Ha be van bizonyítva az evolúció akkor miért erőszakolják rá az embereket a Bibliára?

Először bizonyítsd a kompetenciádat a témában.

Mi az evolúció, mik a feltételei, hogyan mőködik az elmélet szerint?

Mi a különbség evolúció és evolúciós elmélet között?

Miért káros kivétel nélkül minden mutáció és hogy áll összhangban azzal, hogy ennek napi szinten figyeljük meg az ellenkezőjét?

"Miért káros kivétel nélkül minden mutáció és hogy áll összhangban azzal, hogy ennek napi szinten figyeljük meg az ellenkezőjét?"

ne viccelj. a rák pl. sejtmutáció. hasznos? új fajt hoz létre? "fejlődik" általa az ember? Csernobilban is "hasznos" mutációk jöttek létre?

mutass már egy mutációt a mi hasznos! ne a baktérium rezisztenciával gyere, mert az nem az !

Milyen kapcsolat van a mutációk és a rák között?

- Embernél a mutáció szinte mindig káros. Képzeljük el, hogy a sejt a környezeti hatásra egy rossz impulzust, ennek következtében rossz gént, rossz fehérjét hoz létre, Ezzel már egy egészen más sejt jön létre, mint az eredeti tulajdonságokat hordozó volt. S ha ez a tulajdonság rögzült, a szervezet nem tudja többé irányítani az így kialakult ,,másságot'', önálló életet kezd, az új sejt. Szinte úgy működik, mint az állam az államban, s ez a rák.

Dr. Gundy Sarolta az Országos Onkológiai Intézet Onkocitogenetikai Osztályának vezetője. Kutatásainak tárgya: a tágabb értelemben vett környezetünk hatásai szervezetünk legkisebb egységeire.

A mutáció nem más, mint törés vagy hibás információ a DNS-molekulában, amely a sejt magjában található, és az összes genetikai információ hordozója. Ez a törés vagy hibás molekulaszakasz külso hatások eredménye, például sugárzásé vagy kémiai hatásoké. Minden mutáció véletlen, és vagy a DNS-molekula alkotórészeit károsítja, vagy a helyüket változtatja meg. A legtöbb esetben a károsodás olyan súlyos, hogy a sejt nem tudja kijavítani.

B. G. Ranganathan azt írja:

A mutációk kicsik, véletlenszeruek és károsak. Ritkán fordulnak elo, és a legtöbb esetben nincs semmilyen hatásuk. Ezek a jellemzok is mutatják, hogy a mutációk nem vezethetnek evolúciós fejlodéshez. Egy magas fejlettségi fokú élolényben a véletlen változás vagy eredménytelen, vagy káros. HA egy óra szerkezetét véletlenszeruen megváltoztatjuk, azzal nem tudjuk jobbá tenni. A legjobb esetben semmi sem történik, de a legnagyobb annak a valószínusége, hogy elrontjuk az órát. Egy földrengés nem javít a városképen, hanem pusztulást hoz.

Nem meglepo, hogy eddig semmiféle hasznos mutációt nem sikerült felfedezni. Minden mutáció károsnak bizonyult. Az evolucionista tudós, Warren Weawer így kommentálta a Radioaktív Sugárzás Genetikai Hatását Vizsgáló Bizottság jelentését, amely azzal foglalkozott, hogy milyen mutációkat okoztak a Második Világháborúban használt atomfegyverek:

“Sokakat meglep a kijelentés, hogy gyakorlatilag minden mutáns gén káros hatású. Hiszen a mutáció az evolúció szükséges része. Hogyan származhat pozitív hatás – vagyis a magasabb rendu életformák kifejlodése – olyan mutációkból, amelyeknek gyakorlatilag mindegyike káros?”

Három pontban foglalhatjuk össze, hogy a mutáció miért nem támogatja az evolucionisták feltételezéseit:

l ) A mutáció közvetlen hatása káros: Mivel véletlenszeruen fordul elo, csaknem mindig károsítja az élolényt, amelyben végbemegy. A józan ész azt mondja, hogy egy tökéletesen muködo szervezetbe történo véletlen közbeavatkozás nem javít, hanem ront azon a szervezeten. És valóban, mind a mai napig nem sikerült “hasznos mutációt” felfedezni.

2 ) A mutáció nem ad hozzá új információt az élolény DNS-molekulájának szerkezetéhez: A genetikai információt hordozó alkotóelemek vagy kiszakadnak a helyükrol, vagy eltorzulnak, vagy más helyre kerülnek. A mutáció révén egy élolénynek nem alakulhatnak ki új szervei vagy új tulajdonságai. Csak olyan abnormitások jöhetnek létre, mint például a hátából kiálló láb, vagy a hason növo fül.

3) Ahhoz, hogy a mutáció átöröklodjék a következo generációra is, az élolény szaporítósejtjeiben kell bekövetkeznie: Egy akármilyen sejtben bekövetkezo véletlenszeru változás nem öröklodik át a következo generációra. Például ha az emberi szemet megváltoztatja a sugárzás vagy valamilyen más hatás, az nem öröklodik át az utódokra.

Röviden, nem lehetséges az, hogy az élolények az evolúció által fejlodtek volna ki, mert nincs a természetben olyan ero vagy mechanizmus, ami az evolúciót eloidézhette volna. Ezt alátámasztják a régészeti leletek is, amelyek azt mutatják, hogy az evolúció elmélete igencsak messze áll a valóságtól.

Betűre pontosan az sült ki a dologból, amit vártam. Biológiát csak kreacionista webloldalakról tanultál, más forrást szerintem még életedben nem kerestél, vagy ha véletlenül mégis rátaláltál, ijedtedben eretnekség felkiáltással bezártad.

Miért nem jó példa az antibiotikum rezisztencia a hasznos mutációra? Mert nem fér bele a kis világodba, vagy külön oka is van?

A mutáció ritkasága elég relatív, valójában minden gyerek hordoz olyan mutációkat, amik a szülőkben nem találhatók meg, viszont ezek java semleges vagy nem jár jelentős előnnyel. A különbség, hogy a komolyan káros mutációk látványosak, de valójában a semlegeshez képest nagyon kevés az ilyen, nem hogy az összes. A különböző mutációknak aztán a szelekció mérlegén kell megállnia, az dönti el hasznos-e vagy sem.

[link]

[link]

Pontokba szedett rész:

1. A lottót is véletlenül nyeri meg valaki, rendszerint töménytelen mennyiségű próbálkozás után, mégsem előnytelen.

2. Milyen az az új információ, milyen körülmények között adódnak hozzá? Csak mert van olyan, hogy idegen gének épülnek be egy élőlény állományába, nem is igen ritkán.

3. Tehát akkor számodra a mutáció=rákos daganat. Ejha!

Köszönöm, potosan az elvárásaim szerint tejlesítettél.

"Miért nem jó példa az antibiotikum rezisztencia a hasznos mutációra?"

Dr. Lee Spetner, aki 1977-ben megjelent Not By Chance című munkájával vált ismertté. Spetner kifejti, hogy a baktériumok immunitása két különböző módon történik, de egyikük sem támasztja alá az evolúciót. E két mechanizmus pedig a következő:

1) A baktériumokban amúgy is jelen lévő rezisztenciagének átadása illetve

2) A mutáció folytán bekövetkező genetikai információveszteség s ezáltal a baktériumok immunissá válása.

Az antibiotikummal szemben ily módon nyert immunitás... nem eredményez olyan mutáns prototípust (őstípust), amilyentől az evolúciós elmélet igazolását várták. Azok a mutációk, amelyekkel az elméletet (az evolúciót) kívánják hirdetni, nem olyan változások, amelyek bővítenék a baktérium genetikai kódját; egyébként is ezeknek a változásoknak ugyanakkor az egész biokozmosz (biológiai világ) számára információval kellene szolgálniuk. A gének vízszintes átvitele során azonban csupán néhány olyan genetikai információ kerül szétküldésre, amely már amúgy is jelen volt a fajban.

Vagyis szó sincs evolúcióról, hiszen nem születik új genetikai kód, csupán a már meglévő genetikai információt adják át egymásnak a baktériumok.

Kiderült, hogy a (riboszóma szerkezetében végbemenő) változás egy specifikus csökkenés, tehát információveszteség. A lényeg, hogy ilyen típusú mutációval, legyen az bármilyen nagy számban előforduló, nem lehet védelmezni az evolúciót. Az evolúció nem épülhet fel specifikus csökkenést mutató mutációkból.

A molekuláris szintű vizsgálatok során egyetlen olyan genetikai információt továbbító mutációval sem találkoztak, amely a neo-darwinista elmélethez szükséges spontán mutációt képviselné.

"a megfigyelt mutációk olyan mutációk, amilyeneket az elmélet keres?" A válasz: "NEM".