szerelmet belehabarodásba... (öngól, csak szólok)"

Az idevonatkozó bibliai alapelvek alapvetően egyértelműek, bár nyilván nincs két egyforma egyén a földön, de azért még nem lesz mindenkinek "saját" vallása.

Ezt a baráttal kapcsolatban írtam, mivel az elmondottakból jól kivehető, hogy nagyon helytelenül cselekszik.

A kérdezőnek azért ajánlottam a barátja "háza táján" való szétnézést, hogy kicsit többet lásson abból, amiből még most nagyon keveset vesz észre.

Azt nem kérhetem a barátjától, ami rá vonatkozik az ügyben, mert nem neki írok!

Egyébként, ha egy ilyen figurába lett szerelmes - ahogy mondja, pont a saját érdeke lenne, hogy tisztábban lásson mindent a fickóval kapcsolatban. Ha a barátja éppen az állítólagos "hitét" erőlteti, vagy azzal zsarolja, akkor nincs más hátra, mint előre! Szembesíteni kell azzal, hogy Jehova Tanúi ezt NEM gyakorolják, nagyon is ellentétesen viselkedik, mint ahogy helyes lenne!

Vagy lépjen le, hagyja faképnél, mert logikus, hogy csak rosszabb lesz.

Mindenesetre nem túl sokat értett meg a hapsi a Bibliai alapelvekből, és mint mondtam, erre nem mentség, hogy "individuumok" vagyunk és "másként" látjuk a dolgokat!

De ha már a logikánál és az ésszerűségnél tartunk, azt meg kell jegyezzem, hogy a racionalitás és a szerelem nem kellene, hogy kizárják egymást!

(Itt jegyezném meg, hogy én nem "amortizáltam" le semmit és senkit, nem minősítettem "belehabarodásnak", csak megemlítettem!)

Hinnétek, hogy a népszerű állásponttal szemben, a Biblia mit mond a "szív" megbízhatóságáról?

Egyesek úgy gondolják, hogy az emberi szív tévedhetetlen a romantikus érzések megítélésében. ’Hallgass a szívedre’ — érvelnek. ’Így majd felismered, melyik az igazi szerelem.’ Sajnos a valóság ellentmond ennek a nézetnek. Az egyik felmérést, melyet 1079 (18—24 éves kor közötti) fiatalról készítettek, kimutatta, hogy addig az időpontig átlagosan hét romantikus kapcsolatuk volt ezeknek a fiataloknak. Legtöbbjük beismerte, hogy a korábbi romantikus kapcsolataik csupán belehabarodások voltak — múló, elhalványodó érzés. Mégis ezek a fiatalok „változatlanul úgy festették le a jelenlegi élményüket, mint szerelmet”! Legtöbbjük azonban egy napon valószínűleg úgy tekinti majd jelenlegi kapcsolatát, miként a múltbelieket is — pusztán belehabarodásoknak.

A tragédia az, hogy évente a párok ezrei abban az illúzióban kötnek házasságot, hogy ’szerelmesek’, csak azért, hogy rövidesen ráébredjenek: súlyosan tévedtek. A belehabarodás „gyanútlan férfiakat és nőket csalogat rossz házasságokba, mint bárányokat a mészárszékre” — mondja Ray Short a Sex, Love, or Infatuation című könyvében.

„Aki a saját szívében bízik, ostoba” (Példabeszédek 28:26). A szívünk igen gyakran tévútra vezet. Sőt, a Biblia azt mondja: „Csalárdabb az emberi szív mindennél” (Jeremiás 17:9, Katolikus fordítás). Azonban a korábban említett példabeszéd így folytatja: „Aki pedig bölcsességben jár, megmenekül.” Megmenekülhetsz olyan veszélyektől és csalódásoktól, amiket más fiatalok szenvedtek el, ha felismered a különbséget a belehabarodás és a Bibliában leírt szeretet között — azon szeretet között, amely soha nem vall kudarcot.

Egy személy nem tárja fel előtted az egyéniségét egyszerűen azt mondva: ’Én ilyen vagyok, most már mindent tudsz rólam.’ Nem, hanem szükség van időre, hogy megismerj valakit, aki iránt érdeklődsz.

Jó kérdések:

Vajon a társad érdeklődéssel várja, hogy a terveid sikerüljenek, vagy csupán a saját sikere érdekli? Vajon tiszteletet mutat nézőpontod vagy érzéseid iránt? Vajon gyakorolt-e rád nyomást, hogy olyan dolgot tégy, ami valóban ’illetlen’, és önző vágyait szolgálta? Ez a személy inkább megaláz, vagy dicsér mások előtt? Az ehhez hasonló kérdések feltevése segíthet érzéseidet sokkal tárgyilagosabban kiértékelni.

A sietős idill katasztrófát okozhat. Nem egy „eszményképbe” kell szerelmesnek lenni, hanem a valódi egyéniségbe, amelynek vannak hiányosságai, és vannak erősségei is.

Kedves kérdező, nem az számít, amit látsz, hanem amit nem látsz! Ennek megismeréséhez pedig idő kell, de még az sem elég, ha nem képzed magad érzelmileg erőssé! Vagyis, ha kihasználható vagy, naiv vagy, ha az erős érzelmeid elnyomják a józan ítélőképességedet, akkor vesztettél!

Megcsalt!? És ha jól láttam, ezen nem akadt meg senki!?

Pedig szeretik fikázni a tanúkat, ez egy ingyen menet lett volna sokaknak.

Ne haragudj, de ha veled így bánik, és közben elkövet (egy tulajdonképpen halálos bűnt, talán megbánás nélkül), én nem erőltetném tovább a dolgot.

Ennek előbb-utóbb nem lesz jó vége (ha most hagynád abba, akkor lenne az 'előbb', kevesebb fájdalommal!)

És a full hívő szülei, hogy konstatálták a tényt, hogy a fiuk, házasságon kívüli kapcsolatot folytat(!), és még ő kefél félre?

Megsúgom, hogy ezért kiközösítés jár ám!!!

Nem ismerlek, de úgy érzem, te többet érdemelnél ennél.

És most nem a tanúk ellen beszélek -mert én is az vagyok-,

hanem mert ez így elítélendő minden szempontból!

Bakker, most olvastam a kommented, hogy a szülei nem is tudnak erről.

Duplán szégyellje magát a srác!!!

"„Aki a saját szívében bízik, ostoba” (Példabeszédek 28:26). A szívünk igen gyakran tévútra vezet. Sőt, a Biblia azt mondja: „Csalárdabb az emberi szív mindennél” (Jeremiás 17:9, Katolikus fordítás). Azonban a korábban említett példabeszéd így folytatja: „Aki pedig bölcsességben jár, megmenekül.” Megmenekülhetsz olyan veszélyektől és csalódásoktól, amiket más fiatalok szenvedtek el, ha felismered a különbséget a belehabarodás és a Bibliában leírt szeretet között — azon szeretet között, amely soha nem vall kudarcot."

Köszi! A fent írtak is jól bizonyítják, hogy a biblia egy rakás butaságot hord össze... Mi mint felvilágosult emberek tudjuk, hogy a logika, az ész érv megtéveszthet minket... lehet az érzéseink is, de az érzéseink mindvégig hűségesek hozzánk... Te is érzésből hiszed, amit hiszel, és én is... Akkor hol itt a logika, hol az ésszerűség... Aki elvből, érzésből nem akar keresztény lenni, azt ész érvekkel sem tudod meggyőzni, hogy az legyen... Ennyi...

Ja nem... Nem kellene azt terjeszteni, hogy belehabarodás... Mert ezzel azt mondjátok, hogy aki nem vallásos az nem lehet szerelmes... ez azért mekkora badarság... Remélem a kereszténység minden formája megmarad még ezer éven át... a múzeumokban, kitömve... hogy emlékezzen az emberiség történelmének legsötétebb óráira, amikor azok vezették a világot akik akarattal fogták be a szemüket és a fülüket az igazsággal szemben...

De itt mindenki beleszaladt egy hibába akik a tanúkat védik... Nem az volt a kérdés, hogy milyenek a tanúk, hanem ahhoz kért a kérdező lány/nő segítséget/támogatást hogy mit tegyen... Én a továbbiakban is azt mondom hogy hagyja el, mert jobb lesz neki egy olyan emberrel aki nem akarja érzelmileg zsarolni és kihasználni... aki elfogadja őt olyannak amilyen, és nem akar rajta megváltoztatni semmit...

Kedves kérdező! Én szívből kívánom neked, hogy leld meg egyszer azt a boldogságot amit keresel!!!!