Ateisták ezekre rá tudtok cáfolni?

A fene olvassa ezt a regényt végig, de teremtsen a mindenható egy olyan hegyet amelyett maga sem tud megmozdítani.

Képes lenne e erre?

1. Az élet nem evolúcióval jött létre, ezt soha senki nem állította. Max. ti. Keress rá az ősleves kísérletre, de még egy csomó más teória is van.

Az evolúció lényegében a fajok változását (folyamatos) jelenti. Ami nem létezik, az nem tud változni.

2. Itt már írod a Miller kísérletet. Egyrészt mi a folyamatot nem tudjuk x millió évig figyelni és mivel már írtad, nem voltunk ott, nem tudjatjuk, pont akkor milyen véletlenek is játsszottak közre.

3.És?

4.Mivel kicsi az esélye, hogy megőrződjön valaminek a maradványa x millió évig, ez nem csoda. Vagy hogyan képzeled el: ott lesznek szépen egymás után az átmenetek, mint a Jégkorszak c. rajzfilmben? Ehhez szerencse kell.

5.Az emberek próbálnak rendszerezni, mert meg akarják érteni a világ működését. Csakhogy a világ nem ehhez alkalmazkodik.

De akkor:

1. Hogyan jött létre a Mindenható Teremtő, ha szerinted kételenség még az is, hogy magától jöjjön létre egy primitív prokarióta?

Már az első mondat elolvasása után: Igen.

Kicsit részletesebben.

Bevezető: Nincs olyan felbontás, aminek része lenne a makroevolúció, csak egy evolúció van és kész. Aki makroevolúciót hoz fel és próbál cáfolni, az nem ismeri az evolúciót és csak szalmabábokat kerget. Mellesleg a leletek és élőlények alaktani hasonlósága nem az egyetlen és még csak nem is a legerősebb érv a közös őstől való származásra. Van számtalan egyéb, ami teljesen valószínűtlenné teszi azt a bizonyos általad feltételezett azonos előidézőt, míg tökéletesen passzol az evolúciós modellhez.

1. Dehogynem. Ezért végeznek kísérleteket, amelyek során az élet kialakulásának egyes fázisait vizsgálják, hogy bizonyítékokat találjanak rá. Mellesleg, ha kísérleti körülmények között megtörténik a spontán élet keletkezés (elemei már vannak), az egy erős bizonyíték amellett, hogy a korai Földön is végbemehetett hasonló, míg a teremtés maga még csak nem is vizsgálható. Viszont hogy jön ide az evolúció?

2. Ennek sincs semmi köze az evolúcióhoz, más elmélet és jórészt más tudományterületek, viszont ez a bekezdés is hemzseg a tárgyi tévedésektől. Nem keletkeztek olyan vegyületek, amik "gátolják, hogy létfontosságú anyagokhoz jussunk el", nevezz bármi is létfontosságú anyagnak, illetve a kísérleteknek nem is volt célja protein, DNS vagy sejtmembrán létrehozása.

3. Ez a bekezdés teljesen értékelhetetlen. Egyrészt ami egyértelműen értelmezhető belőle, az szimplán nem igaz, másrészt tele van olyan fogalmakkal, amit (jó kreacionista szokás szerint) elfelejtesz megmagyarázni.

4. Tökig ülünk az átmeneti formákban. Arról már senki nem tehet, hogy a kreacionistáknak soha semmi nem elég átmeneti. Nem mellesleg nem is értem, hogy konkréten mi a probléma mindig ezzel a ponttal, mikor ezeken kívül is annyi egyéb bizonyíték van, mégis mindig körömszakadtáig ebbe kapaszkodnak.

5. Ez a bekezdés meg aztán az első betűtől az utolsóig értelmetlen. Minden mondattal egy rakás olyan dologra utalsz, amik teljesen megfoghatatlanok, de valamiért mégis megdöntő erejű érvként kellene elfogadni azokat.

Nálad (önmagukat) sokkal okosabb(nak képzelő) kreacionisták is próbálták már cáfolni az evolúciót, és keservesen felsültek mindahányan. Majd ha legalább középiskolás szinten ismered azt, amit támadsz, visszatérhetünk a kérdésre, addig csak szalmabábokat üldözöl.

Előttem szépen leírták a lényeget. Annyit tennék hozzá, hogy egy tudományos elmélet nem lehet 100%-ig biztos, éppen ettől tudományos.

De! Ha sikerülne cáfolnod az evolúciót, az nem lenne érv a vallás mellett, csak egy új tudományos elmélet kidolgozásának szükségességét veti fel, mivel a kreacionizmust egy átlagos négy éves gyerek képes cáfolni.

Kérdező!

Összehordtál hetet, havat...

Megkaptad a magadét, tanulj belőle.

Annyit meg kell állapítanom, azért foglalkozol a dologgal.

Nagyon helyes, csak bátran, lapozgass, olvasgass, többet, még többet. Magam sem tehetek mást.

Az igazi az lenne, ha nem érveket keresnél, hanem a kiváncsiság ösztökélne...

"Az iskolai- és egyetemi tankönyvekben, továbbá a médiákban a makroevolúciót – kevés

kivételtől eltekintve – bizonyított tényként mutatják be."

"A mikro- és makroevolúció között alapvető minőségi különbségek állnak fenn."

A biológiában egyetlen evolúciót ismerünk, nem osztjuk föl makro- vagy mikroevolúcióra. Azt állítod, minőségi különbség van köztük, de azt nem mondod meg mi az. Mi ez a rejtélyes különbség? Honnan ismernéd fel a makroevolúciót, ha a szemed előtt történne meg?

"Az ún. „evolúciós bizonyítékok” azonban többnyire a tudományos eredmények egyoldalú

értelmezéséből jönnek létre, azaz egyáltalán nem szokás alternatívákon elgondolkodni."

"A hasonlóságok valójában ugyanolyan jól visszavezethetők azonos előidézőre is, azaz teremtéssel is magyarázhatók."

Kérlek, mutasd be, hogyan magyarázod teremtéssel a GULO pszeudogén létrejöttét, vagy az embei második kromoszóma nem működő centomerjét és telomerjét!

[link]

[link]

"1. Az élet keletkezése közvetlenül nem vizsgálható"

"2. Az élet keletkezése tisztázatlan"

Nincs is sok köze az evolúcióhoz. Ha meg az abiogenezist akarod cáfolni, miért nem arról írsz?

"3. Az új struktúrák keletkezése tisztázatlan"

"A komplex struktúrák éppen ellenkezőleg, mint a tervezettség jelei interpretálhatók, azaz mint egyértelmű utalások egy értelmes tervezőre."

"A mikroevolúció meglévő struktúrák variációja (alaptípusokon belül), a

makroevolúció pedig új struktúrák keletkezése."

Egyáltalán nem, egy csomó példát ismerünk új struktúrák keletkezésére. Ha neked ez a akroevolúció, akkor arra bizony jó pár példa ismert. (De van egy érzésem, hogy bele fogsz kötni abba, hogy ezek nem is "struktúrák", szóval ha ezzel akarsz érvelni, kérlek mutasd már meg, neked mi számít struktúrának!)

Olyat is láttunk már, hogy egy növényben új, "komplex működő struktúra" jött létre gnomi zajból, egy ligandfüggő ioncsatorna: [link]

Modellezhetjük számítógéppel: [link]

[link]

Megnézhetjük, hogy véletlenszerű szevenciák milyen eséllyel kódolnak működő fehérjéket: [link]

Olyat is láttunk már, hogy egy fajba egy új, "komplex, működő struktúra" került be: [link]

Visszakövetkeztethetünk ismert genomokból: [link]

[link]

"A jól ismert evolúciós mechanizmusok, mutáció (ugrásszerű változások az örökítő

információkban, a genomban), szelekció (kiválogatódás) és más tényezők nem elégségesek,

hogy az új struktúrák = makroevolúció, keletkezését megmagyarázzák."

Nagyon egyszerű kijelenteni valamiről, hogy nem elégséges, de ezt alá tudod támasztani valamivel? Az adatok pont lemaradtak... Mert így csak a vágyaid szavakba öntése, nem érv.

"Élő konstrukciók, mint szervek vagy egyéb bonyolult struktúrák (pl. tollak) kizárólag akkor működnek, ha a sok komponens egyidejűleg ép, és ezen kívül rendezettségük időbeli

sorrendje is helyes."

Röhögni fogsz, még olyan kreacionistát is tudok mutatni, aki ezt élből cáfolja:

[link]

"Megtalálhatjuk a könyvben a szokásos szónoki fordulatokat is, például: "Senki sem talált félig kétéltű-félig hal élőlényt." Lássuk csak, a Periophthalmus argentilineatus nevű trópusi hal, amely mangrovemocsarakban él, egészen ügyesen mászik a szárazföldön az úszói segítségével, az egész testfelületén keresztül képes felvenni a légköri oxigént, és nem meglepő módon rendszeresen hosszú időt tölt a vízen kívül is. Ez nem éppen az, amit SZA keres? De ha régebbi forrást szeretnénk, elég föllapozni Brehm, „Az állatok világa” című művét, a Dipnoi címnél: "A tüdős-vagy kettőslélekzésű halakat csak későn, 1835-ben fedezték fel és lélekzésük sajátságossága miatt igen nagy feltűnést keltettek. A megszokott kopoltyúk mellett ugyanis tüdejük van, amely egy vagy két, hártyásfalú zsákból áll, s a magasabbrendű gerincesek tüdejével minden lényeges pontban megegyezik. E tüdők a bél fölött helyezkednek el s hasoldali hangrés útján össze vannak a garattal kötve. Ugyancsak a garatba nyílnak hátulsó orrjáratukkal az orrüregek is, úgyhogy ezek az állatok a körlég levegőjét az orrukon át felvehetik és tüdejükbe szivattyúzhatják be. Csakugyan be is bizonyosodott, hogy a tüdőshalak a víz felszínére emelkedve levegőt lélekzenek be, sőt némelyik fajuk egyideig egészen elhagyja a vizet és csupán csak a körlégből lélekzik." Sőt, ha kicsit utánaolvasunk a kétéltűek légzésének, meglepő módon azt találjuk, hogy lárva korukban kopoltyúval lélegeznek és a kifejlett állatokban is fontosabb a bőrlégzés, mint a tüdőn keresztül bonyolított gázcsere. A klasszikus kísérletben, ha egy béka tüdejét elkötötték, túlélt tüdő nélkül is, de ha olajjal kenték be, ami megakadályozta a bőrlégzést, megfulladt. Megnézhetjük a mexikói axolotl nevű jószágot, ami bizony egy szalamandra, amelynek ivarérett korában is megmarad a kopoltyúja, de mellé tüdővel is rendelkezik. Magyarán ismerünk olyan halat, amelyik az apály idejét a mocsárban tölti, a vízen kívül, olyan halat is, amelynek kopoltyúja és tüdeje is van egyszerre, de még olyan kétéltű is akad, amely egyszerre rendelkezik kopoltyúval és tüdővel is. ehhez képest olvassuk el, mit ír erről SZA: "Mi késztette volna a halakat valaha is arra, hogy kijöjjenek a vízből és mindez hogyan ment volna végbe? A kopoltyú egy szempillantás alatt hogy alakul tüdővé és minek a hatására? Honnan lesz lába az uszonyos állatoknak? A tüdő és a kopoltyú közt nincs átmenet. ... Ezek olyan felépítésbeli eltéréseket okoznak a vízi és a szárazföldi élőlények között, hogy logikai képtelenség még az átmeneti forma keresése is." (172. old) Majd a következő oldalon maga a szerző írja le a tüdőshalakat, azaz válaszolja meg a saját kérdését, hogyan alakulhat ki egy halban a tüdő, de nem arra jut, hogy hát akkor megoldotta ezt a kérdést, hanem valamiért levonja a következtetést: "A tüdőt azért kapták a Teremtőtől, mert olyan helyen élnek, ahol kiszárad a folyómeder és ilyenkor az iszapba beleásva magukat nem tudják használni a kopoltyújukat." (173. old) Magyarán megvan, miért előnyös egy halnak a tüdő, megvan az élő példa is egy élőlényre, aminek kopoltyúja és tüdeje is van egyszerre, ráadásul hal létére hosszú ideig elvan szárazon, de SZA mégis állítja, hogy egy ilyen élőlény létezése "logikai képtelenség". No, de akkor hogyan létezik mégis? Lehetséges, hogy itt valamilyen logika hiba történt?

Sikerül a szárnyakkal kapcsolatban is önellentmondásba szaladni, a 173. oldalon azt olvassuk: "A szárny is - több más szervhez hasonlóan - egy olyan valami, ami csak akkor képes betölteni a szerepét, ha teljesen kialakult. ... Ez konkrétan azt jelenti, hogy hirtelen kellett volna megjelenniük a szárnyaknak úgy, hogy egy szárnnyal nem rendelkező állat olyan utódnak ad életet, amely már repülni tud!" Aztán a 237. oldalon a "nincsenek csökevényes szervek" gyakorlat során meglepő kijelentést olvashatunk: "Abból, hogy egy szervnek nincs olyan funkciója, mint azt mi, intelligens emberek "elvárnánk" tőle, nem jelenti azt, hogy fölösleges lenne. A futómadarak - legtöbbször hatalmas - szárnyukat egyensúlyozásra, és az ellenség elriasztására használják. Ezen kívül a szervezet hőháztartásának szabályozásában is szerepet kap. A párzási előkészületek és maga a párzás is elképzelhetetlen szárny nélkül. ... Ezen kívül a szárny tollai fizikai védelmet nyújtanak a támadás ellen és eleséskor is. " A szerző valamivel korábban éppen amellett érvelt, hogy a szárny nem alakulhat ki lépésenként, mert csak a röpképes szárny hasznos. Majd hirtelen kiderül, hogy ilyen hosszan tudja sorolni, mi mindenre lehet jó egy pár szárny egy röpképtelen madárnak is. Kár, hogy a saját magyarázatát nem alkalmazta saját korábbi fejtegetéseire, mert a könyv tekintélyes részét kivághatta volna, ha korábban belátja, hogy egy szerv nem csak a mai alakjában jelenthet előnyt a gazdájának, hanem bizony akkor is hasznosnak bizonyulhatott, amikor még a mai működésére nem volt alkalmas, mert attól egészen másra még jó lehetett. Például, mint a strucc szárnya.

Általánosít is, úgyhogy egy újabb csinos önellentmondást mutathatok be: "A szárazföldi lét megköveteli, hogy az állatnak tüdeje és veséje legyen; ezek a szervek a 100% -os vízi életmódban teljesen szükségtelenek és hasznavehetetlenek." (172. old) "Eleve lehetetlen bizonyítani, hogy egy szervnek nincs és nem is volt funkciója. " (238. old) Ha lehetetlen egy szerv haszontalanságát bizonyítani, a tüdő és vese esetén ez hogyan sikerült? (Az már csak hab a tortán, hogy a halak rendelkeznek kiválasztószervvel, általában ősvese típusúval, amely nem túl meglepő módon náluk is a kiválasztásban játszik szerepet, egyáltalán nem hasznavehetetlen.)

Az igazán gyönyörű állítás ennek a fejezetnek a lezárása: "Azért, mert valami ismeretlen előttünk, nem jelenti azt, hogy nem létezik." (238. old) Mindezt egy olyan könyvben olvashatjuk, aminek az egyik kulcsérve az, hogy ha az "evolucionisták" nem tudnak valamire példát mutatni, az nem is létezhetett soha. Talán ennek fényében érdemes lenne újra végigolvasni a könyvet és kihúzni minden olyan érvet, ami annyiból áll, hogy: Amit most nem ismerünk, az nincs és soha nem is volt. Csodálkoznék, ha a könyv negyede megmaradna, ha SZA saját érveire alkalmazná a saját axiómáit."