Az emeberek azért akarnak vallási közösségekhez tartozni, mert túl szegény a fantáziájuk, hogy maguknak kitaláljanak egyet?
Úgy vettem észre, hogy ha ellenkezik is az elveikkel néhány tanításuk (jelenlegi felekezetükkel) még akkor is behódolnak és inkább alkalmazkodnak. És szerintem pont ez az ami miatt nem fejlődőképes egyetlen vallás sem. Azt látom, hogy nem is igazán nyitottak az új fel/megismerésekre még akkor sem ha lennének ilyenek. Egy régi könyvből nem lehet újat kiolvasni, nehogy már az isten azt szerette volna(ha létezik), hogy agyatlanul kövessenek a hívei egy régi könyvet és ne akarjanak ettől többet megtudni. Ez számomra érthetetlen és nonszensz. Ha így működne a világ megállna a fejlődés.
Ti egy statikus istenképet próbáltok belepréselni egy dinamikus világba.
Az alap kérdés provokatívan próbálja felhívni a figyelmet, viszont a valódi kérdésem a következő lenne:
Hogy tudtok megelégedni egy mozdulatlan világképpel ahelyett, hogy valóban kutatnátok a miért-re a válaszokat, amit felteszek még nem igen tettetek fel magatoknak? Nem a hitetekkel van a baj, hanem azzal a megszilárdult szellemiséggel amit próbáltok még így 2000 vagy több év után is megőrizni. Belőletek hiányzik a tudásszomj, a tudni akarás. Már el is felejtettétek azt a szót, hogy: miért? MIÉRT?
válasza:
válasza: válasza:Ja és még annyi, hogy nehogy azt hidd, hogy a vallásosak azért azok, mert ők meg akarják ismerni a világot.
Ha így lenne, akkor tudományos beállítottságúak lennének és nem vallásosak.
Az igazság az, hogy közösséget akarnak és azért alkalmazkodnak és hisznek el minden baromságot, mert csak így lehetnek a társaság részei.
válasza: válasza:Érdekes kérdés kedves openyoureye!
Én sem gondolom, hogy egy könyvön kívül nem létezhet más illetve, hogy csak azt szabad használni. Jól is néznénk ki...
Véleményem szerint a Bibliának sem az a funkciója, hogy abból tanuljunk meg pl. mosni vagy szerelni.
De például a mosás tudománya nem fog soha elavulni, maximum fejlődni vagy változni. (de az sem minden áron szükséges, mindenre vonatkozva)
Szerintem az említett emberek is keresik az igazságot a maguk módján, de reménykednek benne, hogy valaki már tudja.
Hiszen ha ki kell találniuk maguknak egy új nézetet, akkor ugye az kitalált lesz.
Olyan mintha azt mondanád, hogy kitaláltam. Ki lett találva.
Tudom, hogy az igazságalapja nem lesz kisebb, mint a másiknak, de ez olyan pszichológiai dolog lehet.
A tudósknál is van olyan egész biztosan, aki nem szereti bevallni, ha tévedett. (pedig ott aztán normális esetben az objektív valóságot kutatják).
Ha pedig kutadot Istent, olyan mintha nem hinnél benne.
De szerintem ez is baromság. Isten biztos nem sértődne meg érte, vagy szólna.
válasza:Egyébként meg könnyebb elfogadni egy szebb világot, még ha nem is igaz, mint egy rosszat.
Egszésges ember nem szereti beismerni, hogy értéktelen a többiekkel együtt. És az a cél, hogy egymást lenyomjuk, majd mindennek vége.
válasza:"Az emeberek azért akarnak vallási közösségekhez tartozni, mert túl szegény a fantáziájuk, hogy maguknak kitaláljanak egyet?"
- Én ebben a kérdésben nem látom a logikát. Ha mindenki amgának találna ki vallási közösséget, akkor mindegyik csupán vallási magány lenne, nem közösség. A vallási közösséghez tartozásban megmutatkozik két kifejezeten emberi sajátosság: a transzcendens és a közösség iránti igény.
A statikus isten-/világkép pedig nem húzató rá minden vallásos emberre. A tudásszomj meg nem csak az ateisták kiváltsága.
válasza:Annyira szánlak, open.. itt vergődsz éveken át, dologtalan, boldogtalan-magányos-keserű vádaskodásokkal vádolsz, szidsz 6milliárd vallásost, és az még véletlenül sem merül fel benned, hogy rosszul látod a dolgokat... Minden valamirevaló művész hívő, minden művészet Istentől ihletett- minderről lemondani, vádaskodni. Miért nem figyelsz jobban lelked mélyére? Miért vádolod keserűen a világot? Bántott valaki? Vigasztaló, olvasd el:
Interjú prof. Dr. Tulassay Tivadarral,
(Vigília vágatlan interjú itt, második: [link]
Dr.Tulassai Tivadar mondja:
Hit és tudomány először is két külön dolog.
…
Az egyik oldalról, nem azért lesz valaki jó tudós, mert mélyen hívő. A másik oldalról, lehet, hogy valaki azért lett hívő – mondjuk élete első periódusának ateizmusa után –, mert a tudomány révén ráébredt megismerésünk végességére; a hit azonban elsősorban kegyelmi ajándék, amelyet – ha megkaptunk – napi küzdelmek árán próbálunk megtartani vagy erősíteni, közeledve a Mindenható felé.
Emellett a homo ludensben működik a kíváncsiság is: szeretné megismerni a teremtett világot. Ezt a kíváncsiságot egyikünk a társadalom-, másikunk a természettudományokban bontakoztatja ki, de mindannyian örülünk, ha rájöhetünk egy olyan titokra, amelyet az Örökkévaló úgyis tud, miért van úgy. S miután a világ végtelen – és nemcsak fölfelé, hanem lefelé, a mikrovilág felé is végtelen –, az ember számára a megismerhetősége is korlátozott. Ám ha egy-egy apró elemét sikerül megértenie, ezzel kielégíti emberi, örömteli kíváncsiságát. Majd ha benne az információk tudássá állnak össze – s ez a tudás később bölcsességgé is leszűrődik –, akkor látja a természet megismerhetetlenségét; de látja egyben azt is, amit a maga lehetőségeihez mérten mégiscsak felfogott. Ezen a ponton juthat el a hithez.
Tehát én, pont fordítva, úgy látom, hogy a tudomány – legalábbis a jól gondolkodók, az igaz kutatók számára – lehetőséget jelent arra, hogy eljussanak a hithez, vagy legalábbis ahhoz a felismeréshez, hogy nem az emberi elme a legragyogóbb ezen a Földön. A teremtett világban lehet, hogy az, de a világmindenségben már ott egy másik rendező erő.
Tudásunk növelése tehát nem-tudásunk megismeréséhez is el kell, hogy vezessen. S ebben a pillanatban el kell jutnunk a Teremtő létezésének felismeréséhez, ami még nem a hit – csupán egy rácsodálkozás –, de ha ehhez egy kegyelmi állapot is társul, akkor elérhetünk a hithez.
…
Az egész Újszövetség lényege az öröm és a szeretet.
J.É.: Ez inkább a mai felfogásnak felel meg. A középkorban a nevetést sokan ítélték vallásos emberhez méltatlannak.
T.T.: De nem mindenki! Gondoljon Szent Ferencre: mindazt, amit átélt, el lehetett volna viselni másként, mint jópofa nevetéssel? Nem is tudom elképzelni, hogy ne nevetett volna! Himnuszai csakúgy, mint az, ahogy az életét élte, igen örömteliek. És ha valaki nagyon örül, akkor ha nem is harsányan hahotázik, de nevet a szeme, vagy elmosolyodik… és ez benne volt a középkorban is.
Egyébként a középkor, amelyet rossznak, sötétnek és embertelennek tartunk, valójában az emberiség történetének egy nagyon szép pillanata volt. Az igazi középkort 300-800 körülre tenném, mondjuk akkorra, amikor Szíriában a szerzetesrendek hatalmas arzenálja működött. Akik örömből voltak egy kolostorban, örömből dicsérték az Istent, és nagyon közel voltak – hitük révén – a Mindenhatóhoz. Az a középkor ez, amely a kolostorokban zajlott, amelynek megvolt a maga rituáléja, s pontosan tudták, melyik órában milyen imádsággal dicsérjék az Urat. Azok a gyönyörű középkori himnuszok – vagy a korábbi időszak antiphonái, a gregorián dallamkör – olyan lelki beállítottságot adtak, amelyben nem volt fontos az anyagi javakra való törekvés.
Egyedül az volt a fontos, hogy minél közelebb legyenek a Teremtőhöz.
…
Pendulum92-nak:
- Csak annyira érezném magam jobban, mint amikor te elmagyarázol valamit valakinek és ő azt megérti. Az pedig szerintem nem bűn és sosem lesz az, ha valakit gondolkodásra ösztönzök. Senkit sem akartam semmiről sem meggyőzni, én csak tényeket közöltem, hogy egy olyan istenképük van, mely több ezer év alatt sem változott semmit. Viszont ha feltételezzük, hogy egy isten teremtette ezt a világot, akkor látható, hogy mennyire dinamikus, szóval ezt a szemléletmódot kellen követniük ha valóban kíváncsiak lennének az istenükre. Amit most tesznek az olyan mintha én örökre 7 évesen szeretnék emlékezni a kisfiamra. Igen, két ezer év múlva is csak azt a kisfiút fogom emlegetni, nem pedig azt ami ezek után történt... Nos, akinek ez az elképzelés helytálló, annak nincs több mondani valóm, teljesen világos, hogy egy sort sem értett meg abból amit ide leírtam. Viszont akinek világossá vált, hogy egy olyan isten aki dinamikus világot teremtett nem lehet statikus, NA azokhoz az emberekhez beszélek én.
2-nek:
"Szerintem leginkább azért, mert magányosak vagy értelmetlennek érzik az életüket és ez ad nekik valami pluszt, aminek élhetnek."
- Ezzel sajnos nem éretek egyet. Aki magányos nem mind lesz valamely vallás követője. Pluszt természetesen ad, de csak annak aki el is tudja fogadni. Egy olyan ember akitől távol áll az istenhit nem fog se értelmet sem pedig pluszt találni a vallásban.
3-nak:
"Ja és még annyi, hogy nehogy azt hidd, hogy a vallásosak azért azok, mert ők meg akarják ismerni a világot. Ha így lenne, akkor tudományos beállítottságúak lennének és nem vallásosak. "
- A vallás és a tudomány nem feltétlenül kell, hogy szemben álljon egymással. Ha valóban a vallásosaknak van igaza és ezt itt körülöttünk mind egy isten kreálta akkor a tudomány igazából csak azon törvényszerűségeket ismeri fel, melyeket az isten alkotott meg, hogy egy önfenntartó világot hozzon létre. De ebbe most ne menjünk bele.
"Az igazság az, hogy közösséget akarnak és azért alkalmazkodnak és hisznek el minden baromságot, mert csak így lehetnek a társaság részei."
- Vagy, mivel az alapok már le vannak fektetve, hogy ne gondolkozzanak, hanem fogadják el az ő nézeteiket, így ha fel is merülne valami amivel nem értenek egyet, a gondolkodásmentes hozzáállásból fakadóan inkább nem firtatják a dolgot.
4-nek:
"Sokkal egyszerűbb a biblia egyszerű,primitív világkeletkezés magyarázatát befogadni mint a tudomány által milliónyi bizonyítékkal alátámasztott tényeit"
- Egyszerűbb, de attól hogy az még nem jelenti azt hogy igaz is. Mivel felnőtt emberekről beszélünk gondolom a logika már működik náluk is. Ami nem logikus az egyszerűen kuka. Ilyen egyszerű, így működik a világ. Ezen elvet követve lehet istenképük aki ezt a világot alkotta, de ne menjenek már el az ordító logikátlan dolgok mellett. Csak egyetlen egy példát had említsek, mert nem akarom hosszúra elhúzni.A keresztények Istene állítólag szeret minket de örök kárhozatra ítél ha nem azt tesszük amit mond. Ez máris 2 az egyben, mert:
1, ultimátumot adott
2, mégsem szeret anniyra, ha 60 évnyi büntettet ÖRÖK kárhozattal hoz egyensúlyba.
Ezek után normális ha felmerül a kérdés: Vajon tényleg szeret minket az az Isten, vagy csak megtűr? Vajon igaz e a biblia amit emberek írtak állítólagos szellemi/Isteni sugallatra? Ebben miért olyan bizonyosak ők? Ezek szerint nincs is hazugság a világon, mindenki amit mond az úgy is van... Ugyan már. Azok az idők már rég elmúltak, hogy bármit is elhigyjünk a másiknak csak úgy....
"Ha létezne isten már rég újra kellett volna iratnia a bibliát mert az minden szempontból elavult míg a tudomány napi szinten fejlődik és megújul."
- Ebben egyetértek.
5-nek:
"Hiszen ha ki kell találniuk maguknak egy új nézetet, akkor ugye az kitalált lesz. "
- Igaz.
"Ha pedig kutadot Istent, olyan mintha nem hinnél benne."
- Ki szerint? Szerintem ez szamárság. Ha elfogadják, hogy isten teremtette a világot, akkor a tudományt kellene legjobban ismerniük és támogatniuk, hisz mindaz a tudás melyre a tudomány ad választ csupán az ő istenük már korábban elképzelt és megteremtett valóságát tükrözi. Az ő istenük kéznyomát vélhetik felfedezni ahova csak néznek. És hogy máshogy lehetne legjobban megismerni valakit akivel személyesen nem tudsz kapcsolatot teremteni? Azzal ha megvizsgálod és értelmezed a keze munkáját: Azaz a világot ami körülöttünk van. Szerintem.
"De szerintem ez is baromság. Isten biztos nem sértődne meg érte, vagy szólna."
- Ott a pont.
6-nak:
"Egyébként meg könnyebb elfogadni egy szebb világot, még ha nem is igaz, mint egy rosszat. "
- Ebben teljesen egyetértek. És pont ez a félelem amiből a vallás táplálkozik. Viszont a hitet ettől elszeparálnám, mert attól, hogy a jelenlegi elmélet nem jó(vallási filozófiák) még lehetséges egy magasabb intelligencia mely megteremtett minket, csak a róla kialakult elképzelés rossz. Úgy lehetne ezt elképzelni, mint mikor a tudósok kutatják valaminek az okát és kipróbálnak bizonyos dolgokat, hogy a válasz kört leszűkítsék. A jelenlegi elképzelés több sebből is vérzik, tehát helytelen, de ettől maga az elképzelés még nem lett megcáfolva, miszerint isten lézetik.
"Egszésges ember nem szereti beismerni, hogy értéktelen a többiekkel együtt"
- A beteg sem ismeri ezt be. Viszont miért lenne bárki is értéktelen? Nem értem itt mire célzol.
7-nek:
"- Én ebben a kérdésben nem látom a logikát. "
- Mint már korábban kifejtettem, ez csak provokatív kérdés volt. Viszont ettől függetlenül lehet logikus:
Az emberek olyanok, hogy szeretnek inkább egy készbe ülni, mégha az rozoga veszélyes, vagy kényelmetlen is, - majd megszokjuk - gondolkodásmóddal. Szóval ebből kiindulva --> Elhiszem én hogy van isten, meg ő teremtett itt mindent de hogy miért? Azt majd valamelyik vallás megmondja nekem. Viszont itt már én döntöm el melyik szimpatikus a számomra. Persze ezzel együt jönnek olyan adalékok amik lehet nem férnek össze az én elképzeléseimmal, de inkább nem is fritatom őket mert ahogy a mondás is szól: Ajándék lónak ne nézd a fogát.
Hát ilyen logika alapján vezettem le ezt. Remélem kielégítőnek találod válaszom :)
"Ha mindenki amgának találna ki vallási közösséget, akkor mindegyik csupán vallási magány lenne, nem közösség. "
- A kitalálás nem úgy értettem, hogy fantáziámra hagyatkozva kreálok egyet! Félre értettél. Ha elfogadja egy hívő azt, hogy isten teremtette meg a világot akkor ismerje meg azt. Minnél jobban megismeri, annál jobban ismerni fogja a teremtőjét és annál messzebb kerül a vallási dogmáktól. Nem, nem az ateizmusról beszélek mielőtt ezzel jönne valaki. A tudomány ismerete nem ateista kiváltság, ezt jó lenne már tisztázni a fejekben. Amint megvizsgálod a világot és rájössz menniyre bonyolult és jól megtervezett, azonnal semmiesnek veszel mindenféle dogmatikus irányelvet. Megszabadulsz a vallási kötelékektől és megismerheted azt amire valóban kíváncsi vagy. És nem azt kell megismerned amit mások akarnak elmondani róla. Ugye érzed a kettő közti különbséget?
"A statikus isten-/világkép pedig nem húzató rá minden vallásos emberre."
- Nem e? Aki hithű nem kérdőjelezheti meg a hitét és ezzel máris egy önmagába visszacsatoló ördögi körhöz lyukadtunk ki, hisz ha hinni akarsz akkor azt kell hinned amit "MI" mondunk nem pedig azt amit te gondolsz. A statikusság pedig pont ezekben a dogmatikus iránylevekben bontakozik ki és lészen alappillére minden egyes vallásnak. A dogmák a ti/ők ellenségei(tek), nem pedig azok akik megkérdőjelezik őket.
"A tudásszomj meg nem csak az ateisták kiváltsága"
- Ezzel teljesen egyet értek!
8-nak:
- Nem tartalak érdemesnek arra, hogy válaszommal méltassalak, de még elgondolkodom rajta...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!