Mit mondanak az evolúció tagadói és jehova tanúi ezekre a tényekre?
Az intelligens teremtést cáfolja, az evolúció elméletét alátámasztja az elcsökevényesedett, funkció nélküli lábcsontjai a bálnának. Ha valami felesleges, akkor miért lett megteremtve?
Ugyancsak érdekes dolog az állattenyésztőknél a mesterséges szelekció, a tudatos tenyésztés. Ha csak teremtéssel lehet létrehozni megfelelő élőlényt, akkor miként működhet a megfelelő vérvonal létrehozása, fenntartása a kiválasztott egyedek keresztezésével?
Ez maga a felgyorsított evolúció: [link]
Jehovások állításának cáfolására:
- Az eredmény, a változások megfigyelhetőek.
- Ellenőrzött körülmények között ismételhető.
- Megjósolható működésű, az új egyed a kívánt tulajdonságokat örökli.
válasza:#499: "Viszont ha megtörténik, akkor gyakorlatilag te is bűnössé válsz, hiszen te is azok között voltál, akik hatalomra segítették őket."
Egyetértek Gabriel.Tailorral, hogy sok mindenben igazad van - és bár nem vagyok vallásos -, de azért úgy vélem, hogy a most tőled idézett megállapítás már kissé túlzás.
Azt azonban megjegyezni kívánom, hogy bár alig van olyan eszme, amit ne lehetne túlkapásokra kihasználni, de tény, hogy egyesek különösen alkalmasak arra, hogy meg lehessen vezetni vele tömegeket. Főleg az olyan eszmékre igaz ez, amelyek a visszaigazolás különösebb igénye nélkül is felvértezik magukat a tévedhetetlenség képzetével, és az egyetlen igazság képviselőinek tekintik magukat.
Nem állítom, hogy ebből csak rossz sülhet ki, de aligha kétséges, hogy ilyenkor csak illékony határ marad meg a fanatizmus és a tolerancia mezsgyéjén.
válasza:"Ugyancsak érdekes dolog az állattenyésztőknél a mesterséges szelekció, a tudatos tenyésztés. Ha csak teremtéssel lehet létrehozni megfelelő élőlényt, akkor miként működhet a megfelelő vérvonal létrehozása, fenntartása a kiválasztott egyedek keresztezésével?
Ez maga a felgyorsított evolúció: [link]
Nem csak teremtéssel, hisz létezik a szülés ténye:) Amúgy a példában megint csak kutyából lett kutya, ami megint nem bizonyítja a törzsfejlődést, csak a variálódást, ami az eleve meglévő (teremtett) génállományra épülő természettudományos tény. Csináljanak egysejtűből embert egy laborban, akkor megfigyelhető lesz a törzsfejlődés, és akkor tudományos tény lesz, addig nem
válasza: válasza:"Amúgy a példában megint csak kutyából lett kutya, ami megint nem bizonyítja a törzsfejlődést, csak a variálódást, ami az eleve meglévő (teremtett) génállományra épülő természettudományos tény."
Nem zavar téged, hogy a kutyák a farkasból jöttek létre? A kutyát már nem farkasnak nevezzük, hanem kutyának. Vagyis a farkasból nem farkas lett, hanem kutya, tehát a megállapításod teljesen rossz.
A variálódás végül olyannyira mássá teszi a lényt, hogy az már nem fog hasonlítani az eredeti állatra, és az is előfordulhat végül, hogy az már nem képes az eredeti állattal se közös utódot létrehozni.
Ez egy kutya. Annak idején, amikor kitalálták a kutya szót, akkor még minden létező kutya inkább a farkasra hasonlított. Ha akkoriban a kutya szót kitaláló embernek a fényképen lévő állatot megmutattad volna, akkor kiröhögött volna téged, ha te azt mondod neki, hogy ez egy kutya. Azt mondta volna, hogy ilyen állat nem is létezik.
És te is csak onnan tudod megállapítani, hogy ez kutya, mert én elárultam neked.
Furcsa egy variálódás ez, nem gondolod? És senki semmiféle teremtést nem csinált a farkas átalakításakor. Az ember nem szerkesztgette a géneket, hanem a farkas az ember új és új igényei szerint teljesen maga-magától alakult át. Pl. az ember azokat a kutyákat részesítette előnyben egyes helyeken, amik egyre jobban tudtak úszni. Egyes ilyen kutyafélék lábujjai között eközben megjelent egy új szerv, az úszóhártya. Az embernek fogalma sem volt róla kezdetben, hogy ezek a kutyák azért úsznak egyre jobban, mert az evolúció éppen alakít ki rajtuk egy addig sosemvolt kutyaszervet. Ez tehát már a te fogalmaid szerint se lehet csak variálódás, mert ilyen dolog soha egy kutyán sem volt. Plusz, ezen kutyákon kialakult egy duplabundázat, amelyből az egyik folyamatosan egyre vízállóbb lett. Soha semmit nem tett az ember azért, hogy ilyen bunda kialakuljon. Az evolúció ezt maga magától kialakította. Ugyanezt megtette volna az evolúció akkor is, ha az embertől függetlenül egy környezeti változás egyre jobban rákényszeríti a kutyákat arra, hogy egyre többet kelljen a vízben tartózkodniuk. Kinemesíthetünk egy egyre fehérebb bundájú kutyafajtát is, de ugyanezt megteszi helyettünk az is, ha egyre és egyre több a hó, vagyis egyre kevesebb a hómentes időszak.
Semmi különbség nincs a természetes és mesterséges szelekció között. Ugyanúgy az evolúció végzi a munkáját mind a két esetben.
És ha az evolváló kutya végül nem is tudna közösen szaporodni a farkassal, akkor nem biztos, hogy már kutyának neveznénk, és farkasnak pedig végképp nem.
Ám az a baj, kedves barátom, hogy megfigyelhetően léteznek olyan evolúciós változások, amelynek során új faj alakul ki, akár a természetben is. Példák:
Ezzel tehát bebizonyosodott, hogy a törzsfejlődés létezik, és nem az emberi nemesítés a gyorsabb, hanem néha maga a természetes szelekció. Nincs apelláta.
Ezt laborban is elő tudjuk idézni. Olyan környezetet kell csinálni, hogy az egysejtűek soka ne tudjon egysejtű maradni (ilyen a természetben is megtörténik), és az evolúció elvégzi azt a munkát, amit el kell végeznie:
Itt az egysejtűből többsejtű alakul ki, és a többsejtűek már az egysejtűektől elkülönülten saját szaporodási közösséget alkotnak. Teljesen más lény alakult ki az egysejtűből. Ezzel is a törzsfejlődés totálisan be van bizonyítva. Nincs apelláta.
És persze rahedli ilyen példa van még, ami szájbarágósan bizonyítja a törzsfejlődés létezését, mind a természetből, mind a laborokból...
válasza:"Csináljanak egysejtűből embert egy laborban"
Értem. És ha nem tudnak laborban egy kis földhalomból cseppkőbarlangokkal, gyönyörű sziklavonulatokkal, esetleg az alábbi képen látható formációkkal rendelkező hegyet létrehozni, akkor te azt se fogadod el, hogy a természetes hegy magától kialakulhat.
Igazándiból még ilyen ásványok kialakulását se tudták kompletten prezentálni egy laborban sem:
Akkor ezek sem úgy alakultak ki szerinted, ahogy a tudomány állítja...
Csillagot, bolygót... semmit se alakítottak ki még a maga teljes pompájában egy laborban se...
Egyáltalán mi az, amit te elhiszel a tudománynak???
válasza:"És persze rahedli ilyen példa van még, ami szájbarágósan bizonyítja a törzsfejlődés létezését, mind a természetből, mind a laborokból..."
A gond a példáiddal az, hogy ez nem fejlődés. Egyszerűen csak változás. A természetben történő változást helyesen úgy hívjuk, hogy alkalmazkodás.
A fiziológiai változást senki sem vitatja, hiszen azt maga az ember már évezredek óta ismeri és tanulmányozza. A répa például kezdetben egyáltalán nem volt narancssárgás. Ez a nemesítés folyamat során alakult ki. És, ha jól tudom, olyan répa ma már nem is létezik, amely a kiinduló fajta volt, csak leletekből és leírásokból ismerjük. A növénytermesztési kultúra és az állattenyésztési kultúra mondhatni magával hordozza kezdettől fogva a mesterséges génmanipulációt.
A kérdés nem az alapvetően, hogy létezik e maga a változás. A kérdés az, hogy ez a változás mennyire tudatos és mennyire ösztönös?
Ha egy madárfajnak a túléléshez arra van szüksége, hogy a meglévő tulajdonságait megváltoztatva alkalmazkodjon a természetes környezetéhez, mennyi a tudatos változás ebből? Honnan tudja a biológiai test azt, hogy a gének szintjén változást kell előidézni a testi felépítésben. Pontosabban, a csőr alakját kell megváltoztatni, úgy hogy azzal magvakat lehessen feltörni.
Hol kezdődik ez a mutáció? Már a szülők génjeiben megkezdődik a változás? Vagy csak az utódoknál? Mi indítja be a génekben azt a reakciót, hogy a változásnak meg kell történnie? Ki vagy mi határozza meg, hogy a génszekvenciák másolása során már nem a régi génkódot kell másolni, hanem egy teljesen más szekvenciát?
És végül elérkezünk egy olyan kérdéshez, amely ugye alapjaiban rengeti a konzervatív isten tagadó tudományt. Hogy lehetséges, hogy a természetes testi elváltozás tudatos?
Ugyanis olyat soha nem figyelt meg egyetlen kutató sem, hogy a természetes "mutáció" során olyan egyedek jöttek volna létre, amelyek életképtelenek. Ellenben olyan változásokat már rögzítettek, amely egyszerre jelentkezik a fajon belül, rendkívül gyors lezajlású (1-2 generáció), és a változás beálltával nem folytatódik a mutáció. Elér egy egyensúlyi állapotot, amely voltaképp a faj fennmaradását segíti, és onnantól nem folytatódik a mutáció.
Egy ilyet rögzítettek, az említett madaraknál, amikor egy új madár fajta került egy szigetre. Természetes élőhelyéről kiszakítva. Túlélésüket az jelentette, hogy vagy megtanulnak rákokat és halakat megfogni, vagy a sok csonthéjas fával teli szigeten megtanulnak magokat enni. A kutatók meglepetésére mindkét irányba elindult a fejlődés, és érdekes módon mindkét faj "sikeres". Egyik hosszú vékony csőrt alakított ki, míg a másik zömök és rövid csőrt, mely alkalmas magok megtörésére. További érdekesség, hogy pár generáció alatt megtörtént a változás, ami 3-4 évet ölel fel. És azóta ~30 év alatt semmit, 0-t nem változott a faj.
Ebből a végső következtetés nem az, hogy a törzsfejlődés létezik, és természetes szelekción keresztül véletlenül valahogy lesz egy faj. Ez pontosan azt mutatja, hogy a fejlődés igen is tudatos és célirányos. Sőt, eleve hibás az a megfogalmazás, hogy "FEJLŐDÉS". Ugyanis nem lett "jobb" a madárfaj, csupán csak a környezetéhez alkalmazkodott. Tehát a változásnak NINCS IRÁNYA.
Te azt állítod az evolúcióra hivatkozva, hogy ez a változás véletlenszerű és a természet válogat. Csakhogy ez baromság. A természet nem válogat, nincs ilyen, hogy valami véletlenszerű meg szelektál. Ha a természet "szelektál", akkor nem lehet véletlenszerű.
Erre a szelektálódásra mindig azt a példát szokták hozni, hogy az oroszlán vagy a gepárd elfogja a prédát. És ugye, ha nem elég gyors, megeszik, de ha el tud futni, akkor meg szaporodhat. És jaj de jó, ő örökíti a génjeit, tehát "szelektálódik". Csakhogy ez egy hibás megfigyelés túl elhamarkodott következtetésekkel. Ugyanis a legtöbb "préda" állat csordában él. A túlélését nem az biztosítja, hogy gyorsan tud e futni, az már csak a legutolsó dolog. A túlélését az biztosítja, hogy a csorda képes e együtt mozogni.
Ha valamelyik túl lassú, akkor lemarad a menekülő csordától, ha valamelyik túl gyors és előre rohan, akkor azt fogják leválasztani a csordáról. És végül őt kapják el. Így aztán a természetes szelekciós elmélet itt be is bukott. Mert az sem előny, ha jobb a többinél, ha gyorsabban tud futni.
Ráadásul mondják mindezt úgy, hogy abszolúte figyelmen kívül hagyják azt, hogy az állatok nem úgy választanak párt, mint az emberek. Vagyis a nőstények nem érdek alapján választanak. Minden fajnak vannak párválasztási rítusaik, és a nőstények csak azt fogadják el, akik ezeken a rítusokon helyt állnak. Az, hogy túlélési helyzetben egy egyed kiemelkedően teljesít, egyáltalán nem biztosítja azt, hogy a génjeit örökíteni tudja.
És akkor még nem beszéltünk rengeteg olyan tényezőről, amelyet meg sem említenek az ilyen "evolúciós elméletek". Így például, hogy sok fajnál van önfeláldozási ösztön. Amely azt jelenti, hogy az idősebb vagy gyengébb, beteg egyedek hajlamosak feláldozni önmagukat, hogy a csorda többi tagja életben maradjon. Ez a tulajdonság hogy öröklődött? Mond meg nekem? Az önfeláldozás, hogyan tud öröklődni, hogyha az ami örökíteni tudna voltaképpen elpusztul? Főleg, hogy az önfeláldozás nem genetika, hanem szellemi viselkedés. Az élet ösztön felülbírálása.
Vagy miért nem említik meg, hogy minden préda fajnál 2 fő kritikus időszak van, amikor a legsebezhetőbbek. Egyik a párzási időszak, amikor igazából párzás közben el sem tudnának menekülni jóformán. Illetve az ellési időszak, amikor a nőstény világra hozza az utódját. Érdekes módon ebben a két időszakban a ragadozók nem támadnak a préda állatra. Miért van ez így? Hisz az ember megtenné, így logikus. Könnyű zsákmány. Mégsem történik meg! Ez milyen véletlenszerűségbe fér bele? Melyik természetes szelekció mond ilyet?
És azt sem említik meg érdekes módon soha, hogy a ragadozók alapvetően a fiatal és gyenge, illetve az idős, beteg vagy sérült egyedeket szemelik ki. Soha nem a legerősebb, potenciálisan lehetetlen egyedeket igyekeznek bekeríteni. Ez is csak azt mutatja, hogy hibás az elmélet, mert nincs "természetes szelekció". Ugyanis az evolúció szemszögéből tekintve "fejlettebb" egyed is megbetegedhet, lehet pillanatnyilag gyenge, vagy egyszerűen csak megsérülhet. És máris vége a "fejlettebb" génállománynak. Az pedig, hogy ez a "fejlettség" újra előjöjjön a véletlenszerűség világában közel 0 esélyű. Persze, ha a "fejlettsége" nem véletlenszerű ...
válasza:Hú, ilyen vitákba nem szeretek belefolyni, de azért ezt nem tudom megállni.
"Ugyanis olyat soha nem figyelt meg egyetlen kutató sem, hogy a természetes "mutáció" során olyan egyedek jöttek volna létre, amelyek életképtelenek."
Dehogy nem. Millió számra. Még neve is van az így kialakuló alléloknak (génváltozatoknak): letális allél.
Természetesen ezek közül nem minden esetben hal meg azonnal a születés után az utód, de vannak ilyenek is, sőt egyes mutációk olyan súlyos hibát okoznak, hogy már meg sem tud születni az utód, az embrió elvetél.
válasza:"A fiziológiai változást senki sem vitatja, hiszen azt maga az ember már évezredek óta ismeri és tanulmányozza. A répa például kezdetben egyáltalán nem volt narancssárgás. Ez a nemesítés folyamat során alakult ki."
A gond az, hogy ha öröklődik, akkor az már nem egyszerű fiziológiai, hanem genetikai változás, mutáció, ami maga az evolúció mozgatórugója.
"Ha egy madárfajnak a túléléshez arra van szüksége, hogy a meglévő tulajdonságait megváltoztatva alkalmazkodjon a természetes környezetéhez, mennyi a tudatos változás ebből?"
Semennyi (hacsak nem feltételezünk egyes pontokon Isteni beavatkozást, de enélkül is működik a dolog. Ez nem úgy megy, hogy jön valami környezeti változás, majd utána az élőlények alkalmazkodni kezdenek. Már eleve rengeteg tulajdonság variációi találhatóak meg egy populáció különböző egyedeiben. Majd jön a környezeti változás, amihez egyes előzetesen létező variációk jobban tudnak idomulni, mások kevésbé. Előbbiek nagyobb eséllyel élnek túl és szaporodnak többet, utóbbiak kevésbé. És a változás populációszinten lesz értelmezhető (az evolúció nem egyedek szintjén értelmezhető), mert a populáció genetikai összetétele változik azáltal, hogy elterjednek azok a tulajdonságok, amelyek a korábbi generációk hatékonyabb túlélését segítették elő.
"Hol kezdődik ez a mutáció?"
Az ivarsejtek létrejöttekor.
"Ugyanis olyat soha nem figyelt meg egyetlen kutató sem, hogy a természetes "mutáció" során olyan egyedek jöttek volna létre, amelyek életképtelenek"
"És azóta ~30 év alatt semmit, 0-t nem változott a faj."
Ugyanúgy jelennek meg új változatok, de ha a már meglévő csőrtípus tökéletes adott táplálék elfogyasztására, azaz másféle csőr kevésbé hatékony, akkor az nem fog elterjedni.
"Te azt állítod az evolúcióra hivatkozva, hogy ez a változás véletlenszerű és a természet válogat. Csakhogy ez baromság. A természet nem válogat, nincs ilyen, hogy valami véletlenszerű meg szelektál. Ha a természet "szelektál", akkor nem lehet véletlenszerű. "
Hogy adott mutáció megjelenik-e, az a véletlenszerű. A szelekcióban már semmi véletlenszerűség nincs.
"Ha valamelyik túl lassú, akkor lemarad a menekülő csordától, ha valamelyik túl gyors és előre rohan, akkor azt fogják leválasztani a csordáról. És végül őt kapják el. Így aztán a természetes szelekciós elmélet itt be is bukott. Mert az sem előny, ha jobb a többinél, ha gyorsabban tud futni."
Miért bukott volna? Ez is szelekció, ha valaki nagyon kilóg a sorból, ezáltal könnyebb prédává válik, akkor "kiszelektálódik".
"Az, hogy túlélési helyzetben egy egyed kiemelkedően teljesít, egyáltalán nem biztosítja azt, hogy a génjeit örökíteni tudja. "
Már hogyne biztosítaná? Kiemelkedő túlélési képességekkel az illető egyed túlél ott, ahol a többeieket kapják el/halnak éhen. Ha az egyed halott, akkor nincs mit örökíteni :D
"Illetve az ellési időszak, amikor a nőstény világra hozza az utódját. Érdekes módon ebben a két időszakban a ragadozók nem támadnak a préda állatra."
Nincs ebben semmi érdekes. A nőstény ösztönösen minél védettebb helyet keres az elléshez.
Másrészről számtalan ragadozó direkt a fiatal fiókákra, kölykökre vadászik.
"Ugyanis az evolúció szemszögéből tekintve "fejlettebb" egyed is megbetegedhet, lehet pillanatnyilag gyenge, vagy egyszerűen csak megsérülhet."
Persze hogy megbetegedhet vagy megsérülhet, de ez is pont a szelekció lényege. Amelyik nagyobb eséllyel betegszik meg miközben a többiek nem, az nagyobb eséllyel válik prédává, és ta-daam, itt a szelekció, hiszen az egészségesebb, a sérülést hatékonyabban elkerülni képes egyedek élnek túl és csak az ő génjeik öröklődnek tovább.
válasza:#506: "A gond a példáiddal az, hogy ez nem fejlődés."
Bocsika! Te felfogtad, hogy mi történik itt??? Elolvastad egyáltalán???
Egysejtűből önállóan működő, külön szaporodási közösséget alkotó többsejtű telepes lények jöttek létre. Totálisan más és új lények jöttek létre a kezdethez képest.
EZ NEKED NEM FEJLŐDÉS????????????
Akkor micsoda?????
Mutass már nekem egyetlen egy kreacionista, vagy bármilyen evolúciótagadó oldalt, aki azt állítja, hogy az evolúció képes egysejtűből többsejtű lényt csinálni. Habzó szájjal tagadja!!!! Soha a redva életben ezt a kísérleti eredményt be nem mutatná, nem is tárgyalná, egyszerűen tudomást se vesz erről. Mutasd már be egyetlen egy evolúciótagadó helyről is, hogy ezzel a kísérlettel bármelyik is foglalkozik.
Mutasd már be egyetlen egy evolúciótagadó oldalon is, hogy elfogadnák azt, hogy más fajokat kialakíthat az evolúció! Holott itt vertem bele a tényekbe a kis nózidat, hogy megfigyelhetően ez létezik, nemcsak a laborban, de a természetben is.
Minden létező evolúciótagadó oldal lehetetlenségnek tartja, hogy az evolúció új szervet hozna létre, márpedig a példámban a kutyán egy addig sosemvolt új szerv jelent meg, és ha ilyen egyre és egyre többet jelenik meg, akkor azt a kutyát már senki se fogja kutyának nevezni, hanem valami másnak.
MONDD!!! Te a süket mellébeszélésen kívül elolvastad egyáltalán a példáimat??? Mutattál egy deka deka cáfolatot is a mellédumáláson kívül???
Annyi a cáfolatod, hogy nem nevezed törzsfejlődésnek az egysejtűből a többsejtű lény keletkezését??? Hát akkor mi a törzsfejlődés, ha nem ez???
Felfogtad te egyáltalán, hogy mi az az egysejtűből többsejtű lét létrejötte???
Sokkal hatalmasabb lépés, mint pl. macskából kutya! Mind a két állatnak van feje, lábai, törzse... semmi különösebb különbség nincs közöttük. De te az egysejtűből többsejtűt nem nevezed törzsfejlődésnek. Akkor mi a szart nevezel annak, ha azt nem???
#506: "Ha a természet "szelektál", akkor nem lehet véletlenszerű."
Csakhogy ez is a helyzet!!!
Az evolúció lényege éppen hogy a nem véletlenszerűség. A szelekció már nem véletlenszerű! A hozzád hasonló tájékozatlan kreacionisták próbálják belemagyarázni az evolúcióba a véletlenszerűséget, pedig az összességében egyáltalán nem arról szól.
Richard Dawkins: "A darwini folyamat második lépése, a természetes szelekció nem véletlenszerű, a tökéletesedés irányába ható folyamat."
#506: "És akkor még nem beszéltünk rengeteg olyan tényezőről, amelyet meg sem említenek az ilyen "evolúciós elméletek". Így például, hogy sok fajnál van önfeláldozási ösztön. Amely azt jelenti, hogy az idősebb vagy gyengébb, beteg egyedek hajlamosak feláldozni önmagukat, hogy a csorda többi tagja életben maradjon. Ez a tulajdonság hogy öröklődött?"
Miért? Nem volt hasznos az ilyen tettük??? A csoport egésze jobban fenn tud maradni ettől. Nem?
És nincsenek biológiai evolúciós elméletek. Csak egy van!
Íme, a segítőkészség, az önzetlen viselkedés kialakulása evolúciós úton. Mi a fenéért ne alakulna ki az, ami evolúciós előnnyel jár?
Az altruizmus, vagyis a másokon való, személyes hasznot nem hajtó segítés egyszerűen kialakulhat mindenféle idegrendszerrel egyáltalán nem rendelkező közösséget alkotó egyedekben is, ami világosan mutatja, hogy a csoport fennmaradása tekintetében előnyt jelent az önfeláldozó magatartás, még akkor is, ha ez csak egy mechanikus viselkedés. Egyszerűen nagy tömegben előbb vagy utóbb kell jelentkeznie olyan magatartásformáknak is, amik eltérnek a nagy átlagtól, és ezek mindenféle változatainak is, amik között kell lennie önzetlenségnek is. Ha a szituáció olyan, hogy az előnyt hoz, akkor az a magatartásforma fennmarad és képes szaporodni is. Ilyen egyszerű. Csak nem kell a dolgokat agyonmisztifikálni, és képes leszel megérteni az evolúció működését is. Akár a baktériumoknál is ki tud alakulni az önzetlen magatartásforma, ha úgy alakulnak a körülmények, hogy a hatékonyabb fennmaradást jobban szolgálja az önfeláldozó magatartás.
Hihetetlen, hogy mennyire fogalmad sincs arról, hogy mi az az evolúció, de tagadni remekül tudod. Gratula! :D
válasza:#506: "Ha egy madárfajnak a túléléshez arra van szüksége, hogy a meglévő tulajdonságait megváltoztatva alkalmazkodjon a természetes környezetéhez, mennyi a tudatos változás ebből"
Semmi, de semmi tudatosság nem kell ehhez, hanem rengeteg véletlenszerű apró másságok kellenek csak, amik eltérnek az átlagtól. Ha a környezet változik, akkor a más környezeti tulajdonságok ki fogják választani a sok-sok eltérő másságból azt, ami az új környezetben működőképesebb. Pl. ha a kutyáknak egyre többet kell vízben tartózkodni, akkor azok a kutyák tudnak jobban elszaporodni, akiknek az ujjai között egy ici-pici bőrhíd van a többiekkel szemben. Ezután már villámgyorsan kialakul az úszóhártya.
Az úszóhártyás kutya már miért ne lenne fejlődés??? Meg a duplabundás vízálló kutyaszőr? Meg az a kutya, aminek már teljesen vízre szakosodott a farka, vagyis vidraszerűvé változott és erős új izmok alakultak ki benne, ami farkat kormányzószervvé alakította át?
Mi az akadálya annak, hogy ha a kutyáknak egyre és egyre többet kell vízben élniük, akkor végül ne ilyesmi legyen belőlük a folyamatos alkalmazkodás közben?
Ez az állat már kihalt, de az előző formája éppen hogy kutyaszerű volt, és ezekből lettek a mai bálnák is, a folyamatos alkalmazkodás közepette.
Ha a kutyák lábujjai között simán létrehozta az úszóhártyát az evolúció, akkor ugye létrehozhatta a békák lábujjai között is. Nemde?
És ha ezek a békák olyan környezetbe kerültek, ahol szükségessé vált a nagyobb ugrás, mint a hagyományos nagyságú, akkor csak annyinak kell történnie, hogy a szokásosnál kissé nagyobb úszóhártyások legyenek. Ebben a környezetben ezek fognak jobban szaporodni az átlagos méretű úszóhártyásokhoz képest, és végül itt az átlag már a nagyobb úszóhártya lesz. A régebbi környezetben is voltak mindig kissé nagyobb úszóhártyások, de ezek kiszelektálódtak, ott mert arra nem volt szükség. De az új környezetben ez a helyzet megváltozott, mert a más környezet más szelekciót is követel meg, vagyis másféle alkalmazkodást, és ennek ez lesz az eredménye:
Egy siklórepülő béka. Ez sem fejlődés? Ha az ember elkezdene siklórepülni, az nem fejlődés?
És, amint látod, csak annyi történt, hogy ennek a békának megnőttek ujjai, ill. az ujjai már közelebb vannak hónaljhoz. Ha az ujjai egyre hosszabbak lesznek, és végül már a hónaljból nőnek ki, és megtanul az ilyen végtaggal csapkodni is, akkor ezt az alkalmatosságot már szárnynak fogjuk nevezni, és az egész lény úgy fog kinézni, mint egy denevér, és már senki se fogja békának nevezni. Pedig semmi más nem történt, mint folyamatosan csak alkalmazkodott a békánk az egyre és egyre újabb féle környezetekhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!