Ateisták, mért döntetek az ateizmus mellett?

Nem hinném, hogy ez egy ilyen tudatos döntés lenne.

Ahogy azt sem dönti el az ember 6 évesen, hogy nem hisz a húsvéti nyúlban, hanem úgy szépen lassan rájön, hogy nem létezik és kész.

Ezért írtam azt, hogy "egyszerűen szólva"!

"Az ateizmus az isten, istenek vagy más természetfeletti lények létezését elutasító eszmei irányzatok csoportja." (Wikipédia)

Nem mondanám magam teljesen ateistának, inkább agnosztikusnak mondanám magam.

Leginkább azért, mert 8 évig református iskolába jártam, de leginkább a történelem és hittan órákon tanultak összeférhetetlensége miatt kezdtem elfordulni a hittől, addig se hittem, hiszen nem templomba járó családból származom, így nem volt szerencsére szülői nyomás, hogy igenis van egy képzeletbeli lény az égben, akinek parancsait nem követed egy örökkévalóságon keresztül kínozni fog.

Aztán 6-7. évfolyamon volt, hogy a számítógépet már nem csak játékra használtam, hanem hírportálokat olvastam stb. Ezekből azért kiderültek a világon jelenlévő kegyetlenségek, háborúk. Nekem ne mondja senki, hogy egy háborús övezetben lévő ártatlan családnak egy képzelt lény szerint célja van, főleg ha esetlegesen meghalnának, annak biztos oka volt mi? Hát szerintem nem...

8. végére eljutottam arra a szintre, hogy a hittantanárral tudtam beszélgetni a dolgokról, mondhatni vitáztunk. Jófej volt, megértette az én álláspontjaimat is és próbálta elmagyarázni, hogy a vallás a hiten alapul és nem az egyházon, ami igaz is, hiszen ha valaki hinni akar, hát tegye, de ugye egy istentisztelet pontosan a biblia tanításaival szembe megy, hiszen az arra megy ki, hogy bálványozzák az ő kitalált omnipotens lényüket.

Személy szerint azon a véleményen vagyok, hogy maga a vallás a gyenge emberek fegyvere volt, amit egyszer valaki kitalált, hogy van egy lény, akiben ha te nem hiszel, örökké szenvedni fogsz és ő a követe, így adakozzanak neki és emiatt tudott túlélni. Ugye ez a mostani kereszténységnél is megvan (bűnbocsátó cédulák, aranyozott templomok, csicsa mindenhol) másik véglet a református rész, ahol szinte semmi díszítés nincs, cserébe nagyobb jattot várnak el...

A kérdés fordítva kéne feltenni:

Vallásosok! Miért döntöttek a vallásosság mellett?

#3

Az ateizmus nem választás kérdése. Az alaphelyzet egy ember életében az, hogy nem hisz semmiféle természetfeletti lényben, Istenben sem. Az ember nem döntés alapján nem hisz, hanem azért mert ez a kiinduló pont. Vagy esetleg döntés alapján nem hiszel a láthatatlan, 30 centis pénisszel megáldott, zöld koboldban? Gondolom nem. Egy kisgyerek esetében is az az alap, hogy nem hisz semmiben. A szülei tanítják meg a vallásos hitre (sajnos).

Kedves #9, nem az az alaphelyzet. A csecsemő, kisgyerek se nem hisz, se nem elutasít. Egyszerűen nem tud. Se istenről, se a róla szóló vitákról. Viszont minden érdekli, ami körülötte történik. Nyilván elsősorban a szülei a környezete. De nem tanítják a vallásra (ahol nem teszik), hanem ahogy kiteljesedik a tudata, egyre több bizonytalanság, ellentmondás, káosz alakul ki benne. Ha van, aki ebben türelmesen segít, rendet tesz, akkor a gondolkodás, logika, értelem válik természetévé. Ha ez nem történik meg, hallani fog előbb utóbb a vallásról is. Nem feltétlenül a szüleitől, esetenként azok ellenében. És a sok bizonytalanságtól és káosztól a vallás oldja fel, mert ott a természetfeletti lény mindent átvállal. Sőt, az effélékről nem is tűri a szabad gondolkodást. A bizonytalan, gátlásos embernek ez jó, nincs felelősség, csak el kell fogadni a "törvényt".

Hát valahogy így lesz valaki vallásos, vagy nem vallásos. És ezeknek is nagyon sok fokozata van. A mai ateisták sok esetben inkább lázadók, nem is tudják valójában a fogalom gazdag jelentését. Mert természetesen az ateizmus nem puszta istentagadás. Annál sokkal több.