A Föld volt előbb vagy a Nap?

Kedves Péter!

Írod: "Én már jópárszor próbáltam veled megértetni, hogy hol és hogyan értelmezed félre a Bibliát."

Tényleg? Leírnád nekem a sorszámait azoknak a bejegyzéseidnek, ahol ezt tetted? De csak azokat írd le, ahol BIZONYÍTOTTAD is, mert én csak bizonyítékoknak hiszek, annak, ha csak hajtogatja valaki a maga igazát, annak nem.

Ezzel a mondatoddal tökéletesen egyetértek:

"Amíg nem vagy hajlandó félretenni az arroganciád, amíg nem vagy hajlandó egy pillanatra elgondolkozni rajta, hogy talán tévedsz addig nem fogsz tisztán látni."

Ha meg akarjuk érteni a kettőnk bibliaértelmezése közötti különbséget, akkor mélyebbre kell ásnunk.

A Biblia értelmezésének különböző szemléletei vannak, de természetesen csak egy helyes közülük. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ugyanazon dologra vonatkozóan nem létezhet több egymással ellentétes igazság.

A te bibliaértelmezésedre leginkább a racionális szemlélet a jellemző. Azt hiszem magad is mondtad ezt valamikor korábban.

A racionalizmus lényege az, hogy az értelem áll mindenek fölött. A racionalizmusnak két formája létezik, az extrém racionalizmus, és a mérsékelt racionalizmus. Az extrém racionalizmus tagadja annak lehetőségét, hogy Isten kijelentheti, kinyilatkoztathatja magát, különösen nem olyan írott dokumentumon keresztül, mint a Biblia. Az extrém racionalizmust vallja az ateizmus és az agnoszticizmus is.

A racionalizmus második formája a mérsékelt racionalizmus, mely szerint létezhet az Istentől eredő kijelentés bizonyos formája, ám azt is hozzáteszi, hogy végső soron az emberi értelem a kijelentés érvényességének bírája. Ma a mérsékelt racionalizmus példája a modernizmus, és a vallásos liberalizmus. Bizonyára te ez utóbbi fajta, a mérsékelt racionalizmust vallod, abból is talán a modernizmus jellemző a szemléletedre, hiszen folyamatosan korszerűtlennek, idejétmúltnak bélyegzed azokat, akik a Biblia abszolút tekintélyét vallják, miközben szerinted a te nézeted a modern, korszerű, "haladó" szemlélet.

Mindkét racionális szemlélet azonban téves, ahogyan ezt hamarosan látni fogjuk.

Továbbá keveredik a bibliaértelmezésed az ún. romanizmussal is, melynek tanítása szerint a Római Katolikus Egyház áll mindenek felett. Ez a nézet azt állítja, hogy a Biblia az egyház (a Római Katolikus Egyház) terméke, s így az egyház annak egyetlen igaz magyarázója. A romanizmusban az Írásokat nem tekintik teljesnek, s az egyház számára még több igazság érhető el az egyházon keresztül. A romanizmus nagy hangsúlyt fektet az Írások homályosságára, s azt állítják, hogy mivel az Írások érthetetlenek, homályosak, kizárólag az egyház tisztázhatja őket. Így az egyház az egyetlen, domináns tényező az Írás szakaszainak értelmezésében. A katolikus nézet szerint tehát az az értelmezés, amely nem tőlük származik, automatikusan téves. Rómát nem érdekli, hogy a magyarázata homlokegyenest ellentmond a szöveg normális olvasatának, akkor is az ő értelmezésük a helyes.

A romanizmusban továbbá az egyházi hagyományok hihetetlen mértékű tekintéllyel bírnak. Mindezekhez kapcsolódóan a romanizmus ragaszkodik az apostoli utódlás elvéhez is. Tanításuk szerint Péter volt az első pápa, és a pápai és apostoli utódláson át folyamatos a pápai tekintély. Mivel az apostoli utódlás kizárólag a Római Katolikus Egyházban található, kizárólag a Római Katolikus Egyház tudja igazán, hogy a Biblia valójában mit jelent, és ők határozzák meg számunkra a Biblia értelmezését. Ezért hisznek az egyház felsőbbrendűségében is.

Ez a szemlélet már Péter első pápaságával kezdődően téves.

Vannak további téves szemléletei is a Bibliának, de mindegyik hamis, mivel nem fogadja el a Bibliát mint legfőbb tekintélyét az isteni kijelentésnek. A racionalizmusban az értelem a legfensőbb és végleges tekintély. A miszticizmusban a tapasztalat a legfensőbb és végleges tekintély. A romanizmusban az egyház a legfensőbb és végleges tekintély. A neo-ortodox tanításban az egyén találkozása Istennel a legfensőbb és végleges tekintély. A kultuszban a kultusz-alapító írása a legfensőbb és végleges tekintély (lásd pl. a Mormon-könyvét).

Mindezekkel szemben egyedül az ortodox szemlélet a megfelelő biblikus szemlélet az Írásokra vonatkozóan. Az "ortodox" szó azt jelenti: ami igaz. Tehát semmi köze az ilyen nevű egyházhoz. Ez az ortodox szemlélet: egyedül a Biblia bír a legfensőbb, és végleges tekintéllyel. Az ortodox hívők állítják, hogy a Biblia Isten csalhatatlan Igéje. Az eredeti írások ihletettek és hibátlanok. A Biblia a végső és egyetlen tekintély a hitet és gyakorlatot érintő összes kérdésben. A Biblia igaz mindenben, amit igaznak állít.

Az értelem vagy ész Isten Igéjének van alárendelve. Ha az elme az Írással ellentétes módon gondolkodik, akkor nem az értelem az Írás megítélője, hanem az Írás ítélkezik az elme gondolatai fölött. A romanizmus tekintetében nem az egyház határozza meg a Biblia értelmét, jelentését, inkább a Biblia határozza meg az egyház megfelelő helyét.

A Biblia legfőbb tekintélye természetfölötti eredetéből következik. Ez támasztja alá, hogy az ortodox nézet a helyes szemlélet a Biblia értelmezésére.

10 különféle módot is találhatunk arra, hogy a Biblia nem csupán emberi szerzők műve, hanem természetfölötti, isteni eredete van.

1. A Biblia Isten könyve

A Biblia teocentrikus: Isten áll az Írások középpontjában. Ráadásul, bár más szent könyvek is beszélnek Istenről, a Biblia azért nagyon egyedi a többi könyv között, ahogyan beszél Róla. A Biblia másként mutatja be Istent, mint a kortárs írók istenekről szóló beszámolója. Ráadásul a Biblia monoteista Isten-képet ad, ellentétben az Írások megírása idején oly gyakori politeista képpel. Bár a későbbi szent könyvek, mint például a Korán már monoteista Istent mutatnak be, a Biblia akkor is egyedi, hiszen ez az egyetlen könyv, mely a monoteista Isten Hármasságáról ír. A Biblia tehát valójában Isten könyve, mely olyan képet fest Róla, mely más, mint az összes többi szent könyvben leírt Isten, legyen az kortárs, vagy később írt könyv.

2. A bűn problémájában

A Biblia természetfölötti eredete másodszor abban látszik egyértelműen, hogy a Biblia az egyetlen könyv, amely bemutatja a bűn problémáját, és ugyanakkor megadja rá azt a gyógymódot, mely valóban, és igazán működik, s melyre számos olyan ember a bizonyság, aki megtapasztalta az Írás természetfölötti működését az életében.

3. Etikájában és erkölcsében

A Biblia természetfölötti eredetét harmadszor abban láthatjuk, hogy nagyon egyedi az etikájában és erkölcsében. A Biblia etikája és erkölcse mindent átfogó, mivel az emberi viselkedés minden területére kiterjed. Ebben szerepel a férj-feleség kapcsolata, a szülő-

gyermek kapcsolata, a munkaadó és alkalmazottak helyes viselkedése, a kormányok és állampolgáraik viszonya, valamint a nemzeteké és az államoké. Számos területet átölel, mint például a szexualitás, üzlet, gazdaság, és szórakozás területe. A Biblia etikája és erkölcse mindezeken a területeken igen átfogó. Ráadásul a Biblia etikájában és erkölcsében azért különleges, mert magát a szándékot ítéli meg. A Biblia nem csupán az etika és erkölcs mércéjéhez történő külsődleges alkalmazkodással törődik, mint a többi könyv, hanem az abban rejlő valós indíttatással bánik el. Végezetül, a Biblia az egyetlen könyv, mely alapot ad az igazán etikus viselkedésre, arra a viselkedésre, mely azon a felismerésen alapszik, hogy Isten létezik, és minden embert a cselekedetei szerint fog megítélni.

4. Folytonosságában

Negyedszer, a természetfölötti eredetet a Biblia folytonosságában látjuk. A Bibliában tökéletes harmóniát találunk annak ellenére, hogy a 66 könyvet negyven különböző szerző írta, 1600 év alatt, három különböző nyelven, hat különböző országban, tizenegy különböző foglalkozású ember, nyolc különböző irodalmi stílust használva. Minden egyéb szent könyvet egy ember írt, igen rövid időszak alatt. A Koránt például egyetlen szerző, Mohamed írta. A Biblia folytonossága tehát bizonyíték természetfölötti eredetére.

5. Próféciáiban

Ötödször, a Biblia természetfölötti eredetét a próféciáiban és azok beteljesedésében láthatjuk. Más szent könyvek is tartalmaznak próféciákat, melyekre különböző értelmezések adhatóak, így akárhogy is fordulnak a dolgok, azt állíthatják, hogy a próféciák beteljesedtek. A Bibliával azonban nem ez a helyzet. A Biblia világos, egyértelmű próféciákat tartalmaz, melyek nagyon is félreérthetetlenek és korlátozottak. Ezért a beteljesedésük is nagyon pontos. Egyetlen másik szent könyvben sem szerepelnek hosszas prófécia-sorozatok, melyeket aztán tökéletes beteljesedésük követ. Ám a Bibliában pontosan ezt találjuk. Minden más szent könyv, melyet egyetlen szerző írt rövid idő alatt, természetesen képtelen bemutatni a próféciát és annak beteljesülését is. Ám mivel a Biblia egyedi könyv, melyet negyven különböző szerző írt több mint 1600 év alatt, azt látjuk, hogy az egyik szerző megprófétál valamit, és több évvel később egy másik író feljegyzi annak a próféciának a beteljesülését.

6. Típusaiban és anti-típusaiban (előképek és beteljesedésük)

A Biblia természetfölötti eredetét hatodszor annak típusaiban és anti-típusaiban láthatjuk. Ezek a típusok és anti-típusok az Ó- és Újszövetség egységére mutatnak. Bár az Ószövetség záró, és az Újszövetség első könyve között mintegy négyszázötven év telt el, s bár az

ószövetségi héber nyelvről az újszövetségi görög nyelvre váltunk, az Ószövetség típusai egyértelműen és nyilvánvalóan beteljesednek az Újszövetség anti-típusaiban. A nyelv különbözősége, és a köztük lévő több évszázados különbség ellenére egyértelmű egység áll

fenn az Ószövetség és az Újszövetség között.

7. Irodalmi értékeiben

A Biblia természetfölötti eredetére utaló hetedik mód az, hogy a Biblia irodalmában is egyedülálló. Még a nem hívők is példátlannak tartják a Biblia irodalmi értékét. A Bibliát számos egyetemen a mai napig tanulmányozzák irodalmi tekintetben. A kortárs irodalomban egyszerűen nem találunk a Biblia egyediségéhez foghatót.

8. Előítélet-nélküliségében

Nyolcadszor abban látjuk a Biblia természetfölötti eredetét, hogy nincs benne előítélet, elfogultság. A többi szent könyv soha nem számol be hőseinek hiányosságairól. Az ő hőseik mindig csakis hősök. Ám a Biblia nem ezt teszi. A Biblia rámutat hősei hiányosságaira és

kudarcaira csakúgy, mint legkiválóbb jellemzőikre. Dávid királyt például az Írás „Isten szíve szerint való embernek” nevezi. Az Írás Dávidra hősként tekintett, nagy harcosként, aki katonai ereje és képessége által szerzett győzelmet. Ugyanakkor ugyanez a Biblia Dávid

kudarcaira is rámutat. Világosan beszámol arról, hogy kudarcot vall a fiával, Absolonnal történő bánásmódban apa-fiú kapcsolatában. A Biblia beszámol Dávid házasságtöréséről és gyilkosságáról is. A Biblia valóban előítélet-nélküli, és rámutat hősei hiányosságaira, és

kudarcaira is.

9. Tudományos pontosságában, melyre külön is felhívnám a figyelmed!

A Biblia nem a tudományról szóló könyv, ám amikor tudományos témát érint, abszolút pontos. Néhány tudományos elmélet a Biblia ellen fordult, ám ezek a mai napig azok is maradtak: csupán elméletek. Azok a dolgok, amelyeket tudományos tényként igazoltak, soha nem hazudtolták meg az Írásokat. A Biblia tehát nem a tudományról szóló könyv, ám amikor tudományos témáról beszél, abban abszolút pontos és hibátlan.

10. Folyamatos frissességében

A tizedik, és egyben végső mód, amelyben a Biblia természetfölötti eredetét láthatjuk, az annak folyamatos frissessége. Egyetlen más könyvhöz sem hasonlíthatóan olvassák, és újraolvassák. Mindig van aktualitása minden kor minden embere számára. Sőt, sokadik újraolvasás után is mindig van új üzenete az olvasó számára. Én is elolvastam már jó néhányszor, és mindig tanulok belőle újat.

Lewis Sperry Chafer ezt írta: „A Biblia nem olyan könyv, amelyet az ember képes lenne megírni akkor, ha meg akarná írni, s nem is olyan könyv, amelyet megírna, ha képes lenne rá.”

Feltételezem, eddigi életedben főleg modernista és talán katolikus környezetben mozogtál, "szocializálódtál", ahogy manapság mondják, és ezért csodálkozol rá az ortodox hívőkre, ha ilyenekkel találkozol. Azt hiszed, hogy az a hiteles keresztyénség, amit te annak tartasz. Pedig a hiteles keresztyénség az ortodox keresztyénség, akik a Biblia természetfeletti eredetében, teljes isteni ihletettségében és tökéletes, abszolút pontosságában hisznek minden területen. Még a modern tudomány neki ellentmondó nézetinek területén is.

Elmagyarázom, miért kell egy "ekte" katolikusnak is megtérnie. (Zárójelben: a csecsemő-keresztség semmit sem jelent. Ha kell, készen állok bizonyítani is ezt. De ami a lényeg, kereszteléssel nem válik hívővé senki. Se csecsemőként, se később. Ennyit a csecsemő koruk óta "hívő" emberekről).

Jézus tanított az igazi istenimádatról. Érdemes felidézni a szamáriai asszonnyal való beszélgetésének egy részletét:

Jn 4:20-24

(20) A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.

(21) Monda neki Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy eljő az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.

(22) Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az üdvösség a zsidók közül támadt.

(23) De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.

(24) Az Isten lélek: és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.

A szamáriaiaknak is volt vallásuk. Elmondhatták, hogy hisznek Istenben. Ráadásul ez ugyanaz az Isten volt, Akiben a zsidók is hittek, tehát az igazi Isten. Jézus azonban elmondta, hogy nem mindegy, HOGYAN hisz valaki az igaz Istenben. Két dolgot említett az igaz imádókkal kapcsolatban: "lélekben és igazságban imádják" az Atyát.

"Lélekben" tehát a Szent Lélektől újonnan születve, nem pedig pusztán testben. És "igazságban", vagyis azt tartva igaznak, amit a Bibliában Isten kijelentett.

Ha reálisak akarunk lenni, nincsenek nem hívő emberek. Mindenki hisz valamiben. Csak a többség valamifajta hazugságban hisz. Az ateista is hisz, a muszlim is hisz, és sok magát kereszténynek tartó is hisz valamiben, csak nem az igazságban. Sőt, még az ördögök is hisznek, de ők legalább rettegnek, míg a vallásos emberek meg vannak elégedve a móddal, ahogyan hiszik, hogy tisztelniük kell Istent. "Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek." (Jakab 2:19)

Nem vonom kétségbe tehát, hogy egy katolikus ember gyermekkorától fogva hisz Istenben. Csak éppen nem Lélekben, és nem Igazságban teszi ezt, így nem számít igazi istenimádónak. Ezért kell megtérnie.

És hogy ne csak mondjam, hanem bizonyítsam is, miért van ez így, a következőben mellékelek egy listát, hogy miben mond ellent a romanizmus, tehát a katolikus tanítás a Bibliának.

Itt van tehát egy lista arról, hogy mit tanít a Katolikus Egyház, (KE) és mit mond minderről a Biblia (B). [Szögletes zárójelben a KE katekizmusára utaló számok találhatók].

KE: A megigazulás a lélek átalakulása, melynek során az eredendő bűn eltávolíttatik és a megszentelő kegyelem beleárad [1987-1995]

B: A megigazulás Isten cselekedete, melynek során a bűnöst az Ő színe előtt igaznak nyilvánítja, megbocsátva bűneit és neki tulajdonítva Isten saját igazságát/igaz voltát (Róm 3:21-4:8).

KE: A kezdeti megigazulás a keresztelés által történik [1262-1274].

B: A megigazulás egyedül hit által van (Róm 3:28).

KE: A felnőtteknek fel kell készülniük a hit és a jó cselekedetek általi megigazulásra [1247-1249].

B: Isten azokat az istentelen bűnösöket igazítja meg, akik hisznek (Róm 4:5). A jó cselekedetek az üdvösség eredményei, nem pedig annak okai (Ef 2:8-10).

KE: A megigazultak önmagukban csodálatosak és szentek Isten színe előtt [1992, 1999-2000, 2024].

B: A megigazultak Krisztusban szentek és feddhetetlenek az Isten előtt (Ef 1:1-14).

KE: A megigazulást a szentségek és a jócselekedetek mozdítják előre [1212, 1392, 2010].

B: A megigazulás az Isten tökéletesen igaz voltának az ember részére való tulajdonítása (2Kor 5:21). Krisztusban teljessé tétetett a hívő (Kol 2:10).

KE: A megigazulást elveszíti az, aki halálos bűnt követ el [1033, 1855, 1874].

B: A megigazulás nem veszíthető el. Akiket az Isten megigazít, azok megmenekülnek az Isten haragja elől (Róm 5:8,9).

KE: A halálos bűnt elkövetett katolikusok újra megigazulhatnak a penitencia, a vezeklés szentsége által [980, 1446]. 7. Nincs második megigazulás. Akiket az Isten megigazított, azokat meg is fogja dicsőíteni (Róm 8:30).

KE: A bűn örök következményeiből való megváltás egy élethosszig tartó folyamat [161-162, 1254-1255].

B: A bűn örök következményeitől való megmentés az Isten azonnali és biztos cselekedete, mely a megigazulással egy időben történik (Róm 5:9).

KE: Az üdvösséget a kegyelemmel együttműködő hit, a jó cselekedetek, és a szentségekben való részvétel által lehet elérni [183, 1129, 1815, 2002].

B: Az üdvösséget kegyelemből hit által lehet megkapni, nem cselekedetekből (Ef 2:8,9). A jó cselekedetek az üdvösség következményei, nem pedig okai (Ef 2:10).

KE: A hit az Istenbe vetett hit és a határozott elfogadása mindannak, amit az Egyház ajánl a hit számára [181-182, 1814].

B: Az üdvözítő hit a Krisztusba, mint Úrba és Megváltóba vetett bizalom, teljes ráhagyatkozás (Róm 10:8-17).

KE: A megszentelő kegyelem a lélek minősége, egy természetfeletti hajlandóság, ami tökéletesíti a lelket [1999-2000].

B: A kegyelem az Isten meg nem érdemelt jóindulata (Ef 1:7,8).

KE: A szentségek a kegyelem beáradásának szükséges csatornái. Kegyelmet közvetítenek az elvégzett rítus erkölcsi tisztaságán keresztül [1127-1129].

B: Az Isten gyermeke állandóan az Atya kegyelméből él (Róm 5:1,2).

KE: A kegyelmet jó cselekedetek által lehet kiérdemelni [2010, 2027].

B: A kegyelem ingyen való ajándék (Róm 11:6).

KE: A bocsánatos bűnök nem vonnak maguk után örök kárhozatot [1855, 1863].

B: Minden bűn örök halállal sújtandó (Róm 6:23).

KE: A súlyos bűnöket meg kell vallani egy papnak [1456-1457].

B: A bűnt közvetlenül Istennek kell megvallani (Ezsdrás 10:11).

KE: A pap úgy bocsátja meg a bűnt, mint bíró [1442, 1461].

B: Senki sem bocsáthat meg bűnöket, csak egyedül Isten (Mk 2:7).

KE: Amikor a bűn elkövetéséből fakadó vétkesség megbocsáttatott, még marad ideiglenes büntetés [1472-1473].

B: Amikor Isten megbocsátja a bűnt, akkor Ő tökéletesen megbocsát (Kol 2:13, Ézs 43:25).

18. A penitencia cselekedetei jóvátételt szereznek a bűn ideiglenes büntetésének eltörlésére [1434, 1459-1460].

B: Jézus tökéletes jóvátételt/engesztelést szerzett minden bűnért (1Jn 2:1,2).

KE: Az Egyház által a kegyes cselekedetekért kibocsátott bűnbocsánati búcsúk kiszabadítják a bűnösöket az ideiglenes büntetés alól [1471-1473].

B: Jézus a hívőket az Ő vére által szabadítja meg bűneikből (Jel 1:5).

KE: A purgatórium szükséges a bűnök jóvátételéhez és a lélek megtisztításához [1030-1031].

B: A purgatórium nem létezik. Jézus a kereszten szerzett tisztulást a bűnökből (Zsid 1:3).

KE: A purgatóriumban szenvedő szegény lelkeket megsegíthetik azok, akik felajánlják imádságaikat, jó cselekedeteiket, és a Mise áldozatát [1032, 1371, 1479].

B: Akik Krisztusban aludtak el (haltak meg), nincs szükségük segítségre. Akik elköltöztek a földi testből, azok otthon vannak az Úrral (2Kor 5:8). Akik Krisztus nélkül haltak meg, azokon senki semmilyen módon nem tud már segíteni.

KE: Senki sem tudhatja, hogy vajon eljut-e az örök életre [1036, 2005].

B: A hívő az Isten Igéjéből megtudhatja, hogy örök élete van (1Jn 5:13).

KE: Az örök élet kiérdemelt jutalom [1821, 2010].

B: Az örök élet Isten ingyen ajándéka (Róm 6:23).

KE: A Római Katolikus Egyház szükséges az üdvösséghez [846].

B: Nincsen üdvösség senki másban, csakis az Úr Jézus Krisztusban, „mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megmentetnünk/megtartatnunk” (Csel 4:12).

Valami ilyesmit jelent bizonyítani egy állítást. Tényeket kell felvonultatni mellette. Sajnálom, ha arrogánsnak tűnök, nem célom az lenni. Egy célom van csak: határozottan képviselni azt az igazságot, amit Isten kijelentett a Bibliában, mert csak az által nyerhet bocsánatot bármely ember Istennél. Az igazság néha fáj. De szükséges, hogy emberek megmeneküljenek a kárhozattól.

Ismét távol voltam otthonról, volt netem, de jobb talán érthető módon volt ennél jobb dolgom is, ezért a kései válasz.:D

Az első kommenttel kapcsolatban, értékelem, hogy leírtad ezeket, de soha nem vitattam a Biblia természetfölötti eredetét. A 9. ponttal nyilván nem értek egyet, hiszen bebizonyosodott az ellenkezője. Viszont ez semmit nem vesz el a Biblia tekintélyéből. Megengedheti magának a tudományos tévedéseket, hiszen nem enciklopédiának íródott, más téren akar utat mutatni nekünk. Isten nem tudományos információkat akart kinyilatkoztatni nekünk, soha nem mondta, hogy ez lenne a célja.

Jól írod, valóban csak egy helyes értelmezés lehet, az enyém. Annál az egyszerű oknál fogva, hoga tiéd elbukta a próbát és megcáfoltatott. A te értelmezésed alapján Isten nem Mindentudó vagy hazudik, esetleg nem is létezik. Az enyém alapján Isten él és virul, Mindentudó és csak az igazat mondja, viszont nem szerette volna saját tervét azzal felbolygatni, hogy az ókori zsidóknak a Naprendszer működését magyarázza. Mese nincs, lealacsonyítjuk a Bibliát egy hibás földrajzkönyvvé vagy hajlandóak vagyunk valami többként tekinteni. Szerintem könnyű a választás, sajnálom, ha te ezt nem vagy hajlandó észrevenni.

A katolikus tanítások ellen felhozott érveidre annyit mondanék, hogy ha már más tollával ékeskedsz annyi becsületesség legyen benned, hogy feltűnteted a forrást (ha más nem is te nagyon jól tudod miről beszélek:). Most én is másoljak ki szó szerint valahonnan egy választ? Annak nem sok értelmét látom. Mások érveit pedig nem fogom cáfolni, ami témába vág azt már úgyis megtettem párszor.

Valamint ezek a válaszok továbbra sem indokolják, hogy egy hithű katolikus keresztény embernek meg kéne bármire is térnie. Még akkor se, ha nem fogadjuk el a keresztség bibliai alapokon nyugvó szentségét. Aki már eleve hisz az nem tud hirtelen hinni kezdeni egy nap.

Egyszer be kell fejezni minden vitát, és ennek most jött el az ideje. Mivel az összes érvelésed kimerül ennyiben, hogy "csak egy helyes értelmezés lehet, az enyém. Annál az egyszerű oknál fogva, hoga tiéd elbukta a próbát és megcáfoltatott". De hogy mikor "cáfoltatott" volna meg, azt homály fedi. Kértem a számait azon bejegyzéseidnek, ahol cáfoltál valamit. Kaptam ilyen számokat? Te soha nem érvelsz, nem cáfolsz semmit, csak felsőbbrendűen kijelented valami láthatatlan, megfoghatatlan tekintélyre hivatkozva, hogy igazad van. Mert csak. Mert 1) a Péternek mindig igaza van. Ha pedig nem, akkor az 1) pont lép érvénybe. Ez így nem nevezhető vitának.

Általában saját magam írom meg az érveket, de ha valaki már megtette azt előttem, és konkrétan azt, ami éppen a témába vág, akkor idézem. Igazad van, nem jelöltem meg a forrásokat. Most pótolom. A Biblia természetfeletti eredetéről szóló 10 pontot Dr. Arnold G. Fruchtenbaum "A BIBLIA TERMÉSZETE" c. írásából idéztem.

Ehhez csak annyit, hogy úgy kell tekinteni, mint egy szorzatot. Minden eleme vagy 1 (igaz), vagy 0 (hamis). Ha a szorzatból egy hamis, akkor a végeredmény mennyi lesz? Nulla! Ha te tagadod a 9. pontot, azzal teljesen tagadod a Biblia isteni ihletettségét.

Számodra a 9. pontban foglaltaknak "bebizonyosodott az ellenkezője". Fityfenét bizonyosodott be! Te hiszed azt, hogy bebizonyosodott. Van erről egyébként olyan bizonyítékod, ami nem mástól származik? Ha már itt tartunk.

A Katolikus Egyház eretnek tanainak cáfolatara pedig egy kivonat James McCarthy könyvéből, melynek címe: The Gospel According to Rome. Magyarul: A katolicizmus szemben a Bibliával. Persze, hogy nem állsz le cáfolni ezeket, mert nem is tudnád. Ezek tk. nem is állítanak semmit, csak szembeállítják azt amit a KE tanít azzal, ami a Bibliában áll. Ez egy sima szembesítés. Nem is kell hozzátenni semmit, egyértelmű minden.

Nincs értelme tehát tovább vitázni. Két okból sem. Az egyik, hogy te nem vitázol, nem érvelsz, csak kinyilatkoztatod azokat nézeteket, melyek helyességéréről szentül meg vagy győződre, de nem is próbálod azokat bizonyítani, sem az ellenérveket cáfolni. Nyilván mert nem is tudod. Mindenféle kifogásokkal folyton kitérsz az egyenes válaszok elől.

A másik, hogy nekem a Biblia a legfőbb tekintély. Nem ismerek el fölötte senkit és semmit, ami felülbírálhatná Isten Szavát. Számomra a vezérelv ez: "Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál." (Péld 3:5)

Mivel neked van a Biblián felüli tekintély, nem hallgatsz a bibliai érvekre. Én pedig nem tudok, sem nem akarok más alapon érvelni, mint a Biblián.

Én megtettem itt, ami tellett tőlem. Ha majd megtéretlenül állsz Isten előtt, nem rajtam múlott, hogy így történt. De bízom benne, hogy addig ez még változni fog. Áldjon meg az Úr Isten szerinti bölcsességgel, az embereké helyett!

Én próbáltam észérvekkel hatni rád, de te sajnos félresöpörsz mindent, ami ellentmond a te abszurd Bibliaértelmezésednek. Így valóban nincs értelme vitázni, már az elején láttam, hogy érvelhetek én akárhogy, te csak homokba dugod a fejed és nem vagy hajlandó tudomásul venni a tényeket.

A Biblia természettudományos szempontból nem mindig pontos, ezt már biztosra tudjuk. Szerinted a Biblia akkor nem is Istentől ihletett. Szerintem csupán azt jelenti, hogy Isten nem egy enciklopédiát készített gyermekeinek. Nem tudom melyik értelmezés hangzik reálisabbnak...

Az összehasonlításban egyébként némely pontban nem is az szerepel, amit valójában állít a Biblia, nem egy pontot mi is érintettünk már, és elmondtam, hogyan értelmezed félre megint Isten üzenetét. Ha még kíváncsi vagy utánanézhetsz a dolgoknak a KEK-ben, nem fogom neked kimásolni.

Nekem megtérésre már nincs szükségem, nem tudok mire megtérni (max áttérni a Hoffman Józsi váltására, de az nem tetszik az abszurdumok miatt) Ha megpróbálnám valószínűleg nevetne egy jóízűt Isten a butaságomon emberi képet alkalmazva. A helyedben viszont átértékelném kicsit a hitemet, mert nagyon "szektás" néhol a véleményed, semmiképpen sem keresztényi. Áldást nem fogok osztogatni, én nem tartom magam annyira. Viszont azt szívből kívánom, hogy világosodj meg, mielőtt Isten színe elé kerülsz, sokkal egyszerűbb dolgot lenne. Szia.

"A Biblia természettudományos szempontból nem mindig pontos, ezt már biztosra tudjuk" - írja Péter, na persze nem az apostol.

Zsolt 96:5 "Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket alkotott."

Az igaz Isten, az Úr volt az, aki az egeket alkotta. Azon emberek istene, akik ezt máshogy gondolják, akik szerint az univerzum magától jött létre évmilliárdok alatt, nem isten, hanem bálvány. Pont.

Ez az utolsó bejegyzésem itt.

"Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted az eget, az egeknek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket minden bennük valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájuknak, és az égnek serege előtted borul le."(Neh 9:6)

Isten maga teremtette az eget és mindent, nem csupán elindított egy természetes folyamatot. Továbbá a Menny és az angyalok serege, melyeket szintén Isten teremtett, hogyan férnek bele a természetes folyamatok általi kialakulásba? Az angyalok is evolúcióval jöttek létre? Ha ők nem, akkor az embernek miért kellett volna?

Jób 9:1-10

"Felele pedig Jób, és monda: Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?"

(Már Jób is tudta, hogy saját erejéből, cselekedetei által nem lehet senki igaz Isten előtt!)

"Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg neki. Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon? Aki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában. Aki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek. Aki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat. Aki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos. Aki teremtette a göncölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait. Aki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csodákat megszámlálhatatlanul."

Isten képes csodákat tenni, létre tud hozni bármit egy szempillantás alatt. A mindenséget is így TEREMTETTE, és nem természetes folyamatokra bízta kialakulásukat.

"Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük. Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott." (Zsolt 33:6,9)

Az Úr szavára, parancsára LETT minden. Szólt, és meglett. ELŐÁLLOTT, nem kialakult. Folytathatnánk szótanulmányokat a héber 'ámad - előállott szó jelentéséről, és ebből is világossá válna a különbség az "előállott" és a "kialakult" szavak között. Itt egy példa:

"Hiszen kezem veté e föld alapját, és jobbom terjeszté ki az egeket, ha én szólítom őket, mind itt ÁLLNAK." (Ézs 48:13)

"Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat." (Zsolt 19:2)

Egy szobrász kezeinek munkáját dicséri a szobor, melyet készített. Egy szobrász sem dicsekszik egy géppel, amely azért készített, hogy az faragja ki a szobrot. Isten sem dicsekedne az egekkel, ha azok egy általa alkotott folyamat eredményeképpen alakultak volna ki.

"Aki teremtette az egeket bölcsességgel; mert örökkévaló az ő kegyelme." (Zsolt 136:5)

"Így szól az Úr Isten, aki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, aki lelket ad a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak" (Ézs 42:5)

"Így szól az Úr, megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem, aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól" (Ézs 44:24)

Isten EGYEDÜL cselekszi mindezt, a szavával (akaratával). Nincs szüksége hozzá évmilliárdokra és természeti folyamatok hosszú sorozatára.

"Én alkotám a földet, és az embert rajta én teremtém, én terjesztém ki kezeimmel az egeket, és minden seregüket én állatám elő." (Ézs 45:12)

Ha az így van, akkor ez nem csak egy kis "tudományos pontatlanság" lenne a Bibliában, hanem kőkemény hazugság, valótlanság állítása Isten részéréről.

"Mert így szól az Úr, aki az egeket teremté; Ő az Isten, aki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen! Nem titkon szóltam, a sötétség földének helyén; nem mondtam Jákób magvának: hiába keressetek engem! én, az Úr, igazságot szólok, és megjelentem, amik igazak. (Ézs 45:18-19)

Isten megjelenti amik igazak. Vajon hazug lenne akkor Isten?

"Ő teremtette a földet az ő erejével, ő alkotta a világot az ő bölcsességével, és ő terjesztette ki az egeket az ő értelmével. Szavára víz-zúgás támad az égben, és felhők emelkednek fel a föld határairól; villámlásokat készít az esőnek, és kihozza a szelet az ő rejtekhelyéből." (Jer 10:12,13)

Sokadszorra fordul elő a "kiterjesztés" kifejezés, ahogyan Isten a világot létrehozta, és amin te nevettél. Még a felhők is Isten szavára emelkednek fel. Isten áll a természeti folyamatok mögött, azok sem csak úgy maguktól hatnak.

"... Így szól az Úr, aki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott" (Zak 12:1)

"Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által, Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette, Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget,... És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek;

(Zsid 1:1-3,10)

Isten a hatalma szavával alkotta és tartja fenn a mindenséget, az Ő kezeinek művei az egek. Nem természeti folyamatok művei. A ma ható természeti törvények is Isten szava által hatnak, nem csak úgy önmagukban.

Nem tudom, hogy megérteni vagy ezt képtelen, vagy inkább elfogadni. Esetleg mindkettő? Ez már legyen a te terhed.

Akár mit is állít a tudomány, Isten szava a mérvadó minden tekintetben. Egy tudós sem volt ott a Föld és a Nap kialakulásánál, így minden megállapításuk csupán következtetés. S mint ilyen, lehet téves. Sokszor tévedtek már a tudósok. Megcáfoltattak egykor holtbiztosnak vélt nézetek is. Volt azonban Valaki, aki ott volt a világ kialakulásánál, sőt mi több, Ő alkotta azt egymaga. Isten volt az, Aki el is mondta, hogyan tette ezt.

"Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben. Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az. A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, ami van, te neked szolgál." (Zsolt 119:89-91)

"De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, amely néktek hirdettetett." (1Pét 1:25) Isten beszéde megmarad, minden nemzedék számára egyformán érvényes, nem avul el, nem válik pontatlanná soha sem, semmilyen tekintetben. Főleg nem emberi okoskodások által. Ha nem hihetünk neki a teremtéssel kapcsolatban, nem lehetünk biztosak abban sem, amit az üdvösségünkről mond. Ezzel pedig csupán egy önsegélyező, életmód-tanácsadó könyvvé silányítjuk, melyből 12 egy tucat. Ebben én nem veszek részt.

Én szeretem Isten Igéjét. Abban van az életem, táplál engem, tanácsot ad, bátorít, vigasztal, vezet.

"Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom! Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok." (Zsolt 119:97-98)

Én végeztem. Ahogy mondtam, ez volt az utolsó bejegyzésem.