Kedves hívők, miért hisztek?

1:

Istent nem lehet megcáfolni, mert megcáfolhatatlan felvetés/teória.

Gondolj erre: "Amikor senki nem lát, tudok repülni" Megcáfolható? Nem, nem az. Megcáfolhatatlan, mert senki nem lát. Ergo se bizonyítani, se cáfolni nem lehet. Valószínű? Nem, nem az.

Miért nem az? Mert: senki más nem tud repülni, nincs szervem/testrészem amivel tudnék repülni. És eleve abszurd, hogy csak akkor tudok repülni, amikor senki sem lát.

Ott van Isten. Van olyan dolog ami egyértelműen arra utal hogy kell, hogy létezzen? Nincs. Abszurd felvetés e, hogy bár az evolúció bizonyított tény, az univerzum keletkezéséről is van fogalmunk (bár távolról sem biztos, véleményem szerint) sokan mégis abban hisznek, hogy egy lény/energia teremtette az embert, az állatokat, és az univerzumot? De, az.

Én, mint ateista nem félek kimondani valamiről, hogy "Nem tudom. Még."

Például nem tudom/tudjuk, hogy hogyan keletkezett az élet. De, ha nem is érem meg, egyszer rájön az emberiség a tudomány folytán.

Nem akarok egy hamis "igazságban" hinni csak azért, hogy elmondhassam: "Én bezzeg tudom".

Nem ringatom magam hamis kételyekbe. A halál után leáll az agyműködés és megszűnök annak lenni, akinek eddig ismertek, a személyiségem, az érzelmeim megszűnnek létezni. Higgyek abban inkább, hogy minden szép és jó mert a menyország vár rám? Még úgy is, ha nagyon valószínű, hogy nem?

A keresztény Istent viszont meg lehet cáfolni, ha a Bibliát szó szerint értelmezzük. Tele van ellentmondásokkal. De ez nem célom, mert nem akarom megcáfolni. Viszont az, hogy nem tudom megcáfolni, nem ad okot arra, hogy higgyek is benne.

5.: Valahol nagy káosz van a te / akit idézel agyában.

Szerinte az, hogy én nem hiszek Istenben azt jelenti félek tőle? Fuck Logic.