Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Az emeberek azért akarnak...

Openyoureye kérdése:

Az emeberek azért akarnak vallási közösségekhez tartozni, mert túl szegény a fantáziájuk, hogy maguknak kitaláljanak egyet?

Figyelt kérdés

Úgy vettem észre, hogy ha ellenkezik is az elveikkel néhány tanításuk (jelenlegi felekezetükkel) még akkor is behódolnak és inkább alkalmazkodnak. És szerintem pont ez az ami miatt nem fejlődőképes egyetlen vallás sem. Azt látom, hogy nem is igazán nyitottak az új fel/megismerésekre még akkor sem ha lennének ilyenek. Egy régi könyvből nem lehet újat kiolvasni, nehogy már az isten azt szerette volna(ha létezik), hogy agyatlanul kövessenek a hívei egy régi könyvet és ne akarjanak ettől többet megtudni. Ez számomra érthetetlen és nonszensz. Ha így működne a világ megállna a fejlődés.


Ti egy statikus istenképet próbáltok belepréselni egy dinamikus világba.


Az alap kérdés provokatívan próbálja felhívni a figyelmet, viszont a valódi kérdésem a következő lenne:


Hogy tudtok megelégedni egy mozdulatlan világképpel ahelyett, hogy valóban kutatnátok a miért-re a válaszokat, amit felteszek még nem igen tettetek fel magatoknak? Nem a hitetekkel van a baj, hanem azzal a megszilárdult szellemiséggel amit próbáltok még így 2000 vagy több év után is megőrizni. Belőletek hiányzik a tudásszomj, a tudni akarás. Már el is felejtettétek azt a szót, hogy: miért? MIÉRT?



2014. jún. 26. 20:46
1 2 3 4 5 6 7 8
 61/77 Pendulum92 ***** válasza:

Egy valamit viszont nagyon köszönök.


Hogy rámutattál arra, hogy én ezt a tanítást még nem képviselem azon a szinten, hogy hitelesen át tudjam adni másnak is.


Azt prédikáld, amit képviselsz is.

2014. júl. 11. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 62/77 Pendulum92 ***** válasza:
És abban is igazad volt, hogy nem vettem észre, hogy az egó ugyanúgy engem is elborított.
2014. júl. 11. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 63/77 A kérdező kommentje:

Pendulum92-nek:


Bocs ha ismét részekre bontom a mondandód, de így bizos lehetek abban, hogy mindenre tételesen válaszoltam és így jobban átláthatod mire mit válaszoltam mint ha csak úgy ömlesztve adnám át. Remélem nem gond.


- Na lassacskán csak sikerül zöldágra vergődnünk :) Először is kijavítanálak, nem igaz, hogy szerintem a világ minden lényegét csak logikai úton ismerhetjük meg. Ha ez jött volna le a mondanivalómból, sajnálom, de folytonos ismétlés azért volt mert a kérdés ezen részével nem értettünk egyet. Valójában egyetértek azzal, hogy nem minden ismerhető meg logikai úton. Pl az érzések leírhatóak elméletileg kémiai folymatokként de ez a megismerés közel sem azonos magával az érzés átélésével. Viszont azt nem tudom mire alapozod, hogy ezen megismerési forma csak kisebbik részét teszi ki az egésznek.


"Hogyan fejted ki logikusan azt, hogy miért létezünk egyáltalán? Egyáltalán mi az a "Valami". És itt nem az szubatomi részecskékre gondolok, hanem egyáltalán miért van valami? "


- Erre szerintem mindenkinek meg van a maga saját kis elképzelése. Ha kíváncsi vagy rá leírom, de most nem szaporítanám a szót ezzel.


"Vagy hogyan magyarázod meg mi a az a szeretet, boldogság? Tudom, felszabadulnak hormonok, de komolyan ennyi lenne az egész? "


- Nem tudom megmagyarázni és szerintem sem csak kémiai folymatok összessége az érzés.



"Írtad, hogy a logikát elsőrendűnek tartod, de nem egyedülinek. Ezt nem értem. "


- A logikát mivel létezik meg kellett, hogy teremtse és a világunk nagy részének megalkotásakor ezt alkalmazta is. Lásd a korábbi példáim. Az, hogy a logika nem lehet egyedüli alkotó eleme az könyedén kikövetkeztethető, hisz a már általad is említett érzéseket nem lehet logikai úton leírni, megfogalmazni(ha lehet is a jelenlegi képességeinket ez jóval meghaladja). Szóval legalább 2 dolog, vagy nevezzük alaptulajdonságnak kell hogy jellemezze a teremtőt. Remélem ez így világos.



"Honnan tudod, hogy a teremtőnek nem csak egy kis része az általad ismert logika, és nem sokkal hatalmasabb annál, vagy számunkra elmével felfoghatatlan?"


- Nem tudom, nem is állítottam, hogy így van. Sőt, azt mondom, hogy a logika csak kis részét képezheti egy akkora hatalmú valakinek aki képes volt e világmindenséget megteremteni. Valószínűleg jóval több tulajdonsága van mint amit mi jelenleg emberi ésszel felfoghatnánk.



"Ha a Teremtményei vagyunk, biztosan rajtunk van a keze nyoma, de honnan tudod biztosan, hogy ez pont a logika, és nem valami ennél mélyebb dolog? "


- Onnan, ahonnan te is felismered, hogy egy rajzot egy 6 éves gyermek vagy egy 30 éves felnőtt készített. A logika a világunk részét képezi és ez arra enged következtetni, hogy része kell, hogy legyen az alkotónak is. Ez olyan mintha azt kérdeznéd, hogy honnan tudom, hogy a húsleves alapja a víz? Mert látom, érzem, stb. Ez annyira nyilvánvaló, hogy ennél világosabb nem is lehetne.

És hogy nem mélyebb dolog e? Persze hogy az. De a logikát nem válazthatod le róla különben már nem az lesz mint ami. Pl a húsleves víz nélkül igazából semmi sem. De talán jobb példa ha egy süteményt(Isten) hozunk fel aminek része kell hogy legyen a cukor(logika) hisz édes. Igaz hogy nélüle is elkészíthető a sütemény de nem lesz olyan soha mint most. Viszont magában a cukor sem lesz sütemény, kell hozzá a többi hozzávaló. Az együttes összetevők adják végül az eredményt. A kérdésed pedig, hogy honnan tudom, hogy van e benne cukor? Nos érzem az ízén(látom a világban) :) Érthető?



"Ebben az állapotban lévő tartós lét a megvilágosodás. De ha a kereszténységnél tartunk, a menny, mint állapot=megvilágosodás.

Ilyen téren pedig nagyon mélyre tudtak hatolni. Nem számítógépet építettek, hanem egész életüket a tökéletes boldogság állapotában élték le, amit nem az okozott, hogy vettek egy új házat, mivel semmijük sem volt. "


- Ezzel és az előző bekezdéssel szinte majdnem teljesen egyetértek. Az hogy valaki a fizikai és valaki pedig a spirituális világ megismerésével foglakozik az teljesen világos. Viszont a kettőt szerintem nem szabad különválasztani, hisz az Isten által alkotott világunkban sincs külön választva a kettő, mi miért tennénk? Ez olyan, mintha egy szakmát úgy akarnál elsajátítani, hogy vagy csak az elméleti vagy csak és kizárólag a gyakorlati részével foglakoznál. Mit gondolsz, ki lesz eredményesebb, az aki mindkettőt párhuzamosan tanulja, vagy az aki csak az egyik megismerési formán keresztül próbálja elsajátítani a szakmát?



"Te mire vágysz valójában?"


- :) Hogy én mire vágyok valójában? Megismerni az ismeretlent, mert tudom, hogy egy térképpel a kezemben sokkal jobban boldogulhatok és boldogulok is az életben, mint mások. És mivel nem vagyok önző, eme tudásom szívesen megosztom bárkivel. Tudod azt vettem észre, hogy az emberek lusták gondolkodni. Lusták végiggondolni, hogy mi miért történtik velük. És arra is rájöttem, hogy én hiába ismerem(Bocs ha fellenngzősen hangzik) az okokat, őket csakis a megoldás érdekli és a miértekre való magyarázatot már meg sem hallják. Ezzel viszont nem könyítik meg a dolgom. Szeretnék én segíteni, de az nem segítség, ha helyettük gondolkodva megoldom a problémáikat. Bár néha még ezt is megtenném, de mások helyett én nem bocsáthatok meg valakinek, vagy nem lehetek kedvesebb mások nevében. Ugye érted?



"A meditáció által soha nem fogod megismerni a logikai rend szerint felépült világot. Az teljesen máshova visz. "


- Tudom, de én úgy gondolom, hogy bármiféle törekvés az isten megismerésére sokkal többet ér, minden másnál. És nincs olyan hogy jobb vagy rosszabb módszer. Hanem van olyan ami neked, van olyan ami nekem és van olyan ami másnak/másoknak jó. Talán pont ide illik a mondás: Minden út Rómába vezet. Nos szerintem minden út és megismerés az istenhez vezet... Pl a tudományban sem mondhatod, hogy a matematika jobb mint a földrajz a csillágászta vagy a fizika, mert mind az élet más más területeit derítik fel. Mi is külön utakon de egy helyre tartunk. Ép csak átfedéseket keresünk a többi ember elképzeléseivel, mikor megpróbáljuk megérteni a másik gondolkodását. Szerintem.



"Több ezer éve művelik, így nem jár gyerekcipőben, csak nem az általad értéknek tartott dolgokra összpontosítottak. "


- Azt tudom, hogy több ezer éve művelik, csak azt nem, hogy ez alatt az idő alatt milyen fejlődést értek el?


"A meditáció nem fogja neked megmondani, hogy mennyi a fény sebessége, és azt sem, hogy mekkora a naprendszer pontos sugara. Nem is célja. Ezek a gyakorlatok egy egészen más világba visznek téged, a felszíni réteg alá, logika birodalmán túl. De hiába mondok neked olyat,hogy megérezheted Minden egységét, nem jelentenének neked ezek semmit, mert reflexből az értelmeddel próbálnád megérteni, mikor ezt lehetetlen. "


- Lehet furán hangzik de értem miről beszélsz :)



"Szerintem logikus úton nem lehet elmagyarázni mire gondolok. Számodra a logika mindennél előrébb való, így olyan, mint ha egy afrikai bennszülöttnek mutogatással kéne elmagyaráznom, mi az a zazen. "


- Na ezen meglátásod tökéletesen fedi a valóságot. De ettől függetlenül hidd el, kíváncsi vagyok rá, mi az amire te rájöttél, mi az amiben neked sikerült fejlődnöd!



"Elfogadom, ha rossz tanárnak tartasz. Ettől én nem érzem magam kevesebbnek, valószínűleg egy zen mester jobb lett volna tőle."


- Bocs ha nyers voltam, valójában kettőn áll a vásár. Ha én nem figyelek kellően, az atya úr isten is magyarázhatja nekem, akkor sem fogom megérteni. Szóval ne ostorozd magad. Tudjuk be a különbözőségünknem azt hogy elbeszéltünk egymás mellett. Bár mostanra úgy érzem kezdjük megtalálni a közös nevezőt...



"Ha komolyan érdekel a téma, és nem csak legyőzni akartál, nézz utána Eckhart Tolle: Most hatalma című könyvnek"


- Köszönöm az ajánlást, belolvastam és egy nagyon érdekes szakasz magával ragadott: " Azt is remélem, hogy a szavaim sok olyan embert is megtalálnak, akik azok tartalmát megfontolásra érdemesnek találják, bár pillanatnyilag még nem tartanak ott, hogy valóban éljék és gyakorolják is az itt leírtakat"


:) Érdekes, majd kiderül ha a végére értem melyik csoportba tartozom, az aki már érti, vagy aki csak érdemesnek találta, hogy elolvassa...


Egyébként érdekesek az idézetek de az egyikkel nem tudok azonosulni, a 60-as hozzászólásban lévővel, pont azzal amit te is magyarázni pórbáltál nekem. Most már értem miért nem tudtam elfogadni, le is írom:


"A kényszeres gondolkodó - és ez majdnem mindenkire vonatkozik - a lát-szólagos elkülönültség állapotában, a folyamatos problémák és konfliktusok őrülten bonyolult rendszerében él. "


- Véleményem szerint gondolkodni nem rossz. Az a baj a szerzővel, hogy még az ő fel/megvilágosult elméje is szűklátókörűségre utal azáltal, hogy a gondolkodást ledegradálja.


Először is ez emelt ki minket a többi élőlény közül. Ennek segítségével osztjuk meg mindennapi problémáinkat, ennek segítsége nélkül még eme sorokat sem olvashatnád. A gondolkodás visz minket előrébb a megvilágosodás felé, mert ha valaki nem gondolkodik, sosem jut el arra a szintre, hogy megértse azokat a sorokat amiket a szerzőtől olvashatunk. A gondolkodás szabaddá tesz ahogy a mondás is tartja: A tudás hatalom. A gondolkodás révén vélekedhetsz te másképp mint én és a szabad akaratod segítségével dönthetsz másképp mint én. Nem szabad alábecsülni a legfontosabb és legértékesebb dolgot amit kaptunk: A gondolkodást.


Másfelől abban igazad van, hogy a gondolkodás egyben el is vonja a figyelmet a fontos dolgoktól és nem hagy erre koncentrálni. De ebben csak azok érintettek akik nem elég fejlettek és nem tudják, hogyan is kell gondolkodni, hogyan kell azt irányítani úgy, hogy az a legtöbb hasznot hozza nekünk. Legtöbben hagyják magukat sodródni a gondolataikkal és ha egyszer véletlenül hasznos dolog kerül a közelükbe, akkor esetleg kinyújtják érte a kezüket. Pl egy sebesebb patakra lehet tenni vizi malmot, vagy egy kisebb áramtermelő generátort, ezzel is energiát nyerünk, viszont ha felduzzasztjuk akkor sokkal nagyobb generátort tudunk működtetni vele, így több energiánk lesz.

Ezzel csak azt akarom körvonalazni, hogy a gondolkodás maga működik erőlködés nélkül is mint mikor a patakra közvetlenül tesszük a generátort. Viszont ahhoz már irányírott gondolatok kellenek, hogy hogyan lehet még több energiát kinyerni ugyan abból a patakból. A gondolkodás irányát sok ember nem szabja meg, ezért van annyi zagyvaság a fejükben és így valóban nem lehet koncentrálni komoly dolgokra, mint mondjuk a spiritualitás. Viszont aki megtanulja kezelni az elméjét, annak nem okoz gondot sem lecsendesíteni, sem pedig ráfókuszálni bizonyos dolgok megoldására. Így véleményem szerint a gondolkodás hasznos mint minden más mindaddig míg azt rendeltetés szerűen használjuk. Pl egy késsel lehet kenyeret vágni, de gyilkolni is, a kettő között a különbség pedig óriási.

A gondolatoktól való megszabadulásnak valójában nem is látom értelmét. Ha eddig a fejlődésünknek a javára vált, miért kellene most hirtelen eldobni?



"A megvilágosodás nem csak a szenvedésnek és az állandó külső és belső konfliktusoknak vet véget, hanem a szaka-datlan gondolkodás rettenetes rabságának is. Micsoda hihetetlen fölszabadulás ez! "


- Fölszabadulás? Inkább unalom. Ha tétlen vagy, nincs mit csinálni, unatkozol. A folyamatos cselekvés az ami minket előre hajt és ami azzá tett amik jelenleg vagyunk. Ennek feladására való felhívás korántsem lehet a végcél, sőt továbbmegyek. Az amit eme elmés ember állít a végső megvilágosodásnak elérésőről ismételtem beszűkíti, lezárja a végtelen tanulás és megismerés lehetőségét. Ugye elfogadtad mikor azt írta, hogy nem szereti az isten szót használni, mert beskatulyázza azt a végtelen valamit vagy valakit akit teremtőnek nevezünk. Nos, azzal, hogy azt mondja ő elérte, vagy bárki más elérhető a VÉGSŐ megvilágosodást máris gátat szabott a további megismerésnek. Nekem ez a kettő valahogy nem fér össze. Ne vedd sértésnek, de azért mert jó dolgokat ír még nem tévedhetetlen. Azzal egyet tudok érteni, hogy az istent nem szerti így nevezni, mert végtelen és a szeterotípiák miatt ez a szó véges értelemmel ruházza föl. Viszont akkor miből gondolja, hogy a megvilágosodásnak lehet és van is vége?



"Az elméddel való azonosulás a fogalmak, jelölések, képek, szavak, értékítéletek és definíciók át nem látszó paravánját vonja eléd, amely aztán minden igazi kapcsolatot megakadályoz. Beékelődik önmagad és belső éned, önmagad és embertársaid, önma-gad és a természet, önmagad és Isten közé."


- Ezzel sem értem mi a baja. Nyilvánvaló, hogy mindenki szerepet játszik a Földön. De minden szerepnek megvan a maga célja, oka. Eddig még nem említettem, de szerintem az Földi lét értelme a lelki fejlődés. Ehhez viszont olyan helyzetekbe kell kerülnünk amikből tanulva jobbá válhatunk. Ehhez kellenek a szerepek. Ezek a szerepek pedig sosem álltak isten és ember közé, ponthogy fordítva igaz: Ezen szerepek segítik elő a lelki fejlődést és azt, hogy közelebb kerülhess istenhez.


"Ez a gondolatparaván szüli az elkülönült-ség illúzióját, azt a téveszmét, hogy vagy te és van a teljesen különálló „másik”. Így az-tán elfelejted az alapvető tényt, hogy a fizikai megjelenés és az elkülönült formák szint-je alatt valójában egy vagy mindennel, ami van."


- Ez viszont így van. :)


"Megfelelően használva az elme elsőrangú eszköz! Helytelen használattal azonban rendkívül rombolóvá válik! Pontosabban fogalmazva: nem is elsősorban arról van szó, hogy rosszul használod elmédet, hanem, hogy általá-ban egyáltalán nem használod."


- Hát ez az, pont erről írtam én is :)



Asszem röviden ennyi, várom megtisztelő válaszod ;)


Üdv,

Openyoureye

2014. júl. 12. 05:53
 64/77 Pendulum92 ***** válasza:

Néhány fő gondolatodhoz szólnék hozzá.


Szerintem az, hogy egy étel édes ízű, utal arra, hogy a szakács rakott bele cukrot is. De szerintem ez a tény nem mond el semmit a szakácsról konkrétan. Habitusa, van-e felesége, hajszíne, stb.


De ezzel úgy vettem ki a szavaidból, hogy egyet is értesz. Csak a mértékben tér el a véleményünk, hogy a logika mekkora szeletet képvisel a világunkban.



na várj....


" Nem tudom, nem is állítottam, hogy így van. Sőt, azt mondom, hogy a logika csak kis részét képezheti egy akkora hatalmú valakinek aki képes volt e világmindenséget megteremteni. Valószínűleg jóval több tulajdonsága van mint amit mi jelenleg emberi ésszel felfoghatnánk. "



Nem értelek így viszont, mert e szerint meg tökéletesen egyetértünk. Ha nem, egyetlen kérdésem maradt: ha valaminek ismerjük a lényegének 1%-át, meg tudjuk igazán ismerni, ki tudjuk következtetni az alapján, amit logikának nevezel, milyen is valójában?



Ha jól értelek, gondolatok útján akarsz eljutni a Létig(direkt nem Istent használtam). Ez olyan, mint ha megmérnéd a banán tömegét, kielemeznéd az az összetételét elem szinten, lefényképeznéd, de sosem kóstolnád meg. A Lét egy olyan érzés, amit meg kell tapasztalni, semmi más nem helyettesít.


A Zen szerzetesek pedig azt érték el, hogy kidolgozták a Zazent például, ami gyakorlása által megérezheted a Létet. Ez olyan egyszerű, és velejéig hatoló módszer, hogy ezt már nem lehet tovább fejleszteni, egyszerűen gyakorolni kell. Ezt teszik ma azóta is.



A gondolkozásról:



Nem azt mondja Eckhart Mester, hogy gondolkozni rossz. Hanem hogy a túlzásba vitt gondolkozás nem vezet semmire, és szenvedést okoz.


"Viszont aki megtanulja kezelni az elméjét, annak nem okoz gondot sem lecsendesíteni, sem pedig ráfókuszálni bizonyos dolgok megoldására."


Pontosan erről ír később is. Az, hogy nem értettél vele egyet csupán abból fakadt, hogy félreértetted a mondanivalóját.

Még azt is kifejti, hogyan kell fejleszteni az elmédet, hogy hatékonyabban működjön.(bár lehet ez éppen a gyakorlati tanácsos könyvében van, majd megnézem)



"Megfelelően használva az elme elsőrangú eszköz! Helytelen használattal azonban rendkívül rombolóvá válik! Pontosabban fogalmazva: nem is elsősorban arról van szó, hogy rosszul használod elmédet, hanem, hogy általá-ban egyáltalán nem használod. Ő használ téged! Ez a betegség! Azt hiszed, hogy te vagy az elméd! Ez a tévhit! Az eszközöd átvette a hatalmat."



" A gondolkodás visz minket előrébb a megvilágosodás felé, mert ha valaki nem gondolkodik, sosem jut el arra a szintre, hogy megértse azokat a sorokat amiket a szerzőtől olvashatunk."



Az elme, a gondolkozás egy eszköz, de nem a végső cél. A logikai megismerés csak az ajtóig vezethet. A lelki fejlődést nem atombombában és hidegfúziós reaktorban mérik :) A gondolkodás nem visz el a végső megismerésig.


De hiába fejtegetjük itt ki elméletben. Kóstold meg a banánt! :) Ha már idáig eljutottunk, csak a lényeget hagyjuk ki, innentől a vita csak visszafelé mehet, az ajtótól távolodva. Hasonlattal élve: ez olyan, mint ha gondolkodnál a szeretetről, de sosem éreznéd át. Csakis gondolatok által sosem jutsz el a szeretetig. A Lét egy "érzés", nem tudás! Az más kérdés, ha megtapasztaltad, a tudásod is nőni fog. De a lényeg a megtapasztaláson van.


Ha kombinálod a tiszta elmét, mint eszközt a Lét megismerésével, hidd el, sokkal jobban fog menni az elmehasználat is.


Erről is ír a könyvben a szerző, de most sajnos nem találom, így csak összefoglalom a lényegét.


Tehát azt mondja, hogy az elmehasználat erősödik azáltal, ha időnként legalább megtapasztalod a Létet. Tisztáb lesz, élesebb. Tehát gondolkozol, majd időnként megszakítod rövid meditációs gyakorlatokkal, elég pár másodperc is. Ezt sem érdemes elméletben vitatgatni, mert ez egy gyakorlati tanács, ki kell próbálni.


"Puding próbája az evés" :)

2014. júl. 12. 08:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 65/77 Pendulum92 ***** válasza:

Amúgy korábban kérdezted, mi az az egó.


Nagyjából úgy tudnám kifejezni, hogy az egó a kényszeres gondolkodás hangja.

2014. júl. 12. 08:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 66/77 Pendulum92 ***** válasza:

És tudod mi a legérdekesebb?


Az, hogy a szerző azt mondja, hogy az összes nagy vallás ugyanabból a forrásból táplálkozik.


Mindegyik gyógyszer egy "betegségre".



A cél a Lét megtapasztalása.


Így mindegy, melyik vallás alapjait nézed, nézzük a kereszténységét:



Szerinted mi a megváltás? Honnan jön a bűn? A kényszeres gondolkodásból. Mitől leszünk megváltva? :)



Lukács 17-20,21


"20.

Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.

21.

Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van."



Tehát a változás az emberek lelkében lesz, a szenvedés nőni fog a kényszeres gondolkodás miatt, majd egy ponton "átbillen", és rengeteg ember fogja megtapasztalni a Létet, amiről Eckhart Mester is ír. Akik pedig nem hagynak fel a kényszerükkel, elpusztulnak.


Szelídek öröklik a mennyet, a menny pedig állapot, tehát ők baromi jól fogják magukat érezni a Földön :)



Jézus nem tűzijátékkal jön el újra :)

2014. júl. 12. 08:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 67/77 A kérdező kommentje:

Pendulum92-nek:


"Szerintem az, hogy egy étel édes ízű, utal arra, hogy a szakács rakott bele cukrot is. De szerintem ez a tény nem mond el semmit a szakácsról konkrétan. Habitusa, van-e felesége, hajszíne, stb. "


- Igen, ez is egy megközelítés, de én nem erről beszéltem. Maga a sütemény isten és a hozzávalók az ő részei. A logika pedig egy elkotó eleme.


"De ezzel úgy vettem ki a szavaidból, hogy egyet is értesz. Csak a mértékben tér el a véleményünk, hogy a logika mekkora szeletet képvisel a világunkban. "


- Igen, részben egyet értek, csak azzal nem, hogy a spirituális megismerés lenne a számottevő része a megismerésének. Erre nem utal semmi. Arra viszont igen, hogy a logika elég nagy jelentőséggel bír, hisz ezt a világot is ez alapján kreálta meg.


Elgondolkodtam és arra jöttem rá, hogy a kettőnk közti "vita" alapja az, hogy nem fejtettem ki rendesen miért érvelek a logika mellett, mire akarok rámutatni. Véleményem szerint az istenre logikus gondolkodás jellemző. Ennyi. Ettől lehet spirituális, de az hogy egy világot ez alapján épít fel arra utal, hogy rá logikus gondolkodásmód jellemző.


"Ha nem, egyetlen kérdésem maradt: ha valaminek ismerjük a lényegének 1%-át, meg tudjuk igazán ismerni, ki tudjuk következtetni az alapján, amit logikának nevezel, milyen is valójában? "


- Ki mondta, hogy csak 1%-a a logika? Én azt mondtam valószínűleg kis részét képezi, de nem ennyire. Ráadásul a két jelenleg ismert megismerési forma: logikus gondolkodás és spiritualizmus mellett még lehet számottevő más is melyet mégcsak nem is ismerünk. Blődség lenne azt gondolni, hogy egyszerű logika és az érzelmek(spiritualizmus) alkotná az istent, ezt ugye te is beismered?



"Ha jól értelek, gondolatok útján akarsz eljutni a Létig(direkt nem Istent használtam). Ez olyan, mint ha megmérnéd a banán tömegét, kielemeznéd az az összetételét elem szinten, lefényképeznéd, de sosem kóstolnád meg. A Lét egy olyan érzés, amit meg kell tapasztalni, semmi más nem helyettesít. "


- Látod, most jól megvezettek. Mondtam neked, hogy a könyv írója amelyből példálózol nem tévedhetetlen és ezen példával nem is tévedhetett volna nagyobbat. Mond, ha le akarod írni valakinek aki még sosem látott banánt, hogy milyen, melyik megismerési információ hordoz több ismeretet:


Az, hogy a banán banán ízű


VAGY


Ami itt olvasható róla a wiki-n: [link]



Az amit te állítasz, hogy a banánt megismerni csak úgy lehet ha megkóstolod nem igaz. Az az információ melyet a kóstolásával nyersz, lényegesen kevesebbet ér a ténylegesen megvizsgált és a fenti linken található információkkal szemben. Gondolkodás nélkül bekajáltad az író gondolatait ahelyett, hogy elgondolkodtál volna a mondanivalóján.


Ha banán ízű folyadékot öntenek a szádba egy korom sötét szobában az ízén kívül semmi más információhoz nem jutsz, de szerinted az a lényeg: Az íz. :)

Ezzel szemben egy mindenféle szempontból megvizsgált banánról gyűjtött információ, beleértve az édeskés ízt(kémiai elemzés) szerinted közel sem ér annyit mintha megkóstonánk a gyümölcsöt. Az író érvelése nevetséges, ne tedd magadat is azzá, hogy ezt híreszteled.



"A Zen szerzetesek pedig azt érték el, hogy kidolgozták a Zazent például, ami gyakorlása által megérezheted a Létet. Ez olyan egyszerű, és velejéig hatoló módszer, hogy ezt már nem lehet tovább fejleszteni, egyszerűen gyakorolni kell. Ezt teszik ma azóta is"


- Értem, csak tudod egy duális világban nem elég megismerni csak az egyik oldalt. Bármilyen jó is vagy elméletből, gyakorlatból lehet, hogy nulla vagy, így az elméleti ismereteid nem sokat érnek.



"Nem azt mondja Eckhart Mester, hogy gondolkozni rossz. Hanem hogy a túlzásba vitt gondolkozás nem vezet semmire, és szenvedést okoz."


- Akkor a nagy gondolkodók, fizikusok, tudósok, filozófusok, mind mind szenvednek? Ugyan.



" A lelki fejlődést nem atombombában és hidegfúziós reaktorban mérik :) A gondolkodás nem visz el a végső megismerésig. "


- Először is mivel isten határtalan, nincs végső megismerés, ezt már írtam. Másodszor, lelkileg nem lehet fejlődni azzal, hogy órákig meditálva élvezed a semmittevést és lebegsz a boldogságban. Az csak egy módosult tudatállapot, nem más. Tanulni belőle, azaz gyakorlati haszna aligha sok van.

Azzal, hogy elhanyagolod a feleséged és elhagy abból tanulsz, hogy legközelebb ne így tegyél. Lelkileg fejlődsz. De elmondanád nekem, azzal, hogy mámoros állapotban tengeted az óráid, miben fejlődsz? Lehet csak én nem értem, de szerinted a földi élet értelme a folytonos meditációban rejlik?


"De a lényeg a megtapasztaláson van. "


- Tehát a tapasztalat gyűjtés a lényeg igaz? Milyen tapasztalatokat lehet gyűjteni meditálva? Gondolkodva nagyon is sokat, de kíváncsi lennék a másik oldalra is.



"Ha kombinálod a tiszta elmét, mint eszközt a Lét megismerésével, hidd el, sokkal jobban fog menni az elmehasználat is."


- Már megtettem, de ez egy másik történet. Viszont azóta nincs szükségem sem meditációra, sem semmi másra, hogy jól menjen a gondolkodás. Ha te előnyben részesíted a gondolkodásmentes életet, ez a világ nem neked lett kitalálva viszont ezzel csak azt éred el, hogy sokszor le fogsz még születni, sok sikert hozzá.



"Tehát azt mondja, hogy az elmehasználat erősödik azáltal, ha időnként legalább megtapasztalod a Létet. Tisztáb lesz, élesebb. Tehát gondolkozol, majd időnként megszakítod rövid meditációs gyakorlatokkal, elég pár másodperc is. Ezt sem érdemes elméletben vitatgatni, mert ez egy gyakorlati tanács, ki kell próbálni."


- Jó, ezt eddig értem, de a lényeg még mindig a gondolkodás marad, hát nem veszed észre. Meditáció csak segíti a gondolkodást, viszont nem helyettesíti azt. Remélem ez világos, hisz te magad írtad le most nekem.



"Puding próbája az evés"


- Ezzel azt mondod, hogy hülyeség az érzékszerveink által megszerzett információ, sőt a gondolkodás is, viszont az ízlelés(ami a megtapasztalás egyik, de nem egyetlen formája) az egyetlen ami a színtiszta igazsághoz vezet? Ez egy nagy öngól/önellentnmondás.



"Az, hogy a szerző azt mondja, hogy az összes nagy vallás ugyanabból a forrásból táplálkozik. "


- Mondjuk, de szerintem a vallás inkább a hit irányítására irányul, mintsem tanítására.



"Szerinted mi a megváltás? Honnan jön a bűn? A kényszeres gondolkodásból. Mitől leszünk megváltva? :)"


- Olyan, hogy bűn nincs. Az, ha valakivel rosszat teszel, azt majd te is megtapasztalod. Ok okozati viszonok. Nem lettünk megváltva semmitől, ez a kereszténység elmélete, de szerintem a világ teljesen máshogy működik.



"Tehát a változás az emberek lelkében lesz, a szenvedés nőni fog a kényszeres gondolkodás miatt, majd egy ponton "átbillen", és rengeteg ember fogja megtapasztalni a Létet, amiről Eckhart Mester is ír."


- Szerintem nincs semmiféle kényszeres gondolkodás. Csak szabadon folyó és irányított.



"Akik pedig nem hagynak fel a kényszerükkel, elpusztulnak. "


- Elpusztulnak? Miért pustulna el bárki is csak azért mert gondolkodik? Ez abszurdum és elfogadhatatlan ostobaság.



Figyu, úgy érzem mi most egy szélmalom harcot vívunk. Nem igazán látom értelmét a vitának, mert teljesen más elképzelésünk van a világról. Ha a továbbiakban szeretnéd folytatni én benne vagyok, de elvárom, hogy alátámaszd a mondanivalód ahogy én is teszem, mert így ennek semmi értelme.

2014. júl. 13. 04:41
 68/77 Pendulum92 ***** válasza:

Én is azt azt érzem, hogy ennek már semmi értelme. Én aztmondom x, te aztmondod, hogy y. Olyan, mintha azon vitatkozánk, hogy a narancssárga vagy a kék szín a szebb. Más megvilágításban látjuk a dolgokat, más az értékrendünk. Ami neked fontos, számomra elhalványul és fordítva is.


Számomra az íz a fontos, számodra a leírás. Én nem értelek téged, te nem értesz engem.


Szerintem eljutottunk odáig, hogy amennyire lehet, megismertük egymás gondolkodását, ennél tovább már csak az egymás meggyőzése jönne, amit tapasztaltunk, hogy lehetetlen, mivel mindketten meg vagyunk győződve az álláspontunkról.


Mivel próbálok figyelni az egómra, így már fel tudom adni az álláspontomat egy vitában, teljesen tiszteletben tartom meggyőződésedet. Annyit tudok mondani minden rosszindulat és utalás nélkül, hogy majd egyszer kiderül, vagy nem :)


Neked pedig azt kívánom, hogy sikerüljön amit szeretnél, és minden jót!

2014. júl. 13. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 69/77 A kérdező kommentje:

Pendulum92-nek:


- Arra még kíváncsi lennék, hogy ha szerinted van lélek fejlődés, akkor az számodra miben nyilvánul meg? Mert ha szerinted a meditáció elég ehhez, akkor miért vagyunk itt a világon(Földön) ha csak ennek kizárásával fejlődhetünk?


Nem értem a földi lét értelmét a te szemszögedből, ha a lelki fejlődéshez ki kell zárni mindent. Elmagyaráznád még ezt utoljára?

2014. júl. 14. 02:44
 70/77 a0511 ***** válasza:

Kedves kérdező!


Én a korábbi válaszoló vagyok, akivel a "fejlődésről" vitatkoztál. Még egy utolsó kérdést szeretnék tisztázni, de hidd el nem kötekedésből ahogy azt tévesen feltételezted. Csupán számomra sok helyen naiv dolognak tűnik, amit mondasz.


Az általad hangoztatott eszmék (racionalizmus, felvilágosulás, tudomány általi haladás stb.) gyakorlatilag már elavultnak tekinthetőek. Felvilágosodás helyett a modern korban az emberiség lényegesen több problémával találja magát szemben, mint a sötétnek mondott középkorban. A "haladás" kitermel olyan dolgokat, amik éppen nem a pusztulás irányába mutatnak, pl. atombomba, irdatlan mennyiségű szemét, mérgező anyagok. A munkamegosztás nem működik, nem lehet tökéletesen véghez vinni, nem jár kielégítő eredménnyel, új problémákhoz vezet. A protestáns munkaetika gyakorlatilag egy új jobbágysággal egyenlő. Az emberiség nem jutott el arra a szintre, hogy mindent kézben tartson, és az is kérdéses, hogy tényleg abba az irányba halad-e.


Te tényleg képes vagy hinni a haladásban? Mert én nem. Csak azt látom, hogy az életkörülményeink pillanatnyilag jobbak mint száz éve. De ez nem jelenti azt, hogy "már elértünk valamit", mert ez is csak átmeneti, viszonylagos. A tudomány érdemeit senki sem vitatja el, de én nem érzem boldogabbnak magam egy űrrakétától. A nagy eszméket nem sikerült megvalósítani, vagy csak részben, újak pedig nincsenek helyettük.

Ha az általad emlegetett modern ideológiák jelképesen egy tornyot alkotnának, akkor annak már minden tartóoszlopa megroppant volna. Az épület ugyan még nem dőlt le, de már roskadozik. Nem épül tovább, de fennmaradó részeit nincs ami megsemmisítse. Így inkább azt hazudjuk magunknak, hogy mennyire szép és jó ez a régi torony.


Még egyszer elismétlem, hogy a tudomány és az ember érdemeit nem vitatom el. De nem gondolom, hogy helyes dolog túlbecsülni magunkat.

2014. júl. 15. 23:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!