A Föld volt előbb vagy a Nap?

"Ahhoz képest a denevért a madarakhoz sorolja..."

A Biblia nem a modern besorolást használja az állatok osztályozásával kapcsolatban, hanem tapasztalatit. Ami repül, az madár, ami úszik az hal.

A modern rendszertan nem túl régi találmány, és nagyrészt evolucionista alapokon nyugszik.

Egyébként pedig nem mondja, hogy a denevér madár, csak egy felsorolásban említi őket. A héber "madár" szó minden szárnyas állatra vonatkozhat, így a denevérre is. Amit el akart mondani Isten, annak megértéséhez nem kellett belemennie a részletekbe. Amit mond a Biblia a denevérről, az igaz.

Még adós vagy (vagytok?) az alábbi kérdésekre való egyenes válaszokkal.

Hogyan kell érteni szerinted (szerintetek) azt, hogy: "Az ÚR beszéde színigaz"?

Ennek a kijelentésnek a Bibliától függetlenül is igaz kell lennie. Isten - ha tényleg Isten - nem szorul rá, hogy valótlanságot állítson. Az emberek gyakran hazudnak a céljaik elérése érdekében, ha érdekeik ezt kívánják. De mivel Isten Mindenható, neki nincs erre az eszközre szüksége céljai megvalósítása érdekében. Az pedig eleve kizárható, hogy Isten tévedjen. Amit tehát az Úr mond, az igaz.

Namost, ha az evolúció igaz, akkor amit a Biblia mond, az nem fedi a teljes valóságot. De legalább is pontatlan. Ez csak úgy volna lehetséges, ha a Biblia nem, vagy nem teljes egészében lenne Isten beszéde. Ez azt jelentené, hogy Isten megengedte, vagy nem tudta megakadályozni, hogy konkoly kerüljön a tiszta búza közé. (Ezt be kellene bizonyítani, de eddig minden ilyen kísérlet meghiúsult.) De most ezt zárójelbe téve: hol található akkor meg Isten beszéde, ami színigaz, ha nem a Bibliában? Isten-e az olyan isten, aki nem tud egy hibátlan kijelentést produkálni a teremtményei felé? Isten-e az olyan isten, aki hagyja, hogy teremtményei évezredekig homályban legyenek a világ valós felépítésével, működésével kapcsolatban? Isten csak a modern embert méltányolja?

Azt a forgatókönyvet, hogy Isten a régi, buta és primitív emberek értelmi szintjén beszélt hozzájuk, a régi emberek nevében visszautasítom! Micsoda beképzelt, önhitt, önmagát felsőbbrendűnek tartó - már bocsánat - tahó az, aki leprimitívezi az elődeit? Nem voltak azok az emberek sem ostobák, sem buták, még ha nem is rendelkeztek akkora tudományos ismerettel, mint a maiak! Nem a tudás mennyisége tesz valakit értelmessé!

Továbbá, miért hiszik azt sokan, hogy ők, vagy a mai ember általában fontosabb Isten szemében, mint a régiek? Isten tegnap, ma, és örökké ugyanaz! Így a viszonya sem változik meg az emberekhez. Vagy hol mondja azt Isten, hogy a tudományosan képzett, művelt embereket többre tartja, mint a "primitíveket"?

Sőt: " meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcsességét és az értelmeseknek értelmét elvetem. Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-e Isten e világnak bölcsességét? "

"Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse" (1Kor 1:19-20, 27-28)

Te valaminek tartod magad?

Lehet persze ezt is egy kézlegyintéssel elintézni, mint a korábbi Szentírás idézeteket. "Á, ez nem is ezt jelenti, nem arra vonatkozik..." stb.

Akkor mit jelent, és mire vonatkozik? Ezt el szoktad felejteni elmagyarázni. Felteszem te is naponta olvasod, tanulmányozod a Bibliát, és kéred a Szent Lelket, hogy világosítsa meg számodra az Ige jelentését!? És innen tudod, hogy mi mit jelent benne. Így van?

Vagy azt jelenti az "ÚR beszéde színigaz", hogy amit Isten mond, az színigaz, de Isten nem mond semmit? Képzeljük el ezt a jelenetet a bíróságon: "Bíró úr, amit mondok, az igaz, de nem mondok semmit!" Ez elég abszurd dolog volna. Ha azonban Isten mondott valamit, és amit Ő mondott, az színigaz, akkor hol találjuk meg amit mondott, és mi alapján döntjük el, hogy azt Isten mondta vagy nem?

Továbbra is áll a felszólítás: ha Isten azt akarta volna, hogy válogassuk ki a Bibliából - mi, emberek -, hogy mi az Ő szava, és mi nem, akkor 1) hol és mikor és kinek adott erre felszólítást? Hol találjuk ezt a felszólítást?, 2) mi alapján döntjük el, hogy valamit Isten mondott, mást meg nem? Hogy minek kell engedelmeskednünk, és minek nem? Milyen szabály, mérték szerint tegyük ezt?

Mert ennek a vízválasztó elvnek teljesen objektívnek kellene lennie, és persze abszolútnak. Minden időben minden emberre érvényesnek.

És mi a helyzet ezzel: "Ne tégy hozzá beszédéhez, hogy meg ne feddjen téged, és hazuggá ne légy."?

Egy Mindenható, Bölcs Isten lehet-e olyan hanyag, hogy egy szedett-vedett, hibáktól hemzsegő kijelentést adjon az embereknek? Miközben a másik, általános kijelentésében, a teremtett világban viszont tökéletes összhangot találunk?

Tegyük fel, hogy elvétettük a célt, és nem a Biblia Isten üzenete. De akkor semmi nem az benne! Isten nem egy gonosz mostoha, hogy szándékosan összekeverje a hamut a mákkal, és arra utasítana minket, hogy válogassuk szét!

De akkor melyik Isten üzente? Hol található ez?

Ennek az üzenetnek emberi nyelven megfogalmazottnak kell lennie. Ha az ember tervez egy drónt, amit rádióhullámokkal irányíthat, akkor nem kezd el fényjeleket küldözgetni felé, hogy azzal kormányozza. Ha Isten nyelvet alkotott, logikus, hogy ezen a nyelven fog szólni is hozzánk. De ha nem a Bibliából szólt, akkor honnan? Annak a másik közlésnek is hibátlannak kell lennie! Van ilyen másik?

Persze sok ún. "szent" irat van, de az alábbi követelménynek egyik sem felel meg:

Isten a Bibliában a próféciákat használta, hogy hitelesítse az üzenetét. Azt mondta, hogy "kijelentem, mi fog történni a jövőben. Amikor bekövetkezik, arról tudjátok, hogy én szóltam. Engedelmeskedjetek ezért a parancsaimnak. Parancsaim nem önkényesek, hanem a ti érdekeiteket szolgálják!" Ne felejtsük el a különbséget a fenyegetés és a figyelmeztetés között! Isten nem fenyeget (Pokollal például), hanem figyelmeztet. Int, hogy elkerülhessük a veszélyt. Ahogyan pl. az orvos inti a betegét a dohányzástól. Nem fenyegeti azzal, hogyha dohányzik meg fog halni, de figyelmezteti, ha ezt teszi, annak korai halál lesz a következménye.

Egyedül a Biblia tartalmaz 100%-ban beteljesedett próféciákat. Ami már beteljesedett, és nem majd a jövőben fog, az mind pontosan teljesedett be. (És a jövőben beteljesedők is így fognak majd). Továbbá Isten használt csodákat is, hogy hitelesítse magát. Olyanokat, amelyeket egyedül csak Ő képes megtenni. Végül eljött Ő maga, emberi testben megszületve. Jézus Krisztus, mint Isten, saját maga hitelesítette a korábbi kijelentéseket. Már idéztem ezek közül többet, most nem ismétlem meg. Továbbá fel is olvasott a Szentírásból. Tette volna ezt, ha abban hibák tömkelege lett volna?

Szóval vannak itt még kérdések, amiket végig kellene gondolniuk azoknak, akik a tudomány magyarázatait akarják elfogadni, de közben Istenben is hinni akarnak. Valóban, két Úrnak nem lehet szolgálni. Mert vagy az egyiket szereti, és akkor a másikat gyűlöli, vagy fordítva. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni egyszerre. Ne akarj a két lóból egyet csinálni!

De azoknak is érdemes elgondolkozniuk ezen, akik teljesen elvetik Isten létét, mondván a tudomány feleslegessé tette a benne való hitet, sőt kizárta a létezését is. Talán nem is olyan biztos ez!

Isten soha nem állította, hogy a Biblia minden szava természettudományos szempontból igaz lenne. A probléma ott kezdődik, mikor félreértelmezzük Isten üzenetének lényegét, mint te teszed a legtöbb idézettel. Nem kérte, hogy válogassuk ki mi az ő szava és mi nem, de mára egyértelmű, hogy nem származhat tőle az egész írás, csupán azon része, ami üdvösségünk szempontjából fontos. Aki azt állítja minden igaz az vagy hazugsággal vagy tévedéssel vádolja Istent. Te magad is ezt teszed, bár nem veszed észre. Ha Isten olyan, amilyennek te képzeled és az egész Biblia szó szerint tőle származik hazudott nekünk vagy tévedett.

Az ókori zsidóság bizonyos nézetei mai szemmel nézve bizony már primitívnek tűnnek, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ki többek lennénk náluk, csak sokkal többet tudunk a világról (már aki). És teljesen logikus, hogy ezek a nézetek tükröződnek a Bibliában. Isten célja nem az a Bibliával, hogy tudományos ismereteket közöljön vele. Az Úr beszéde valóban színigaz, többezer éve élt eleink viszont kicsit kevesebb tudományos ismerettel rendelkeztek, mint mi.

A Bibliában lényeges hibák nincsenek, ami üdvösségünk szempontjából fontos az tökéletesen van leírva. Viszont a benne foglalt természettel kapcsolatban leírt szövegeket nem kell, nem szabad készpénznek venni. Pláne ha azokat mára bizonyosan megcáfolták.

Itt egyébként senki nem tartozik neked semmivel, maximum én az általam említett pszichológus számával. Válaszolni is csak azért válaszolok hátha rájössz milyen sötétségben élsz, és mennyire eltávolodtál Istentől.

(Egyébként nézzétek el, ha vannak helyesírási hibák a kommentjeimben, általában tabletről írók, itt könnyebben megvan a hiba)

Na, most már, hogy beszálltam a vitába! :)

Kedves Hoffmann Úr! (remélem, esetedbe a jelző nem változik) 101-es válaszod:

"A modern rendszertan nem túl régi találmány, és nagyrészt evolucionista alapokon nyugszik." - Nem, az evolúciós elmélet majd pedig a genomok feltérképezése csak a pontosítást szolgálta, aki először belekezdett, az Linné volt:

[link]

Ő is "tapasztalati" módon végezte a besorolást. Sőt, ő kezdte el igazán a besorolást.

Amint láthatod, nem is igazán befolyásolhatta az evolúciós elmélet, mivel majdnem pontosan 100 évvel Darwin előtt élt:

[link]

102-es válaszod:

"Az pedig eleve kizárható, hogy Isten tévedjen." - Akkor tehát a "bűnbeesés" is Isten terve volt?

"Namost, ha az evolúció igaz, akkor amit a Biblia mond, az nem fedi a teljes valóságot." - Az evolúciós elméletet a tudomány ténynek fogadja el, tehát elmondható róla, hogy igaz. Tehát a Biblia néhány történetére nem úgy kell tekinteni, mintha történelemkönyv lenne.

"ha a Biblia nem, vagy nem teljes egészében lenne Isten beszéde." - Egy előre átgondolt "beszéd"-hez képest valóban kissé összeszedetlen. S főként, hogy EMBEREK rakták össze, az az időben fellelhető szentiratokat megvizsgálva, és alaposan kiválogatva, szintén minimum emberi közreműködésre utal. És hogy is kezdted? Idézlek: "Az emberek gyakran hazudnak a céljaik elérése érdekében, ha érdekeik ezt kívánják."

"hol található akkor meg Isten beszéde, ami színigaz, ha nem a Bibliában?" - Miért kellene annak rögzítve meglennie? S miért ne lehetne máshol?

"Isten-e az olyan isten, aki hagyja, hogy teremtményei évezredekig homályban legyenek a világ valós felépítésével, működésével kapcsolatban?" - Eléggé úgy tűnik... csak a teljesség kényszere nélkül: atomelmélet, radioaktivitás, magfúzió, részecske vagy hullám?, elektromosság, tömegvonzás, fotoelektromos effektus, fekete test sugárzás... napestig sorolhatnám. S 50 év múlva még ki tudja, mennyivel bővül ez a lista?

"Bíró úr, amit mondok, az igaz, de nem mondok semmit!" - Ezt úgy hívják, hogy tanúvallomás megtagadása.

"Továbbra is áll a felszólítás: ha Isten azt akarta volna, hogy válogassuk ki a Bibliából - mi, emberek -, hogy mi az Ő szava, és mi nem, akkor 1) hol és mikor és kinek adott erre felszólítást? Hol találjuk ezt a felszólítást?, 2) mi alapján döntjük el, hogy valamit Isten mondott, mást meg nem? Hogy minek kell engedelmeskednünk, és minek nem? Milyen szabály, mérték szerint tegyük ezt?

Mert ennek a vízválasztó elvnek teljesen objektívnek kellene lennie, és persze abszolútnak. Minden időben minden emberre érvényesnek." - Hisz maga a Biblia pontosan így állt össze: összeválogatták mindazon írásokat, melyben elvileg felfedezni vélték Isten ihletét.: ". A Biblia kanonizációja a 397-es III. Kárthágói Zsinaton zárult le. A Biblia könyveihez hasonló, de az egyház által hamisítványnak (pszeudoepigráf) vagy nem Isten által sugalltnak ítélt, és ezért a kánonból kihagyott könyveket apokrifoknak nevezik."

Forrás: [link]

"Ha Isten nyelvet alkotott, logikus, hogy ezen a nyelven fog szólni is hozzánk." - HA.

"De azoknak is érdemes elgondolkozniuk ezen, akik teljesen elvetik Isten létét, mondván a tudomány feleslegessé tette a benne való hitet, sőt kizárta a létezését is." - Soha nem zárta ki :) De nem is a dolga.

Most már túl késő van, hogy részleteiben reagáljak, ezért csak egy állítással kapcsolatban tenném meg.

"Az evolúciós elméletet a tudomány ténynek fogadja el, tehát elmondható róla, hogy igaz."

Nos, itt van a kutya elásva. Azért, mert a tudomány az evolúciót ténynek fogadja el, ATTÓL AZ MÉG NEM IGAZ!

De természetesen még az sem igaz, hogy a "tudomány" ténynek fogadja el az evolúciót.

Mert

1) a "tudomány" nem személy, hogy bármit elfogadjon, elvessen. A "tudomány" nem gondolkodik, nem hoz döntéseket. A tudomány művelői teszik ezt, de ők meg nem nyilatkozhatnak egy elvont fogalom nevében. Senki, és semmilyen csoport sem sajátíthatja ki magának a "tudomány"-t, hogy a nevében abszolút kijelentéseket tegyen!

2) Habár nagyon sok tudós elfogadja az evolúciót, nem kevés azok száma sem, akik komoly érvek alapján megkérdőjelezik.

Erre kb. a következő reakciót szokták adni az evolucionisták: csak komoly tudósok véleményét lehet elfogadni. Komoly tudósnak csak az tekinthető, aki elfogadja az evolúciót. X tudós bírálja az evolúciót. Tehát x tudós nem komoly. Ezért x tudós véleménye nem számít.

Így válik az evolúciós elmélet érinthetetlenné.

Bárki, aki kritikát mer az evo-val szemben megfogalmazni, az egyből "bullshit" lesz. Meg sem hallgatják.

Vegyük pl. a [link] oldalon közölt elemzésre érkezett egyik reakciót:

"Az általad linkelt oldal jól hangzó, de tudományosan nem alátámasztott teóriákat közöl"

Mi az, hogy "tudományosan nem alátámasztott"? Ez egy komoly kifogás az élet spontán keletkezése ellen, ami alapfeltétele az evo-nak. Ezt cáfolni kellene, érdemben reagálni rá, és megmutatni, ha tévedést tartalmaz. Ez egy tudományos bizonyíték. De mivel az evo cáfolatát tartalmazza, nem tekinthető komolynak. Komolynak ugye akkor volna tekinthető, ha evolucionista tudósok tekintenék annak. De ők meg nyilván nem fognak egy elméletüket porrá zúzó bizonyítást elismerni. Így aztán nem is lesz egy ilyen bizonyíték soha "tudományosan alátámasztott".

Továbbá, még ha a tudományos közösség 100%-a is fogadna el valamit, az attól nem válna igazzá. Pontosabban nem ATTÓL válna igazzá, mert mindenki elfogadja. Ha valami nem igaz, nem lesz igaz akkor sem, ha mindenki ezt hiszi.

Ami a lényeg: a tudomány nem abszolút, így nem tehet abszolút erejű kijelentéseket. A legtöbb amit tehet, az ez: a tudományos világ nagy részének jelenlegi álláspontja szerint.

Folyt. legközelebb.

Az ilyen oldalak kétségbeesetten próbálják valahogy megcáfolni az evolúciót. Tudományos alapokon alapszik, de nem egyértelmű spekulációkba bocsátkozik, és igazából lényegében nem ér el semmit, nem tudja megdönteni az evolúciós elméletet. És nem is fogják.

És bizony vannak olyan dolgok, amiket a tudomány teljes bizonyossággal kimondhat, és ezek józan ember számára tényként kezelendőnk. Ilyen tény az is, hogy a Biblia elavult világképe sok sebből vérzik, és a világ például nem keletkezhetett az általa leírt módon. Lehet, hogy a tudomány nem mondja ki 100%-os bizonyossággal, hogy az evolúció pontosan úgy működik, mint gondoljuk, előkerülhetnek még felfedezések, amik kicsit változtatnak rajta, de azt biztosra tudja, hogy nem keletkezhetett előbb a Föld a Napnál.

Kedves Hoffmann Úr!

Igen gyakori retorikai taktika bizony, "az evolúció nem tény", "az evolúció nem tudomány", a tudósok közül "nem kevés azok száma sem, akik komoly érvek alapján megkérdőjelezik", de hát végsősoron "nem is abszolút", vagyis igazából könnyen relativizálható. És ennek végzetes következménye, hogy tökéletesen aláássa a közemberek természettudományba "vetett hitét" - (S erre is ki kell majd térnem ...) - és elárasztanak minket az áltudósok, a csalók, "energetikagyógyítók", jósok, médiumok, homeopátia és egyéb kuruzslók.

De vissza az elejére! Szóval, retorikai trükk. Mivel vitákban egyszerű stratégia, pár jól irányzott szóval letéríti a vita tárgyát az adott témáról (Mi sem Földről meg Napról beszélünk már régóta), az ellenfelet védekező pozícióba kényszeríti, s közben tökéletesen aláássa a pozícióját. S innentől, ha nem kellően felkészült az előadó, a továbbiak már csak egy vergődés lesz a számára a mélyvízben, miközben az értékes idő és a közönség bizalma csak egyre fogy...

De milyen szerencse, hogy mi nem szóban vitázunk! :D. Az idő most végtelen, az érveket nem hirtelen kell kirángatni az agyunk eldugott zugaiból!

S akkor rátérhetünk egy következő érvedre:

>egyik reakciót: "Az általad linkelt oldal jól hangzó, de tudományosan nem alátámasztott teóriákat közöl" Ez egy komoly kifogás az élet spontán keletkezése ellen, ami alapfeltétele az evo-nak. Ezt cáfolni kellene, érdemben reagálni rá, és megmutatni, ha tévedést tartalmaz.< - Nem véletlen, hogy a válaszoló ezeket mondta, mivel az Inteligens Tervezősdi - ahogyan a kreacionizmus sem - nem tudomány. Sőt, továbbmegyek, áltudomány. Így itt megint csak ezt a jó kis retorikai trükköt láthatjuk: már rég nincs Föld meg Nap, hanem már lefutott vitákat kell újra meg újra feléleszteni. Ez egy szóbeli vitában megintcsak gyönyörűen megszivathatja az ellenfelet, de itt írásban csupán kedv kérdése, hogy a) lesz e kedvem erről is oldalakat írnom b) lesz e kedve azt valakinek is elolvasnia. Tehát, hamarosan! De így is már bő lére eresztettem.

Ennyit a retorikáról s az online kommentháborúkról.

Namost, eljött az ideje a folytatásnak!

Tehát Kedves Hoffman Úr!

107-es válaszodban elkezdted körbeásni a Tudományt. Úgy gondolom, legegyszerűbb, ha rámutatok: igen sokat kell még ásnod, ha ezt tovább szeretnéd folytatni.

Szóval, mi is a Tudomány? Bár megjegyzem, én itt, most, s korábbi válaszaimban (más kérdéseknél is), és a jövőben is a Tudomány alatt a természettudományokat értem.

Kis wiki: "A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve."

[link]

Hogyan teszi ezt a természettudomány? Saját gondolataim s tapaztalataim alapján (Azaz kifejeztten kérem, hogy javítsatok ki, ha kell!):

1, Megfigyel

2, Ez alapján hipotézist (feltevést) állít fel [link]

3, Teszteli a hipotézist (kísérlet)

4, Az így kapott eredmények alapján konklúziót von le, mely elfogadja a hipotézist vagy elutasítja azt.

Persze ez csak az elmélet, a gyakorlat a következő:

Amennyiben az alapkonkúzió elutasítás, lehet módosítani a tesztkörülményeket, és az úgy kapott eredményeket értékelni. Amennyiben a konklúzió elfogadás, akkor is lehet módosítani a tesztkörülményeket, és úgy értékelni, ez alapján pediglen egy összetettebb képet kapunk a vizsgált jelenségről, mely egy modell alkotásához vezethet.

"Modell: olyan fizikai vagy szellemi (tudati) alkotás, amely egy adott jelenség lefolyását vagy egy rendszer viselkedését részben vagy egészen utánozni (szimulálni) képes, és alkalmas arra, hogy a vizsgálatából az eredeti jelenségre vagy rendszerre vonatkozóan új ismereteket szerezzünk." (forrás: Szalma-Láng-Péter: Alapvető fizikai kémiai mérések és kísérleti adatok felhasználása).

Tehát, egyszerűen: a Természet folyamatait vizsgálva tapasztalati eredményekre jutunk, ezt elmélettel magyarázzuk, az elméletet célzottan vizsgáljuk, megpróbáljuk kiterjeszteni, általánosabbá tenni, az így kapott elméletet vizsgáljuk... s az egész egy egyre tökéletesedő elmélethez vezet.

S akkor eljuthatunk az abszolutizmushoz. Egyszerű a kérdés, adhat-e a természettudomány abszolút igaz válaszokat, s tehet-e abszolút igaz kijelentéseket? A válasz bár egyszerű, de azért nézzünk csak meg néhány példát:

1+1 =? Kettő, mondja mindenki. Ez a válasz abszolút igaz-e vajon? Ha holnap elvégzem a műveletet, akkor is kettőt kapok-e? Valahogy kikívánkozik, hogy igen. Miért? Mert nem lehet másképpen, pontosan definiáltuk, hogy mi az egy, mi a plusz, mi az egyenlőség, és mi a kettő. Tehát, ha valamit tudunk pontosan definiálni, sejthető, hogy a válasz abszolút lesz.

Próbáljunk ki egy másik példát! Van egy pattogós labdám, egy kalapácsom és egy bögrém (és ez utóbbiból kimeríthetetlen készletem). Mellmagasságba emelem, és elengedem őket egymás után, a konyhában mondjuk. Mi történik? A labda pattogni fog, a kalapács nem, sót, eltöri a padlólapot, a bögre pedig széttörik. Ha egymás után ugyanezeket a kísérleteket elvégezzük sokszor, vajon mondhatjuk-e a következő kísérlet előtt, hogy pontosan tudjuk, hogy mi történik majd? Az eredményt csak a kísérlet után tudhatjuk meg, de felteszem, kedves Hoffman Úr, ha a te konyhádba jelennék meg a kalapácsommal, pattogós labdámmal, és megmarkolnám a kedvenc bögrédet, valahogy mégsem akarnád elvégezni a pattogós labda utáni kísérleteket. Miért nem? Csak nem tudnád, hogy mi fog bekövetkezni? De. De ha kellően fifkiás vagy, s tudnád, hogy nem állíthatsz meg, mégis találnál megoldást: csak ki kell hozni egy nagypárnát. Ez esetben sem a kő, sem a bögre nem törik el. Vagyis módosítottál egy körülményt. De tudatosan tetted, mivel pontosan tudtad, hogy mi fog történni.

Szóval, már megint elhúztam, vonjunk konklúziót: Pontosan ismert körülmények között elmondhatjuk, hogy egyes folyamatok kimenetelére jó eséllyel adhatunk helyes választ. És az a jó esély már majdnem 100%, így én bátorkodom azt mondani, hogy fentálló körülmények ismeretében igen is adhatunk abszolút választ bizonyos kérdésekre.

Ennyit Hoffman Úr kedvenc bögréjéről és az én kalapácsomról.

(UI.: Folyatatása következik!)