Mi a te érved az ateizmus mellett?

Nem Ozmium barátom, te nem vagy tisztában alapvetésekkel.

Bűvészkedsz számokkal, amik a valóságban nem léteznek. A számok pusztán fikciók. Kevered a leképzést a valósággal.

hogy értsd. a matematikában lehetőséged van egy szakaszt végtelen részre osztani, de nézzük hogy van ez a valóságban.

Kizárólag akkor jelenthetjük ki, hogy a valóságban a szakasz végtelen részre bontható, ha elviekben elképzelhető olyan állapota, amikor végtelen sok kicsi részre van bontva. Ha van ilyen állapota azzal azt mondjuk ki, hogy a szakasz bonthatóságának a végére értünk. Ebben az esetben viszont nem lehet végtelenül szakaszolni, mert a végére tudtunk érni. Ha pedig még elviekben sem érhetünk a végére, akkor nincs ilyen állapota, tehát nem lehet végtelenül szakaszolni.

a végtelennel a probléma, hogy nem vihető aktusba, mivel azonnal ellentmond önmagának, így a végtelen ciklikusság is önellentmondás.

Hagy tudjam már jól, légyszíves!

Szerinted a végtelen mi, ha nem matematika? Már a kisgyerek is érti, hogy mi az a végtelen, amikor rádöbben, hogy minden számhoz, amit a legnagyobbnak ismer, hozzá tud adni még egyet. A végtelen nem egy szám, hanem egy koncepció azokra a dolgokra, amiknek nincs vége. Te mindenáron próbálod a végtelent nagyon nagy végesként megfogni, de ez nem fog menni, mindig ellentmondásra jutsz vele, és ez a te hibád, mert nem érted a lényeget. A matematikai levezetésem nem bűvészkedés, legfeljebb neked az, mint ahogy nem érted, hogy húzza elő a bűvész a nyulat az üresnek látszó kalapból. Légyszíves, mielőtt lesöpröd ennyivel, kicsit erőltesd meg magad. Ez nem bűvészkedés, hanem racionális tény, ráadásul igen egyszerű.

[link]

Kételkedhetsz, és nevezhetsz bolondnak, de a matematikában akkor is tények vannak, és amit leírtam az tény. Személtetésnek tökéletes, hogy rávilágítson, hol hibázol a végtelen fogalmával kapcsolatban, és a kognitív disszonanciádra is rávilágít, ami azt mondatja veled, hogy ezzel nem kell törődnöd, mert ez csak bűvészkedés.

Aztán ha ennyit sikerül felfognod, akkor jöhet a haladó szint: több fajta végtelen van. Van megszámlálható és megszámlálhatatlan. Ha szakaszt végtelenül darabolsz, az a megszámlálhatatlan végtelen lesz, a valós számok egy intervallumának számosságát próbálod meghatározni matematikai nyelven fogalmazva. Egyik végtelen nagyobb lehet a másiknál, például a páros számok végtelen kétszer akkora, mint a páros és páratlan számokat is magába foglaló végtelen.

Nem elsőre, emésztgetés nélkül, de azért némi fejtöréssel meg lehet szokni, hogy a végtelen nem egy misztikus paradoxon, hanem egy jól kezelhető matematikai fogalom.

akkor csak egy kérdésem maradt.

elkezded a számokat egymáshoz adogatni.

egy, meg egy, meg egy...

ezzel a módszerrel eljuthatsz-e arra a pontra, hogy kimondhasd, na most már a végtelenben vagyok?

ilyen értelemben a végtelen ciklikusság sem elérhető.

számosság növelésével nem jutsz a végtelenbe, magyarán mindegy, hogy számokat, másodperceket, vagy éppenséggel évmilliókat adogatsz egymáshoz, abból csak véges lehet.

a végtelen és a véges közt nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van... nem átjárhatóak.

úgy látszik továbbra sem érted.

akkor mondjuk valamire, hogy lehetséges, vagy hogy elképzelhető, ha elvi esély van arra, hogy megtörténjen. a végtelen ahogy megtörténik megszűnik végtelennek lenni, mivel véget ér (önellentmondásba kerül).

aminek nincs lehetősége megtörténni, azt úgy hívjuk, lehetetlen.

de hogy téged idézzelek:

" Ha megállok egy ponton, lőttek a végtelennek."

magyarul, minden elképzelhető és vizsgálható állapotában csakis véges eredményt kaphatsz.

hiába hozod állandóan az egyharmadot - ott nincs aktus, nincs történés. ekkor nem valóságos, hanem képzeletbeli dolgokról beszélsz.

nem fog végtelenszer megtörténni.

bármikor állítod le, az véges lesz... ha nem állítod le, akkor egyre többször fog megtörténni, de az sosem lesz végtelen.

ez egy igen gyönge példa volt.