Mivel bizonyitható az Evolúció? És mivel a Teremtés?
Ha már rovaroknál tartunk:
"A tőrös darázs, bár "személy szerint" nem tehet róla, de egy élő rejtély. Az evolúció elméletét "elvitatók" számára még a fürkészdarazsaknál is megfelelőbb bizonyítékul szolgál. A tőrös darázs ugyanis a fa belsejében fejlődő orrszarvú bogár lárváiba rakja petéit, miután annak mozgásért felelős idegcsomóját tojócsövével a fa kérgén és részben a háncs-, valamint farészen átszúrva megbénítja. A kikelő lárvák ezt a "konzervet" élve fogyasztják el. A fürkész darazsak is hasonló módon "teszik el" utódaik számára a hernyótáplálékot, de legalább testközelből látják a célobjektumot. A tőrös darázs viszont "vakon dolgozik". Már az is figyelemre méltó, hogy megtalálja áldozatát. Ebben biztosan finom érzékszervei segtítik. Az azonban, hogy ilyen távolságból, és a célkorrigálást ennyire korlátozó szilárd közegben, pontosan oda és úgy szúr, hogy nem pusztulást, hanem csupán mozgásbénulást okoz, az már csodálatos, vagy inkább rejtélyes. A kanti ismeretelméleti fogalmakkal élve darazsunk a priori, vagyis a tapasztalást megelőző tudással rendelkezik. Az evolúcionista elmélet szerint a szükséges magatartás a törzsfejlődés során jött létre. Azok az egyedek szaporodtak ugyanis sikeresebben, azaz képviseltették magukat nagyobb számban a következő generációban, amelyek rendelkeztek ezzel a magatartással. További fontos momentum, hogy a viselkedés fokozatosan jött létre, azaz legkorábbi ősök egyáltalán nem "tudták ezt a trükköt", majd későbbi generációk próbálkoztak és az átmeneti alakok sorazata fokozatosan "megtanulta". Ez az élőlények legtöbb anatómiai, élettani vagy magatartásbeli jellegének létrejöttére és fejlődésére kielégítő magyarázatot is jelent. De itt jön a bökkenő, hiszen ennek a viselkedésnek a léte a "minden vagy semmi" elvével működik, vagyis egy rossz mozdulat, és a jövendő táplálékot elhibázza a darázs, vagy a beavatkozás épp a préda pusztulásához vezet. Az evolúciós siker mindkét esetben nulla, azaz a tulajdonság nem adódik át a következő generációra, vagyis tulajdonképpen nem is jön létre. Ha ez az elmélet nem működik, akkor talán valami más magyarázat van. Az evolúciót tagadók szerint van is. De ez már kivezet a természettudományok területéről, hiszen egy olyan vezérlőelvre enged következtetni, ami egyedeken és fajokon kivül álló, és amely képes a helyes, receptszerű magatartást egyszerre és tökéletesen beleplántálni az élőlényekbe..."
Forrás: [link]
@Pietrosol
Ez szintén elég értelmetlen szöveg. Végzett egyáltalán valaki valamilyen statisztikát, hogy a darázs hányszor talál célba és hányszor vét? Beleszámolta valaki azt, hogy talán nem mindig ilyen vastag és erős kérgű fákkal kellett megbirkóznia? Vizsgálta egyáltalán valaki az evolúció szemén keresztül? Csak mert az írás eléggé egyoldalú. Kikiáltja a darazsat evolúciós rejtélynek és nem hivatkozik semmiféle szakirodalomra? Egyáltalán kik a szerzők? Én semmit sem találtam róluk. Sem végzettség, sem szakmai publikációk.
"a képességeik alapján én úgy látom,hogy egy termesz pl sokkal közelebb áll az emberhez min a majom pl. És aszememnek hiszek mert látom,hogy mire képes és méghozzá vakon. :)"
Ez hülyeség. A termesz a földet túrja táplálékot keresve és saját teste váladékaival tapasztja ki a vára falát, semmilyen tervezés nem áll mögötte, míg a csimpánz fészkéhez kizárólag a környezetében talált anyagokat és saját intelligenciáját használja s képes elsajátítani új eszközök készítését és használatát, vagy akár a jelnyelvet is, és egyszerű gondolatokat megfogalmazni velük.
Kedves kérdező, mi az, hogy közelebb áll az emberhez?! Genetikailag adott, hogy ki hova "tartozik". Hogy melyik élőlény, milyen "technológiá(ka)t" fejlesztett ki, az a saját és élőhelye adottságainak köszönhető. A legnagyobb hiba, amit a többi faj megfigyelésekor elkövethetünk, az az, ha az embert vesszük etalonnak. Mert mi rengeteg mindenre nem vagyunk alkalmasak, amire más fajok igen. Ezzel szemben folyton azt nézzük, hogy melyik faj alkalmas arra (valamilyen mértékben), amire mi.
Az a kifejezés, hogy "képességeik alapján" eléggé sántít itt. Eszközök nélkül milyen nagyszerű képességeink lennének? (Természetesen vannak, de nem épp azok, amikre te gondolsz.) Mi csak a saját kis emberkéz alkotta világunkban vagyunk bizonyos szempontokból nagyszerűek. Jelenleg természetes körülmények között a nagy többségünk életképtelen lenne. Ez szerintem szégyen. Viszont a magunk módján mi is nagyszerűek vagyunk, mint bármely másik faj a Földön. Pusztán csak azért, mert itt vagyunk és élünk, azaz működőképesek vagyunk, vagyis evolúciós sikert testesítünk meg. Még. De ki tudja meddig...
És ahogy gyakorivalasz2 írta, a termesz nem azért épít várat, hogy valami nagyszerűt hozzon létre. Ezt a felét konkrétan lesz*rja. Csak mi, emberek hajlamosak vagyunk ilyesmit látni bele. Kérdező, szakadj ki abból a gondolati börtönből, hogy az ember a "teremtés koronája", mert nem az. Csupán egy faj a sok közül, ami jelenleg nagyon elszaporodott a Földön. De ami kisebb eséllyel él túl egy az egész bolygót érintő katasztrófát/változást, mint mondjuk egy rovar.
Én magam természettudós és hívő lévén gyakran találom magam eme kérdés kereszttüzében, bár feltételezem, a Kérdező a teremtés alatt a tervezettséget érti. Magam a kreacionizmust áltudománynak tartom, mivel nem megmagyarázás a célja, csak belemagyarázás. Mint minden áltudományos elmélet, ez is a tudományos elméletek azon kritériumán bukik meg, hogy ellenőrizhető jóslatokat nem állít fel. Ez azért van, mert megalkotói csak egy ellenőrizhetetlen feltevésből indulnak ki, s nem az a célja, hogy ismeretekkel szolgáljon, hanem hogy minden felmerülő helyzetet kényelmesen ki lehessen magyarázni belőle. Viszont következményeket sosem fog vállalni magára. Ez tudományos módszereknél nem megengedett.
Tudományos oldalról már sok érv elhangzott a kreacionizmus tarthatatlanságára, ezért én most inkább vallási oldalról közelíteném meg.
Szóval szerintem a kreacionizmus legfőbb hibája vallási szemszögből az, hogy hallgatólagosan azt feltételezi, hogy Isten bénázik. Ha mondjuk a Prométheuszról lenne szó, aki a görög mitológia szerint a földi élőlényeket megformálta, ez nem lenne baj, mert ott az istenek is hibázhattak. De nem fér bele a monoteista istenképbe.
Márpedig a kreacionizmus szerint Isten olyan ügyetlenül hozta létre ezt az Univerzumot, hogy közvetlen beavatkozása nélkül nem jönnek létre benne bolygók, csillagok, élőlények, neki kell mindent "két kézzel" megcsinálnia benne.
Ezzel ellentétben a keresztény álláspont mindig is az volt, hogy a Teremtés tökéletes. Isten olyan Univerzumot hozott létre, ami megáll a saját lábán. Olyan törvényeket adott neki, amik lehetővé teszik rendkívül komplex struktúrák kialakulását, amik aztán olyan fantasztikusan összetett rendszerek létrejöttét, mint mondjuk az ember. És Istennek nem kell tervezőasztalon megterveznie a pókok szövőmirigyétől kezdve a hólyagszemig. Ezek a csodálatos lehetőségek mind "kódolva vannak" néhány megérthető természeti törvényben. Tehát Intelligens Teremtés történt, nem pedig Intelligens Tervezés.
Ettől még persze Isten beavatkozhat a világba, s be is avatkozik, amikor kinyilatkoztatja magát. De ez már másik helyzet. Többször hallottam itt a fórumon is, hogy vallási szempontból azért nem elfogadható az evolúció, mert akkor a halál nem az ember lévén jött a világba, s így például Jézus is hiába halt meg. Ez egyébként jogos ellentmondás, amit én úgy oldanék fel, hogy itt nem fizikai halálról van szó, hanem a lélek haláláról. Az ember alapvető mértéke a lélek, nem a test, s a test halála (biológiai halál) nem igazán számított Isten közösségében, mint ahogyan most sem, ha az ember kegyelmi állapotban hal meg (testileg). A bűneset előtt a földi világ együtt létezett az égivel (Éden), ám az Ősbűnnel szakadás lépett fel, s az ember magára maradt az anyagi világban, Istentől elszakadva (kiűzetés). Persze mindez ideológiai síkon történt, hogy a valóságban ennek milyen vetülete volt, hogyan játszódhatott le, el nem tudom képzelni (a bibliai Genezis nyilván hasonlóan ideológiai síkon írja le, nem pedig szó szerint).
Lényeg a lényeg, ettől még nem válik a tudomány eredménye bibliai alapon megkérdőjelezhetővé, sem pediglen fordítva, mert nem ugyanarról szólnak. A biblia nem cáfolja a tudományos elméleteket, és a tudomány elméletek sem cáfolják a bibliai igazságokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!