Kedves hívők, miért hisztek?

"De ha az ember logikai rendszerei közül egy sem alkalmas Istennek a megértésére, akkor semmiféle értelmes állítást nem hozhatunk vele kapcsolatban. Se a létével, se a tulajdonságaival, semmivel kapcsolatban. Magyarul megismerhetetlen lenne számunkra. Miben más ez mint a nem létező Isten?"

Vagy esetleg nem a logika az egyetlen lehetőség a valóság megismerésére.

Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet a logika segítségével megismerni.

Ha azt mondom, hogy most fel fogom emelni az egyik kezem, akkor milyen logika alapján tudnád biztosan kikövetkeztetni, hogy melyiket emelem fel?

Esetleg eltalálni tudod, véletlenül, de ez ugye csak tippelés lenne.

Logikus magyarázat nincs rá, mivel az egyetlen "oka", hogy a jobb vagy a bal kezemet emelem föl, az én döntésem. Ez az ok azonban nem megismerhető logikával, mivel ennek az oknak nincs további előzménye.

Logikát vagyis következtetést a következmények láncolatában lehet alkalmazni, sőt ott csak azt lehet alkalmazni. Arra kiválóan alkalmas a logika.

Lehetnek azonban, olyan jelenségek a világban, amik nem valaminek a hatására keletkeznek, hanem egy szabad döntés nyomán.

Minden materialistának fatalistának kellene lenni, mert az logikus, nem? Függetlenül attól, hogy milyen hibák (véletlenek történnek). Annak is van oka és nem kerülhető el.

Vagy pedig egy egyszerű részecske sokkal több, mint egy élettelen valami, ami már nagyon az ezófelé húz.

"Ilyen alapon egy alma+egy alma = két alma, de mondjuk 1+1 nem egyenlő kettővel, mert SZERINTEM az almákra alkalmazott logika nem alkalmazható a számokra. Bocs. Akkor most bizonyítsd be kérlek hogy 1+1=2..."

Mindkét példád (az almás és a számos is) azt mutatja be, hogy a logika alkalmas a különféle mennyiségi kérdések eldöntésére.

Egyik példád sem lép ki a mennyiségek világából.

Pedig van számtalan olyan kérdés, ami nem a mennyiségekkel kapcsolatos.

Ennyire nem akartam belemenni de kihúztátok

Földünknek azonban éppen a létezésünkhöz megfelelő a nagysága. Milyen értelemben? Ha a Föld valamennyivel nagyobb lenne, akkor nagyobb lenne a gravitációja, és a hidrogén, amely könnyű gáz, felhalmozódna, és nem tudna kikerülni a Föld gravitációjából. Légkörünk ezzel alkalmatlanná válna az életre. Ellenkező esetben, ha valamivel kisebb lenne a Föld, akkor az életfenntartó oxigén elillanna, és a bolygónk felszínét borító vizek elpárolognának. Egyik esetben sem maradnánk élve.

Hogyan lehet, hogy pont akkora lett amekkora...?

Az ideális „utca”: Épp ilyen jó helyen van a Föld „utcája” is, vagyis a keringési pályája „városunkban”, a Naprendszerben. A Föld keringési pályája körülbelül 150 millió kilométerre van a Naptól, vagyis abban a szűk zónában található, amely lakható, mivel sem fagy, sem perzselő hőség nem fenyegeti az életet. Továbbá a Föld pályája szinte kör alakú, és ez lehetővé teszi, hogy egész évben nagyjából ugyanolyan távolságra legyünk a Naptól.

A Nap pedig egy tökéletes „erőmű”. Stabil, ideális a mérete, és éppen megfelelő mennyiségű energiát bocsát ki. Jó okkal mondják róla, hogy „nagyon különleges csillag”.2

Az ideális „szomszéd”: Ha „közvetlen szomszédot” kellene választanod a Földnek, nem is találhatnál jobbat a Holdnál. Az átmérője kicsit nagyobb, mint a Föld átmérőjének az egynegyede. A Naprendszerünk többi holdjához képest a mi holdunk szokatlanul nagy a Földhöz viszonyítva. Merő véletlenség? Ennek kevés az esélye.

Elsősorban a Hold idézi elő az árapályt, melynek létfontosságú szerepe van a Föld ökológiájában. Ezenkívül hozzájárul ahhoz, hogy a Föld forgástengelye stabil maradjon. Bolygónk a méretre készült holdja nélkül úgy inogna, mint egy pörgettyű, sőt talán még fel is borulna, és az oldalán forogna tovább. Az éghajlatban, az árapályban és más jelenségekben bekövetkező változások katasztrofálisak lennének!

A Föld tökéletes hajlásszöge és forgási sebessége: A Föld körülbelül 23,4 fokos hajlásszöge előidézi az évszakok váltakozását, ezenkívül mérsékli a hőmérsékletet, és nagyon sokféle éghajlati zóna kialakulását teszi lehetővé. „A bolygónk hajlásszöge »éppen megfelelő«” – írja a Rare Earth—Why Complex Life Is Uncommon in the Universe című könyv.3

A Föld forgási sebességének köszönhetően a nappalok és az éjszakák hossza is „éppen megfelelő”. Ha a forgás időtartama lényegesen hosszabb lenne, akkor a nappalok is hosszabbak lennének, és a Föld Nap felőli oldala megsülne, a másik oldala pedig megfagyna. Ha viszont a Föld sokkal gyorsabban forogna, a nappalok rövidebbek lennének, talán csak néhány órásak, és a Föld gyors forgási sebessége miatt veszélyes jelenségek alakulnának ki, például szűnni nem akaró, viharos erejű szelek.

s ez mind véletlenül, csak itt, és így?

Na nemár...

A vízkörforgás: Víz nélkül nincs élet. Ha nem jutunk vízhez, pár napon belül meghalunk. A vízkörforgásnak köszönhetően a bolygónk minden részén van friss, tiszta víz. A körforgás három szakaszból áll. 1. A napból jövő hő hatására a víz elpárolog, és bekerül a légkörbe. 2. A megtisztított víz lecsapódik, és felhőket hoz létre. 3. A felhőkből eső, jégeső, havas eső vagy hó hullik a földre, majd ismét elpárolog, és a folyamat kezdődik elölről. Mennyi víz van újrahasznosítva évente? A becslések szerint annyi, hogy az egész földet körülbelül 80 centiméter magasan beborítaná.4

2

 ◯

 3 

 1 

 

→ →

→

A szén- és az oxigénkörforgás: Mint tudod, ahhoz, hogy élhessünk, lélegeznünk kell. Oxigént kell a tüdőnkbe szívnunk, majd ki kell lélegeznünk a szén-dioxidot. De mivel sok milliárd ember és állat lélegzik egyszerre, hogyhogy nem fogy el az oxigén, és nem telítődik a levegő szén-dioxiddal? A válasz az oxigénkörforgásban keresendő. 1. Egy lenyűgöző folyamat, a fotoszintézis során a növények felveszik az általunk kilélegzett szén-dioxidot, és a nap energiájának segítségével szénhidrátokat és oxigént állítanak elő belőle. 2. Mi belélegezzük az oxigént, és kezdődik minden elölről. A szénhidrátok és az oxigén előállítása környezetszennyezés nélkül, hatékonyan és csendesen zajlik le.

2 Oxigén



 

 

 

 

→ →

→

Szén-dioxid 1

A nitrogénkörforgás: Az élethez szerves molekulákra is szükség van, így például fehérjékre. A) Ezeknek a molekuláknak az előállításához nitrogén szükséges. Milyen jó, hogy a légkörünknek körülbelül a 78 százalékát nitrogén teszi ki! A villámlás olyan vegyületté alakítja át a nitrogént, amelyet a növények hasznosítani tudnak. B) Felveszik a nitrogénvegyületeket, és beépítik őket szerves molekulákba. Amikor az állatok megeszik a növényeket, az ő szervezetükbe is bekerül a nitrogén. C) Végül, amikor a növények és az állatok elpusztulnak, a bennük lévő nitrogénvegyületeket a baktériumok lebontják. A bomlási folyamat révén a nitrogén újból bekerül a talajba és a légkörbe, és ezzel bezárul a nitrogénkörforgás.

          

 

 A föld légkörének 

 78 százaléka nitrogén 

 

  Szerves 

 A  molekulák 

 Baktériumok  B   C 

→ Nitrogénvegyületek Baktériumok →

→ → →

Tökéletes újrahasznosítás!

A technikai fejlettség ellenére az ember évről évre tonnaszámra termeli az újrahasznosíthatatlan, mérgező hulladékot. A föld viszont, zseniális kémiai folyamatokat felhasználva, tökéletesen újrahasznosítja minden hulladékát.

Szerinted hogyan jöttek létre a föld újrahasznosító rendszerei? „Nem létezik, hogy ennyire tökéletesen harmonikus környezet alakuljon ki, ha a föld ökoszisztémája tényleg csak véletlenszerűen, magától jött létre” – jelenti ki M. A. Corey vallási és tudományos témákkal foglalkozó író

Mire elolvasod ezt a bekeretezett részt, több ezer kilométert teszel meg, és még csak észre sem veszed. Gondolkodj el a következőkön:

A föld kerülete 40 000 kilométer, és maga a föld 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. Így ha valaki az Egyenlítőn vagy annak környékén áll, körülbelül 1600 kilométer per órás sebességgel halad. (A sarkpontok természetesen egy helyben forognak.)

A föld 30 kilométer per másodperces sebességgel kering a nap körül, az egész Naprendszer pedig elképesztően gyorsan, 250 kilométer per másodperces sebességgel kering a tejútrendszer középpontja körül. Ehhez képest egy puskagolyó körülbelül 1,5 kilométert tesz meg egy másodperc alatt.

s ez véletlenül....

Nem semmi.

De, a tudomány szerint minden véletlenül van:)

A tudomány biztosan elismerné, hogy mondjuk egy bicikli sosem jöhetne létre véletlenül a természetben. Ahhoz egy értelmes tervezés kell, magától nem alakul ki.

Az ember milliószor bonyolultabb, mint egy bicikli, ráadásul még élet is van benne, ami már önmagában is hatalmas rejtély.

És a tudomány az ember esetében mégis azt állítja, hogy na az ember viszont, na az véletlen. Az csak úgy kialakult.

Hmm..:)

A hőmérsékletnek megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a víz a bolygón cseppfolyós maradjon. Ehhez az kell, hogy a bolygó épp a megfelelő távolságra legyen a napjától.

VÉLETLENÜL???

A földön nyüzsög az élet, még több kilométerrel a föld alatt is, számol be róla a kanadai National Post. „Ezek a baktériumok olyan mélyen élnek a földfelszín alatt, hogy 50 000 évig tartana, mire az esővíz eljutna hozzájuk” — jelenti ki Terry Beveridge professzor, a Guelph Egyetem munkatársa. „Nincs fény, nincs fotoszintézis, nincsenek táplálékot jelentő összetett cukrok vagy fehérjék.” Hogyan képesek akkor ezek a baktériumok életben maradni? A National Post szerint kanadai és amerikai kutatók felfedezték, hogy a Shewanella baktérium vas-oxidra tapad rá, és kivonja „az ásvány elektronjait, hogy az életben maradásához elengedhetetlen anyagcseréhez energiához jusson”. A tudósok úgy becsülik, hogy több tízezer különféle mikroba él mélyen a föld alatt, de csak kevesebb mint a tíz százalékukat sikerült eddig teljesen azonosítani.

VÉLETLENÜL????

De ez még nem minden. Szokatlanul nagy Holdunk elősegíti az életet a földön, mivel gravitációs vonzereje megakadályozza, hogy a Föld túl nagy mértékben billegjen a tengelyén. Az ilyen mozgás erőteljes és katasztrofális következményekkel járó éghajlatváltozásokat eredményezne. Tehát ahhoz, hogy létezzen élet a Földön, a Nap és a Föld közötti megfelelő távolság, valamint a megfelelő nagyságú Hold hajszálpontos kombinációja szükséges — és mindez a Nap egyéb tulajdonságain kívül. Mekkora esélye van annak, hogy mindez csak a véletlen műve?

E mellékbolygónk nemcsak az égbolt éjszakai díszvilágítására és az árapálymozgás előidézésére szolgál. Francia csillagászok által készített számítógépes tanulmányok szerint a Holdnak szerepe van a Föld hajlásának, vagyis forgástengelyétől való hajlásszögének kialakulásában is. A Marson, amelynek nincs ilyen nagy mellékbolygója, az elmúlt korokban szemmel láthatóan 10 és 50 fokos szögelhajlás mutatkozott. Ez az ingatagság valószínűleg katasztrofális klímaváltozásokat okozott: a sarki jégsapkák megolvadtak, majd újra megfagytak. A számítógépes tanulmányokból kiderült, hogy a fékező hatást gyakorló Hold nélkül a Föld hajlásszöge akár 85 fokkal is eltérhetne az eredetitől. A francia csillagászok így következtetnek: „A Holdat bízvást tekinthetjük a Föld potenciális éghajlatszabályozójának.”

VÉLETLENÜL???