Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Ateisták ezekre rá tudtok...

Ateisták ezekre rá tudtok cáfolni?

Figyelt kérdés

Az iskolai- és egyetemi tankönyvekben, továbbá a médiákban a makroevolúciót – kevés

kivételtől eltekintve – bizonyított tényként mutatják be. Kétségkívül léteznek olyan leletek,

melyeket elviekben a fajok általános evolúcióját feltételezve is lehet magyarázni. Az ún.

„evolúciós bizonyítékok” azonban többnyire a tudományos eredmények egyoldalú

értelmezéséből jönnek létre, azaz egyáltalán nem szokás alternatívákon elgondolkodni.

Például a fajok hasonlóságát – mint ahogy az ember és majom közötti hasonlóságot is –

kritikátlanul azok közös eredetének nyomaiként értékelik. A hasonlóságok valójában

ugyanolyan jól visszavezethetők azonos előidézőre is, azaz teremtéssel is magyarázhatók. A

következőkben röviden néhány érvvel szemléltetem, mik szólnak az általános evolúció, „az

amőbától Goethe-ig” (a makroevolúció) ellen.


1. Az élet keletkezése közvetlenül nem vizsgálható

Az élet keletkezése és története megfigyelés és kísérlet útján nem vizsgálható. Senki sem volt

jelen, amikor az élet létrejött vagy amikor az ember először megjelent a Földön, ebben a

tekintetben közömbös az, hogyan történt a keletkezés maga. Az élet történetét nem lehet

„utánacsinálni”, az egyszeri múlt. Ennélfogva természettudományos bizonyíték arra, hogy

makroevolúció történt, elvileg nem hozható fel. Ugyanezen okból a teremtésre is igaz az,

hogy természettudományosan nem bizonyítható és nem cáfolható.


2. Az élet keletkezése tisztázatlan

Az élet élettelen anyagból való keletkezése (pl. egy hipotetikus őslevesben a kigondolt korai

Földön) kideríthetetlen. Sikerült ugyan különféle kísérletekben életfontosságú molekulák

legegyszerűbb összetevőinek egy részét előállítani, pl. néhány aminosavat, a protein (fehérje)

építőelemei közül az ún. „Miller-kísérlet”-ben. Ezekben a kísérletekben azonban mindig

számos más olyan vegyület is keletkezik, amelyek meggátolják, hogy életfontosságú

anyagokhoz jussunk el. Az ősleveselmélet adta körülmények között ezért sem sikerült

proteineket, nukleinsavakat (örökítőanyag), vagy sejtmembránokat szintetizálni. De még ha

sikerülne is ez (amitől igen messze állunk), ezek a termékek nem lennének egyenértékűek az

élet létrehozásával. Ehhez roppant bonyolult kölcsönhatások során kellene egymáshoz

rendeződniük. Nem ismeretes, hogy irányítás és cél meghatározása nélkül hogyan történhetne

ez meg. Még a legutóbbi időkben megfogalmazott alternatív modellek is sok megoldatlan

részletkérdést hagynak hátra. Végül az élethez vezető úton – sok más feltétel mellett –

genetikai kódnak is létre kellene jönnie. Úgyszintén ismeretlen, hogy a kód, vagyis a

hozzárendelési utasítás a DNS-sorrend lefordítására, miként keletkezhetne önmagától a

proteinekben.


3. Az új struktúrák keletkezése tisztázatlan

A jól ismert evolúciós mechanizmusok, mutáció (ugrásszerű változások az örökítő

információkban, a genomban), szelekció (kiválogatódás) és más tényezők nem elégségesek,

hogy az új struktúrák = makroevolúció, keletkezését megmagyarázzák. Élő

konstrukciók, mint szervek vagy egyéb bonyolult struktúrák (pl. tollak) kizárólag akkor

működnek, ha a sok komponens egyidejűleg ép, és ezen kívül rendezettségük időbeli

sorrendje is helyes. Nem világos tehát, hogyan tehetnék lehetővé a vélt apró változások a

nélkülözhetetlen összetevők szükséges és egyidejű keletkezését. Ezáltal az evolúciós

változások eredetkutatásának központi kérdése megválaszolatlan marad. A komplex

struktúrák éppen ellenkezőleg, mint a tervezettség jelei interpretálhatók, azaz mint egyértelmű

utalások egy értelmes tervezőre.

Számos mechanizmus ismert ugyan, amely a fajok változásához vezet, ámde ezek csak a már

meglévő, alaptípuson belüli struktúrák variációit és specializációját = mikroevolúció, teszik lehetővé. Az alaptípusok az élet teremtményegységei („a létrehozott fajok”).

Példa erre a lófélék családja (ló, szamár és zebra).Az élővilág képességét a változásra a növénytermesztésben és az állattenyésztésben

hasznosítják. A mikro- és makroevolúció között alapvető minőségi különbségek állnak fenn.

Fontos ebben az összefüggésben: A tankönyvek szokásos példái az evolúciós (mutáció,

szelekció stb. általi) folyamatok megfigyelt működésére vonatkozóan kizárólag a

mikroevolúcióra példák (ld. Darwin-pintyek, nyírfaaraszoló lepkék sötét variánsai,

kemikáliákra, antibiotikumokra kifejlődő rezisztencia, tenyésztés stb.).

A mikro- és makroevolúció alapvetően eltérő koncepciók. A

mikroevolúció meglévő struktúrák variációja (alaptípusokon belül), a

makroevolúció pedig új struktúrák keletkezése.

A kacsafélék egy alaptípust szemléltetnek. Egy alaptípushoz

tartoznak mindazok a fajták, amelyek direkt vagy indirekt módon (egy

harmadikon keresztül) keresztezhetők (tehát keverékek képezhetők).

Nem jól illik bele a törzsfába. A kacsacsőrű emlős egyesíti

magában az emlősök jellemzőit (tejmirigyek, szőrzet), a hüllők ismertetőjeleit

(tojásrakás) és egy madárszerű sajátságot (szarucsőr). További

különlegesség, hogy víziállatként ezenkívül még evezőfarokkal és úszóhártyával

is rendelkezik.


4. Az átmeneti formák szisztematikus hiánya a paleontológiában (őslénytanban)

Minthogy időközben kb. 250.000 faj fosszíliája (kövületként, lenyomatként stb.) vált ismerté,

változatlanul fennáll – mint ahogy már Darwin idején is – a hiányzó, illeszkedő láncszemek

problémája. Olyan élőlények nagyobb csoportjai bukkannak elő a földtörténetben való

megjelenésük kezdetétől fogva hirtelen nagy számban és különféle formákban, amelyek csak

kivételesen támaszthatók alá némiképpen megfelelő átmenetekkel. Az élőlények nagyobb

csoportjainál hiányoznak tehát a szabályos, evolúcionista átmeneti formák mind a mai korban,

mind pedig a kövületekben fennmaradt szerves organizmusok közül. Ez érvényes lefelé

egészen az alaptípusokig. A törzsfák következésképpen nem faszerűek, hanem kiritkított

bokroknak látszanak emellett hiányoznak az alsó ágak és más ágak (amelyeken a

kisebb ágak elágazásainak kellene megtalálhatónak lenniük). Bizonyos vitatott köztes formák,

mint az „ősmadár” Archaeopteryx fokozatos kifejlődése sem bizonyított, és alternatív módon,

önálló alaptípusként is értelmezhető.

Ami a fosszíliákat illeti, arra kell hagyatkoznunk, hogy a fosszílialerakódások sorrendje az

evolúciós modellek várakozásának megfelel, mivel a teremtéstan keretében jelenleg nem áll

rendelkezésre kielégítő magyarázat. Az iskolai oktatásban, a múzeumokban stb. rendszerint

csak ezt az evolúciós aspektust mutatják be, ezáltal persze egészen elferdített kép keletkezik.


5. Építőelemek rendszere

Az élővilág sajátosságai alapján olyan rendszertelenül van felosztva, hogy nehéz a törzsfákat

rekonstruálni, sőt félreérthetetlen módon gyakran nem is lehetséges. Az egyes sajátságok

gyakran jelennek meg úgy, mintha a különböző altípusokban a rendelkezésre álló

alkotóelemeket más-más módon rakták volna össze. Ez fokozottan mutatkozik

meg az élőlények örökítő információjának a szervezettségében. Az építőkövek ilyen jellegű

rendszere a teremtésmodell keretén belül könnyen értelmezhető, mivel a teremtőnek szabad

keze van a sajátosságokat tetszése szerint kombinálni.



2012. nov. 22. 23:23
1 2 3 4
 21/40 anonim ***** válasza:

"Kedves válaszoló! Mielőtt messzemenő következtetéseket vonnál le az ÉRTEM állítólagosan "homályos" és értelmezhetetlen fogalomrendszeréről, olvasd el ezt is: "


Elolvastam. A feltett kérdésre válasz pont nincs benne. A kérdés roppant egyszerű volt akkor is, most is az: Mikor számít két élőlény egy fajba, mikor számít két különböző fajba, vagyis mi a túró az ÉRTEM fajfogalma? Ha elolvasod az általad hivatkozott írást, ezt pont nem találod meg benne. Szóval igazán elgondolkozhatnál azon, hogy kinek a fogalomrendszere homályos, ha egy biológus két sorban el tudja mondani, mit nevez fajnak ("Két élőlény egy fajba tartozik, ha termékeny utódot képesek létrehozni, amelynek életképessége nem csökken.") az ÉRTEM mozgalomnak meg tízezer leütésben sem sikerül egy egyszerű, világos kérdésre válaszolni?

2012. nov. 24. 19:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/40 anonim ***** válasza:
0%

Kérdező a darwini evolúció egy nagyszerű elmélet, és benne van ez a képesség az életben-- ha nem lett volna evolúciós képessége az életnek, akkor még ma is kőkorszaki fazonként rohangálnánk.

ajánlom ezt a blog fejezetet keress rá; 14. f. Az élet születése, a Teremtés Aktusa


De azért azt se gondold hogy előre megtervezte, majd két marokra fogta isten az alkotásait és csak lelket lehelt bele, vagy mint hitték, hogy ádám volt először teremtve és bordájából lett éva.


Ha már itt tartunk Éva szerű sok-sok volt először, aztán lett szükség a beporzó" himre c..c..c

2012. nov. 26. 12:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/40 anonim ***** válasza:

"Minden empirikus ismeretünk ugyanarra a következtetésre vezet, az pedig az evolució. Ez az egyetlen természettudományos mechanizmus ami magyarázatot ad erre a biológiai komplexitásra."


Tényleg? Akkor vezesd már le légy oly kedves, hogyan is MŰKÖDIK ez a folyamat egy intelligens tervező közreműködése nélkül! Mert az emberiség több ezer éve az intelligens alkotásban hitt, persze sok babona és mítosz is keveredett az igazság közé, de a ti istenpótlék filozófiátok azt állította kezdettől fogva, hogy nem kell ehhez a komplikált létezéshez semmiféle Intelligencia, mert az ugyanis a természet vak erőivel is magyarázható. Ezt az "igazságát", mint szent dogmát, már akkor kijelentette magáról a materialista oldal, mikor még jószerével SEMMIT sem tudtak az élet és a világ komplexitásáról, annak hihetetlenül kifinomult működéséről mikor még a sejt is csak egy egyszerű homogén zselének tűnt. Akkor kijelentették már ezt az ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen, tehát félrevezető "igazságot", mikor még sejtelmük sem volt arról, hogy létezhetnek egyszerűsíthetetlenül összetett biológiai rendszerek, melyek alkatrészei vagy egyszerre és egy időben együtt vannak, vagy nem működnek.


Te nem furcsállod ezt cseppet sem? Így kellene működnie az igazi tudománynak? Pedig tagadhatatlan tény, hogy a materialista eszmére felépítettek egy ún. "tudományt", melynek azt a nevet adták a 19-k sz.-ban, hogy "módszertani naturalizmus".


Egyszer ezt olvastam egy naturalista hívőtől:

"A jól alkalmazott tudományos módszertan nem tekintélyelven, nem kinyilatkozásokon alapul, hanem a lehető legteljesebb konszenzuson."


Ez szép is lenne, ha ugyanakkor, mikor a megalapozott (tehát nem hiszékeny) hittel rendelkező hívőket is vakhitű babonásoknak nevezik, ők maguk tényleg erősen a tekintélytiszteletre és a fent említett "kinyilatkoztatásra" alapozzák hitüket.

De azért egyre többen vannak (magam is), kik materialista szellemű neveltetésük és hitük ellenére is arra a belátásra jutottak, hogy a naturalizmus önkényesen zárja be a megismerés kapuját a másik lehetséges világmagyarázat előtt. Vagyis megkérdezi, hogy a két kezeden hány ujjad van, de ELŐRE MEGHATÁROZZA, hogy csak páratlan számot fogad el jó válasznak!!!

2012. nov. 26. 14:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/40 Salx Narval ***** válasza:
66%
Egy értelmes tervező, mi a jó francnak teremtett volna a férfiaknak mellbimbót? Gondolom ezt nem tudjátok megmondani, de azért leírhatnátok róla az elképzeléseiteket, szívesen elolvasnám.
2012. nov. 26. 14:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/40 anonim ***** válasza:
0%

"Szóval igazán elgondolkozhatnál azon, hogy kinek a fogalomrendszere homályos, ha egy biológus két sorban el tudja mondani, mit nevez fajnak ("Két élőlény egy fajba tartozik, ha termékeny utódot képesek létrehozni, amelynek életképessége nem csökken.")"


A kérdés provokatív, mivel a józanabb naturalisták is elismerik, hogy NINCS egységesen elfogadott, minden körülményekre egyaránt alkalmazható fajfogalom. A sokféle fajfogalom közül az életképes és termékeny utód létrehozásának a képességét azért alkalmazzák olyan bőszen az evolúció hívei, mert ez passzol a hiedelmükhöz. De a fajok sok másik csoportosítása, egyáltalán nem ilyen képet mutat, csak erről elfelejtenek szólni!

2012. nov. 26. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/40 anonim ***** válasza:

A 24.-s válaszolónak:


[link]

2012. nov. 26. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/40 Salx Narval ***** válasza:
Köszönöm a magyarázatot, mármint a mellbimbóra vonatkozóan.
2012. nov. 27. 01:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/40 anonim ***** válasza:

Kedves 27.-es

Ha ez Téged kielégít, akkor nem javaslom, hogy logikai játékokra fecséreld az idődet.

Öt éves korodban elmulasztottad ezt a lehetőséget.

Aki a cikket írta az sem lehetett tájékozott, de hát szüksége sincs rá, könnyű a dolga, mikor is vak vezeti a világtalant.

Az ilyesfajta, úgymond végtelen egyszerű magyarázatok keletkezésén magam is eltátom a számat, szinte hihetetlen nekem, hogy létezik valaki, aki komolyan veszi.

Oké, legyen esztétikai, nem bánom, sőt akár sajtból is lehet a hold, vagy karácsonyfa dísznek is titulálhatod, esetleg a szerelmesek lámpásának, egye fene, felőlem...

2012. nov. 27. 01:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/40 anonim ***** válasza:

"A kérdés provokatív, mivel a józanabb naturalisták is elismerik, hogy NINCS egységesen elfogadott, minden körülményekre egyaránt alkalmazható fajfogalom. ... De a fajok sok másik csoportosítása, egyáltalán nem ilyen képet mutat, csak erről elfelejtenek szólni!"


Én nem azt kértem tőled, hogy kritizáld az én fajfogalmamat, hanem azt, hogy mutasd meg a tiédet! Miért próbálsz terelni? Egy egyszerű, könnyen megválaszolható kérdést tettem föl neked: Mi az a fajfogalom, amit te használsz? Neked mit jelent az a szó, hogy "faj"? Erre egyetlen válasz létezik, hogy leírod, szerinted mikor tartozik két élőlény egy fajba és mikor tartozik különbözőbe.


Nem válasz viszont, hogy szerinted a biológia fajfogalma nem jó, mert nem ez volt a kérdés, hanem hogy akkor szerinted mi a jó fajfogalom?


Nem válasz az sem, hogy szerinted ennél sokkal jobb fajfogalmak is vannak, mert nem ez volt a kérdés, hanem hogy akkor mi is ez a sokkal jobb "másik csoportosítás"?


"A sokféle fajfogalom közül az életképes és termékeny utód létrehozásának a képességét azért alkalmazzák olyan bőszen az evolúció hívei, mert ez passzol a hiedelmükhöz."


Gondolom elolvastad a kérdést, amire válaszoltál, érdekes módon nem vetted észre, hogy a kérdező is pont ehhez köti az ő fajfogalmát, pedig amint látom egyáltalán nem az "evolúció híve". ("A sokféle fajfogalom közül az életképes és termékeny utód létrehozásának a képességét azért alkalmazzák olyan bőszen az evolúció hívei, mert ez passzol a hiedelmükhöz.")


Egyáltalán nem hasraütéses módon határozzák meg így a fajfogalmat, az ivaros szaporodás során ugyanis könnyen, gyorsan terjednek el az új allélek egy fajon belül, fajok között pedig nagyon lassan és nagyon nehezen. Tökéletes példa erre a P-elem elterjedése a D. melanogaster faj genomjában, ez az ugráló genetikei elem ugyanis évtizedek alatt eljutott a faj összes ismert populációjába, viszont új fajokba csak évmilliók alatt jut át. Ez egy természeti folyamat, ami pontosan megmutatja, hogy pontosan az életképes utód létrehozása szabja meg a fajok közti határt. Érdekelne, hogy a te fajfogalmad (már ha kitalálod végre, hogy mi is az) mellé föl tudsz -e mutatni valami hasonló tárgyi bizonyítékot?

[link]



[link]

[link]

2012. nov. 27. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/40 Salx Narval ***** válasza:
Miért engem csesztetsz tzolko, én csak megköszöntem, hogy valamilyen formában tudatta az álláspontjukat a válaszadó.Az, hogy nem reagáltam rá, nem jelenti azt, hogy ettem is a szöveget.
2012. nov. 27. 11:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!