Adventisták, valóban abban hisztek, hogy Mihály arkangyal és Jézus Krisztus azonosak?

Kedves Tanú!

1. Nem mocskoltalak.

2. Az amit ti igemagyarázatnak hívtok, az önmagáért beszél.

Illusztrációként: Idézed:

"Mert még ha vannak is, akiket „isteneknek” neveznek akár az égben, akár a földön, mint ahogy van sok „isten” és sok „úr”, számunkra valójában e g y Isten van, az Atya, akiből van minden, és mi őérte; és e g y Úr van, Jézus Krisztus, aki által van minden, és mi őáltala."

Szerinted ez az imádatról szól? Pál ezt nem említi. Az viszont kiderül a versből - ha nem JT-szemüvegen keresztül olvassa az ember - hogy Jézus Krisztus Teremtő. Vajon a Teremtőt nem illeti imádat, nem isteni személy, isteni hatalommal? (ld. még Mk.2,7 és 10 - "egyedül Isten bocsáthatja meg a bűnöket" - jól tudták, nem javította ki őket, csak közölte, közölte és bebizonyította, hogy az "ember Fiának van hatalma" megbocsátani - azaz isteni hatalma van e tekintetben is, merthogy Isten Fia, "egyszülöttje").

Miért azon az áron akarjátok tisztelni az Atyát, hogy kisebbítitkek a Fiút, az egyszülöttet?

Miért gondoljátok, hogy ez tetszik az Atyának?

Mennyiben vagytok különbek a zsidóknál, akik szerint Jézus nagy hatású tanító és rabbi volt, de Isten az nem?

Ha már az imádatot említed:

Mt. 14,33 szerint: "A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy!" - vagyis elfogadta az imádatot, szemben az angyalokkal, akik elutasították (vö. Jel. 22,8-9).

Ugyanerre példa még Mt. 28,9 és 17, valamint Mk. 2,11 szerint még a démonok is így hódoltak előtte - ők tudták kivel van dolguk, pedig ha valakik, akkor ők aztán tényleg nem szeretik és nem szívesen tisztelik.

3. Mint ídéztem, "ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság". Ezt az egyébként Isten által is tiszteletben tartott szabadságot megadom neked és igénylem magamnak is.

Ha továbbra is azt hiszed, hogy tied a "bennfentes információ", hogy ugyan az Atya küldte, egyszülött Fiának is nevezete, de nem akarta, hogy tiszteljék, imádják, minden csak "képvisleti alapon" jár neki, akkor hidd azt, "legyen néked a te hited szerint..."

Már csak azt nem értem, hogy hoygan szerethettek egy Megváltót, akinek a leépítésén fáradoztaok - mert mintha a szeretetről szólna a Biblia és nem erről a "kit-imádjunk-kit-ne" görcsölésről.

Folytatás:

Még egy fontos kérdés, amiről nem esett szó - épp most olvastam és eszembe juttatta:

Hogyan lehet Jézus Krisztus Megváltó, ha nem isten személy is egyúttal? BEküldtek, beáldoztak valakit értünk, vagy maga a Teremtő halt meg a teremtményeiért?

Mint tudjuk, Antiochiában kezdék kereszténynek, azaz krisztusinak nevezni a tanítványokat (Apcs.11,26), mert folyton róla beszéltek, ő állt az életük és gondolkozásuk középpontjában. Nem volt-e ez túlzás, nem nehezményezte-e az Atya, hogy túlzottan a "képviselő" körül forognak?

"És mikor elvevé a könyvet, a négy lelkes állat és a huszonnégy Vén leborula a Bárány előtt,... Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcseséget és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást." - Jelenések 5,8 és 12 szerint a mennyben leborulnak előtte és így látják Jézus Krisztust - miért van az, hogy a tanúk máshogy?

"Szerinted ez az imádatról szól? Pál ezt nem említi."

Én sem említettem.

"Az viszont kiderül a versből - ha nem JT-szemüvegen keresztül olvassa az ember - hogy Jézus Krisztus Teremtő."

Inkább te vedd le a szemüveged, mert ezt a Tanúk sohasem vonták kétségbe! Azt mondja ugyanis a Biblia, hogy Jézus Atyja "tervezőmunkása" volt. Tehát a Mindenható Isten Jézuson "keresztül" teremtett, vagyis így mindketten "teremtők", de csak Isten, akit a Biblia JHVH-nak, vagyis ma legelterjedtebb formában Jehova az, aki Mindenható - Jézusra ezt sohasem mondja a Biblia!

Ezt idézted és ezzel bizonyítottad, hogy nem kerültél közelebb az igazsághoz, mint a Jézust bírálók:

(Márk 2:7) „Miért beszél ez így? Káromlást szól. Ki más bocsáthat meg bűnöket egyvalakin, az Istenen kívül?”

Jézus ellenségei szintén nem tudták, hogy nem csak Jehova, nem csak Jézus, hanem Isten szellemével, még embereknek is volt arra ideiglenesen hatalmuk, hogy bűnöket bocsássanak meg.

"Miért azon az áron akarjátok tisztelni az Atyát, hogy kisebbítitkek a Fiút, az egyszülöttet?"

Pontatlan a kérdés is. Mi - ahogy a Bibliaírók és az első sz.-i keresztények is - az Atyát, Jézus Atyját, Jehovát imádjuk(!) és senki mást rajta kívül. Jézus alárendelt szolgája volt Jehovának, úgy mint mi. Az elsőszülött, de ez nem jelenti azt és logikusan nem is jelentheti azt, hogy nem volt kezdete!

Ezt is idézted:

Az a tény, hogy Jézusnak imádatot mutatnak be, bizonyítja-e azt, hogy ő az Isten?

A Kár., Kat., ÚRB, B.—D. és KNB szerint a Héberek 1:6-ban az angyalok parancsot kapnak arra, hogy „imádják” Jézust. Az ÚV ezt írja: ’hódoljanak neki.’ A Máté 14:33-ban a Káldi és a Szep. szerint azt olvashatjuk Jézus tanítványairól, hogy „imádják” Jézust; más fordítások azt mondják, hogy „leborultak előtte” (ÚRB, KNB, Czegl., Kecsk., G.—K., Rav.); „eléje borultak” (Csia); „hódoltak neki” (ÚV).

Az Ógörög—magyar szótár szerint az „imádni” formában visszaadott görög pro·szkü·ne′ó szó jelentése: „leborul és a földet csókolja; leborulva hódol, térdreborulva tisztel, imád, üdvözöl” (Budapest, 1984, Soltész Ferenc, Szinyei Endre, 571. o.). Ezt a szót találjuk a Máté 14:33-ban, amely leírja, hogyan viselkedtek Jézussal a tanítványai; a Héberek 1:6-ban, amely azt mutatja meg, mit tesznek Jézus irányába az angyalok; a görög Septuaginta fordításban az 1Mózes 22:5-ben annak leírásaként, hogyan viselkedett Ábrahám Jehova előtt; az 1Mózes 23:7-ben annak leírásaként, hogy mit tett Ábrahám, midőn a kor szokása szerint üzletfelekhez illően tárgyalt emberekkel; és az 1Királyok 1:23-ban a Septuaginta szerint annak leírásként, hogyan járult Nátán próféta Dávid király elé.

A Máté 4:10-ben (ÚRB) Jézus ezt mondta: „ Az Urat, a te Istenedet imádd [a pro·szkü·ne′ó szóból ered], és csak neki szolgálj!” (Jézus itt nyilvánvalóan az 5Mózes 6:13-at idézte, és ebben a versben Isten neve, a tetragram olvasható.) Ezzel összhangban meg kell értenünk, hogy a pro·szkü·ne′ó itt olyan szívállapottal és gondolkodással párosul, amit csak Isten felé nyilváníthatunk ki.

"Hogyan lehet Jézus Krisztus Megváltó, ha nem isten személy is egyúttal? BEküldtek, beáldoztak valakit értünk, vagy maga a Teremtő halt meg a teremtményeiért?

Hol olvasod a Bibliában, hogy "Isten meghalhat"??? Olvasol ilyent valahol? Hol van az, hogy JHVH, vagyis Jehova, vagy neki egy isteni része meghalhat?

Az viszont benne van-e, hogy "nem halhat meg"? Te tényleg eltudod képzelni, hogy a Mindenható Isten, a világegyetem és mindenség teremtője és szuverén ura MEGHALJON???

Ő halhatatlan te szerencsétlen! Ne haragudj a szóért, de hogy állíthatsz ilyent?!

Jézus viszont tényleg meghalt. Akkor a háromság mítosza szerinti "egyenlőség" és minden egyéb hazugság szerint, hogyan tehette ezt? Az hogy "megüresítette" magát, az nem azt jelenti, hogy a halhatatlan isteni lényét halandóra cserélte - hol olvasol ilyent? Sehol!

Na, akkor olvasd csak el légy oly kedves a szövegösszefüggést is a Jelenések könyvével kapcsolatos, kiragadott példád után:

(Jelenések 5:8-12)

8 Mikor pedig elvette a tekercset, a négy élő teremtmény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt; mindegyiknél hárfa volt, és füstölőszerrel teli aranycsészék — a füstölőszer a szentek imáit jelenti.

9 És új éneket énekelnek: „Méltó vagy rá, hogy elvedd a tekercset, és felnyisd a pecsétjeit, mert levágattál, s véreddel embereket vettél meg az Istennek minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből,

10 és királysággá és papokká tetted őket a mi Istenünknek, és királyokként fognak uralkodni a föld felett.”

11 És láttam, és sok angyal hangját hallottam a trón körül és az élő teremtmények körül és a vének körül, s a számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt,

12 és harsány hangon ezt mondták: „A Bárány, aki levágatott, méltó rá, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!”

Mit ír a 9 és 10-es vers? Kinek "vásárolt be" Jézus? Az Istennek, az Ő Istenének, a "mi Istenünknek" a 10-es vers szerint!

Tehát, hogy értsd: Jézus "királyokká és papokká tette" őket "az Istenünknek". Mit jelent ez? Azt hogy ezek a királyok és papok (akik Jézussal uralkodnak majd az égben) az ISTENNEK szolgálnak majd, aki e versek szerint sem Jézus!

Nem igazán értem, hogy miért teszem, de válaszolok :-)

Kérek engedélyt én - mint írod - "szerencsétlen" válaszolni (végülis Pál is "idétlennek" titulálta magát - igaz, ő saját magát).

Hogy Isten meghalhat-e:

Bár nem nagyon dícsérted eddig a bibliaismeretemet, nekem feltűnt Fil. 2,6-7:

"A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;"

Szerinted mitől üresítette meg magát? Nem lehet, hogy így vált lehetségessé, hogy meghaljon?

A vers egyébként elég nyilvánvalóan állítja, hogy Istennel egyenlő volt, de gondolom erre is van valami jó szabvány-magyarázat, hogy ez sem azt jelenti, ami oda van írva. :-)

Valamit nyilván tennie kellett azárt, hogy ne legyen halhatatlan - ti. "megüresítette magát". Ez segít megoldani a problémádat. (Különben a görögöké is ez volt: a feltámadás mellett, hogy hogyan halhat meg valaki, ha Isten. Csak a görögök a megtérésük előtt nem olvastak Bibliát, igaz prekoncepcióik sem voltak.)

Arra egyébként még mindig nem válaszoltál, amit kérdeztem:

Mi a megváltás erkölcsisége, miért éppen Jézus Krisztus a helyettes áldozat szerpére "kijelölt" személy - a sok, szerinted kvázi egyenrangú alattvaló közül a világegyetemben?

(Szerintem néha gondolkozni is kell, nem csak a szavakat csűrni csavarni, meg fordításokat "helyesbíteni", amíg azt nem jelentik, amiben hinni akarunk... Létezik olyasmi is, hogy "összefüggés"...)

Szerintem a megváltás gondolata sokkal központibb üzenete a Bibliának, mint pl. az, hogy Istent éppen a Jehova néven szólítjuk-e - ami tudtommal nektek első számú prioritás, de nem tudni miért. Jézus szerepéhez és személyéhez mérten ez abszolút merginálisan jelenik meg az írásban - de persze nektek fontos, tudom. Én ezt görcsösnek érzem. Nem csak én, sokan mások is - megkockáztatom, hogy amennyire az igéből megismertem, maga Jehova is.

Szóval szerinted két teremtő van, de azok nem egyformán isteni személyek. Isten Lelke pedig ott lebegett a vizek felett - csak mondom. Úgy értem a Bilia mondja...

Te miből gondolod, hogy emberek megbocsáthatnak bűnöket? A katolikus egyház ezt tanítja, azt tudom, de nem tudtam, hogy ti is.

Úgy látom egyébként, hogy ez a kérdés is olvasástechnikai és magyar nyelv értelmezési kérdés:

- az írástudók megütköztek, hogy "csak Isten bocsáthat meg bűnöket, miket beszél ez..." - ti. ők ugyanúgy nem hitték, hogy Jézus Krisztus Isten, mint te :-)

- ha jobban megnézed, Jézus válasza nem az volt, amit te írsz, ti. hogy "ugyan pajtikáim, akár ember is..." :-) - a dolog épp arról szólt, hogy meggyőzze őket arról, amiről téged sem lehet: hogy ő Isten, és bár a dogmát jól tudják, de az ő kilétét illetően tévednek. Azt mondta, hogy _neki_ (tehát neki és nem általában!) van hatalma megbocsátani a bűnöket és nem embereknek

Ez van odaírva, próbáld meg úgy olvasni, hogy nem magyarázod :-)

Írod: "Jézus alárendelt szolgája volt Jehovának, úgy mint mi."

Merész párhuzam - de már semmin sem csodálkozom...

Írod: "Az elsőszülött, de ez nem jelenti azt és logikusan nem is jelentheti azt, hogy nem volt kezdete!"

Ezt meg Mikeás próféta írja (5,2): "De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van."

Most akkor melyikőtöknek higyjek? Ugye nem baj, ha inkább Mikeásra hajlok? :-)

Egyébként vannak még jó versek a Bibliában, amelyekkel Isten nyilván az olyan teremtményeinek akart segíteni, mint te. Pl. Kol. 2,9: "Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg,". De gondolom, ezt is meg tudjátok magyarázni, hogy miért nem azt jelenti, ami le van írva. Nagy csapdát csináltatok magatok - sajnállak. (Nem te vag yaz első tanú, akit megismertem, ezért is írom ezt...)

Megmondom őszintén, úgy látom, hogy nálad/nálatok előbb van a tézis, vagy dogma és azután jön a "kutatás", hogy hogyan támasszátok alá, amiben eldöntöttétek, hogy hinni fogtok. Nem ritka ez, tudom, csak sajnálni való: a kívülálló, a Bibliával elfogulatlanul, prekoncepció nélkül ismerkedő már látja egy idő után, hogy "meg vagytok fogva", mert egyre körülményesebb, tekervényesebb szófejtésekbe bonyolódtok, hiszen a Biblia nyilván mást mond, de nem engedtek...

Az imádatról is kár volt annyit írnod, hiszen tiszta sor:

A leborulás csak Istennek kijáró hódolati forma (ld. pl. az egész Eszter könyve gyújtópontját, vagy gondolj az imdáságokra - gondolom ti is szoktatok). Az angyalok (akik szerinted azonos rendű teremtmények Krisztussal) elutasítják a Biblia szerint, a Bárány és a mennyben jelenlévő Atya viszont nem. Ez áll a Bibliában, kér egy szakjtónyi magyarázatot, meg szófejtést előhozni (szándékosan nem idéztem sok helyet, ahol a földönjártakor odamentek Jézushoz és leborultak, amikor kértek tőle és megszólították - hogy ne legyen mibe belekötni :-).

Szerintem kb. az történik, hogy az Atya nyomorult bűnös létünkre vissza akar fogadni bennünkat a mennyei családba, és az ebben a megtiszteltetésben részesülők egy csoportja kitálálta, hogy csak egy bizonyos néven szabad Őt szólítani, az egyszülött gyermekét pedig ki akarják tagadni a fiúi jogaiból. Kb. ezt csináljátok.

Egy valakiről tudok, akinek ugyanez a törekvése - ő vezette az őslázadást a mennyben. Ezért jó lenne, ha óvatosabban nyomulnátok ebbe az irányba, mert szerintem ha jó szándékkal is, de hibát követtek el. A jó szándék tekintetében legfeljebb az bizonytalanít el, hogy semmit sem akartok meghallani, bevenni, de tudom, hogy ez nem feltétlenül rosszban való eltökéltség. Ettől persze még lehet halálos csapda a számotokra.

Csak jószándékkal szólok, mert ha Jézus Mégis Isten, akkor az istentagadás bűnébe estek, éppúgy, mint Jézus Krisztus bigottul vallásos zsidó kortársai...

Üdv!

Miután Jézus meghalt, majdnem három napig a sírban volt. Ha Isten lett volna, akkor a Habakuk 1:12-ben téves lett volna ez a kijelentés: „Ó Istenem, én Szentem, te nem halsz meg!” De a Biblia azt mondja, hogy Jézus igenis meghalt, és a sírban feküdt öntudatlanul. És ki támasztotta fel Jézust a halálból? Ha ő valóságosan meghalt, akkor nem támaszthatta fel saját magát. (Ne keverjük a dolgokat: "saját magát" azért nem támaszthatta fel, mert eleve KIZÁRT, hogy Isten "saját magának" egy része is meghaljon, hiszen a háromság értelmében ők minden fontos dologban TELJESEN EGYENLŐEK és megegyeznek!) Viszont ha nem halt volna meg valóságosan, színlelt halála nem lett volna megfelelő váltságdíj Ádám bűneiért. Jézus azonban igazi halálával teljes egészében lefizette a váltságdíjat. Így tehát „Isten (volt az, aki) feltámasztotta (Jézust), feloldva a halál gyötrelmeit” (Cselekedetek 2:24). A nála nagyobb Mindenható Isten támasztotta fel a halálból a kisebbet, szolgáját Jézust.

Érted-é a lényeget? Ha Jézus valóban "egy az Atyjával" a háromság filozófiájának az értelmében, akkor lehetetlen lett volna, hogy meghaljon! Viszont Jézusnak valóságos halált kellett halnia.

De van itt más is, bár most nem ez a téma, röviden mégis kitérnék rá, hogy mit ír a Cselekedetek könyve Jézusról:

(Cselekedetek 2:24) "Az Isten azonban feltámasztotta őt, feloldva a halál kínjait, mert lehetetlen volt, hogy az továbbra is fogva tartsa őt."

Jézus "gyötrelmeiről" vagy "kínjairól" van szó a halálában. Ha pedig valakiről el lehet mondani, hogy nem kerülhetett arra a helyre, melyet sok egyház még a mai napig a gonoszoknak fenntartott, szó szerint létező kínzó helynek vagy "állapotnak" állít be, vagyis a "pokol tüzére", akkor Jézusról el lehet!!!

Ugye, hogy nem kell szó szerint venni ezek szerint ezeket a szövegeket?

(Filippi 2:6) "aki, noha Isten formájában létezett, nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen."

(Más elismert fordítások is hasonlóan adják vissza, mint az ÚV fordítás.)

A The Expositor’s Greek Testament ezt írja: „Nem találunk egyetlen olyan írásszöveget sem, ahol a [har·pa′zó] vagy valamilyen képzett alakja [beleértve a har·pag·mon′ formát is] ’birtokol’, ’visszatart’ értelemben szerepelne. Kivétel nélkül ’bitorolni’, ’erőszakkal elvenni’ jelentéssel fordul elő. Nem megengedhető tehát átsiklani a helyes értelmű ’elragad’ kifejezésről egy olyanra, amely teljesen más jelentésű, azaz ’erősen fog’” ([Grand Rapids, Mich.; 1967] W. Robertson Nicoll szerkesztésében, III. köt., 436—7. o.).

Melyik gondolat illik bele a szövegkörnyezetbe? Az 5. vers azt tanácsolja a keresztényeknek, hogy az ott említett területen utánozzák Krisztust. Vajon felszólíthatók arra, hogy ’ne zsákmánynak’, hanem jogosnak tekintsék ’azt, hogy Istennel egyenlők’? Semmiképpen sem! Viszont utánozni tudnak valakit, aki „nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen” (ÚV). (Vesd össze: 1Mózes 3:5.) Ez a fordítás azzal is összhangban van, amit maga Jézus Krisztus mondott: „az Atya nagyobb nálam” (Ján 14:28).

Ez a (görög szerint is!) helyes fordítás mindennel összhangban van, Jézus egész földi életével és alázatos viselkedésével. Igen, "megüresítette" magát, az emberek és Isten alázatos szolgájává tette magát, de ez nem jelenti azt, hogy előtte az égben, a sokkal nagyobb hatalomban és dicsőségben nem volt alárendeltje és szolgája Istenének, hiszen Ő maga jelentette ki, hogy nem a maga akaratából jött le az földre, hogy az Atyja akaratát hajtja végre.

Igen, Ők egyetértenek, de mégsem Jézus akarata érvényesült ebben sem, hanem azé az Istené, akit Ő maga is imádott.

A "megüresítés" semmiképpen nem jelenti azt, hogy Jézus "halhatatlanságát" halandóra cserélte. Nem volt halhatatlan előtte - ezt sehol nem írja a Biblia, mint ahogy az angyalok sem azok. Örök életük van, de nem halhatatlanok. Jézus a halhatatlanságát jutalmul kapta, miután hűségesen feláldozta értünk az életét!

Egyébként más fordítások hasonlóan fogalmaznak, mint az Új Világ:

1869: „aki bár Isten formájában volt, nem tekintette megragadni való dolognak azt, hogy ő Istennel legyen egyenlő”. The New Testament, G. R. Noyes műve.

1965: „Ő — aki igazán isteni természetű volt! — magabiztosan soha nem tette magát Istennel egyenlővé.” Das Neue Testament, átdolgozott kiadás. Fordította: Friedrich Pfafflin.

1976: „Ő mindig az isteni természet birtokosa volt, de nem gondolta, hogy erőszakkal kellene kísérletet tennie az Istennel való egyenlővé válásra.” Today’s English Version.

Jó olvasni hogy védelmezik többen is a drága hitet. :-)

Én az eredeti témához szólnék picit. Szerintem Mihály valószínű hogy nem Jézus Krisztus.

Engem úgy okítottak ki, hogy Isten szigorú hierarchiai rendbe osztotta a hatalmat és az uralmi poziciókat. A kolosse levél felsorolja a mennyei hierarchia rendjeit.:

" mert Őbenne teremtetett minden az egekben és a Földön: a láthatók és a láthatatlanok, akár trónszékek, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmak, mindezek általa és Érte lettek teremtve."

Isten királyiszéke után, mely van az Atyának és a Báránynak is?, következnek:

A trónszékek. (thronosz) Ezeket azonosíthatjuk a Jelenések könyvében található huszonnégy vénnel. Ezek valószínűleg azonosak a Dániel könyvében található ítélőkkel, akik szintén ülnek a mennyben Isten előtt. Ezt a szintet nem érintette a bukás.

A trónok után jön az uralmak (küriotész) szintje. Az urat jelentő küriosz jelentése: uralom, tekintély, tehát személytelen. Ez tehát elsősorban pozícióra utal.

Az uralmak alatti következő szint: a fejedelmek, vezetők, fők: (arkhé) .

Az Efeszosziakhoz írt levél 6. fejezete szerint a fejedelemségek ellen a keresztényeknek harcolniuk kell, tehát bukott angyalok is vannak köztük. Lucifer, arkangyal és kerub is volt a bukása elött. Onnan lehet sejteni hogy három főangyal volt a szakadás elött, hogy Lucifernek az uralma alatt álló angyalok egyharmadát sikerült Isten ellen lázítania (Jelenések 12), és sátánná, ellennséggé vált. A nemzeteket angyalfejedelmek irányítják, amelyeket Dániel rósnak (fejnek) nevez, mint pl. Perzsia és Görögország fejedelmét, akik ellen Gabriel és Mihály harcolnak. Mihályt itt más titulussal különbözteti meg: a legelső fejedelmek egyikének (achad hasszárim hárisónim) nevezi, egyértelműen Izrael angyalaként azonosítja, később pedig a nagy fejedelemnek (hasszár haggádol) nevezi. Júdás levele Mihályt arkhangelosznak, azaz angyalfejedelemnek nevezi. Ez tehát magasabb kategória, mint a nemzetek felett álló bukott angyali fejedelmek. Mihály, akinek a nevének jelentése: "Ki olyan mint Isten?", csak Izrael fejedelme és védőszentje, ő csak "egyike a legelső fejedelmeknek". Károli így fordítja:

"...és íme Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre..."

Dániel 10,13.

Ebből gondolom úgy, hogy Gabriel is fejedelem: Lukács 1. fejezetben az oltár jobb oldalán áll, ebből is következtethető hogy magas rangú angyal, aki az Isten elött áll. Dániel könyvében Perzsia fejedelme egy gonosz angyali fejedelem volt, aki a perzsa királyok udvarában gyakorolt zsidóellenes befolyást, mint ahogy a mostani időkben is a zsidógyűlölet mögött láthatatlan gonosz angyalfejedelmek állnak, akik a nemzeteken uralkodnak, akik ellen a keresztényeknek is van tusakodásuk. A Jelenések 12-ben Mihály a neki alárendelt angyalokkal együtt fog harcolni a sárkánnyal és az angyalaival, de a Fiúnak ezt mondta az Atya:

" Ülj az én jobb kezem felöl, míglen ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem."

Zsidó 1,13.

Van mégegy harca leírva Mihálynak a sátánnal, ez pedig Mózes teste felett történt a Júdás levél szerint. Mózes testét valószínű magához vette az Úr és megdicsőítette. A szent hegyen Illéssel együtt megdicsőült testben jelenik meg. Ha Isten Mózes testét idő elött támasztotta fel, akkor valószínű azért háborgott és vitatkozott a sátán Mihállyal a teste felett, mert kétségbevonta a feltámadást és a Fiú győzelmét az ő királysága és a halál uralma felett. Mihály ezért mondta: " Dorgáljon meg téged az Úr!", mert ekkor még nem volt kimondva a sátánra a kárhoztató ítélet a mennyben. Csak akkor mondták ki rá a mennyben az igazságos ítéletet, amikor Isten ártatlan Fiát megölte, és majd csak a jövőben hajtják végre rajta "Mihály és az ő angyalai" vezetésével, amikor kivetik a mennyből a Földre (Jelenések 12). Azért a neve jelentése Mihálynak "Ki olyan mint Isten?", mert a sátán is hasonlóan a J.T-hoz © a Fiú isteni tekintélye ellen lázad, és magát is Istenként akarta imádtatni a Fiúval. Itt a Jelenések 12-ben "Mihály és az ő angyalai" harcolnak a sátán és az ő angyalai ellen, és levetik a Földre. A Földön a sárkány azonnal üldözőbe veszi az asszonyt, aki megszülte a férfit. Ez Izraelt jelképezi. A Dániel könyve szerint:

" Ebben az időben felkel Mihály, aki a te néped fiaiért áll..."

A mennyei trón körül tehát az angyalfejedelmek, mint Gabriel, Mihály, állnak. Ez azért fontos, mert a felettükk levő pozícióban a trónszékeken ülnek csak:

" És a királyiszék körül huszonnégy királyiszék vala, és a királyiszékekben látám ülni a huszonnégy Vénet."

Jel. 4,4.

Az hogy Mihály és Gabriel Isten elött állnak, azért is lehet, mert ők szolgálnak, és vigyáznak az isteni rendre a Földön. Mihály elsősorban Izrael fiaiért áll.

Ha van füle valakinek hallja.