Keresztények azért erőltetik a torinói lepel hitelességét mert kell valami csoda a hívek megtartásához?

Soha nem sikerült cáfolnod azt a tényt, hogy a vászon első században készült, az összes zextilszakértő szerint.

Megvizsgalták az első századi Maszadábol szarmazó textilt vegyi elemzéssel ugyanaz a két textil az összehasonlítás ezt hozta.

Egy vizuális kép soha nem lehet annyira bizonyitóerő, mint egy anyag szerkezet tana.

De te bekattantál egyetlen érven. A válasz a te görcsölésedre az, hogy a vászon egy háromdimenziós képet ad, a vizsgálatok szerint, amit komputerrajzban is megalkottak. Valószínűleg ennek sem jártál utána. Dehát le vagy blokkolva úgy látszik semmit sem vagy hajlandó elolvasni és figyelembe venni, ami megkérdőjelezné a vizuális megjelenés tematikájába tartozó bekattanásodat.

Ha még mindig görcsölsz igérem kikeresem ezeket a vizsgálatokat neked.

140

Darkmoon80

Teljesen fölösleges rá időt pazarolni vagy akár egy szót is fecsérelni rá mert:

1.

Ha egy tudósnak támad akár csak egy gondolata ami neki tetszik akkor az 100% bizonyíték.

(lásd: "neutron kisülés")

2.

Ha egy tudós elvégez egy vizsgálatot aminek az eredménye nem tetszik akkor az hiteltelen.

(lásd: javítási elméletet cáfoló vizsgálatok)

3.

Fantáziálgat.

(lásd: Guadalupei Miasszonyunk nem létező szénizotópos vizsgálata)

4.

Egyáltalán nem érti, hogy miről hadovál vagy azt, hogy milyen érveket mondanak neki csak ismételgeti azokat a szövegeket amik nagyjából valami neki tetsző dolgot írtak akármit is jelentsenek.

(lásd: már rég utána járhatott volna, hogy mi is volt az a "neutron kisülés"-nek nevezet valami amit a hozzá nem értő, igénytelen, elfogult cikkek, tehát amikből tájékozódik tévesen kitalálták, de azt sem érti meg, hogy miért nem ilyen kép készült volna Jézusról, stb.)

Ha szeretnéd akkor pazarolhatod rá te is az idődet ahogyan én tettem (sajnos) csak gondoltam szólok, hogy teljesen értelmetlen mert rettenetesen elfogultan ragaszkodik a lepel hiteleségéhez.

A probléma, hogy ezt nem fogja belátni így a fő kérdésre sem képes elfogulatlan választ adni, hogy miért is csinálja ezt.

Keresés

Cookie Policy

The portal Vatican News uses technical or similar cookies to make navigation easier and guarantee the use of the services. Furthermore, technical and analysis cookies from third parties may be used. If you want to know more click here. By closing this banner you consent to the use of cookies.

I AGREE

Allegro marcato, con molto fuoco MűsorokPodcast

A Torinói Lepel arcának 3D-s felvételeA Torinói Lepel arcának 3D-s felvétele

VILÁG

Pályi Gyula professzor: A Torinói lepel koráról az új vizsgálatok tükrében

A Heritage nemzetközi folyóiratban megjelent újabb kutatási eredményekről kérdeztük a Lepel szakértőt.

Somogyi Viktória - Vatikán

VR Stúdiónk vendége Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem nyugdíjas professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagja. Pályi professzor biokémiai munkássága mellett történelmi témákkal is foglalkozik, többek között a Torinói Lepel történetével, melyről a Szent István Társulatnál sikeres könyve is megjelent. Idén tavasszal nagy feltűnést keltett két olasz kutatócsoport publikációja a HERITAGE nevű nemzetközi folyóiratban, amely a Lepel újszerű fizikai módszerrel való vizsgálatáról számol be. Professzor úr, megkérnénk, hogy adjon a Vatikáni Rádió hallgatóinak egy rövid áttekintést az új eredmény mondanivalójáról.

P Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm a Vatikáni Rádió hallgatóit. Valóban rendkívül fontos új eredményről van szó. Engedjék meg, hogy egy kis bevezetővel kezdjem arról, hogy – legalábbis szerintem – mik voltak a Torinói Lepel kétezer évesnek vélt történetében a legfontosabb fordulópontok.

VR Érdeklődéssel hallgatjuk.

P Kezdjük azzal, hogy Teres Ágoston pápai magyar csillagász számításai szerint Jézus Krisztus halálát és feltámadását időszámításunk szerint, Krisztus után 33. április 3-ra, illetve 5-re tesszük. Tehát a Lepel „felhasználásának” kezdő dátumát e számítások szerint napra, sőt órára pontosan meg tudjuk adni – csak az a lényeges kérdés marad (részlegesen) nyitva, hogy a 33. április 3-án Krisztus temetésekor használt vászon, vajon azonos-e a Torinóban ma is őrzöttel?

VR Igen, kétezer, pontosabban ezer-kilencszáz-nyolcvanhét év alatt sokminden történhetett.

P Az első kezdeti probléma az, hogy halott emberrel érintkezett tárgyat a zsidó vallás tisztátalannak, érintését tilosnak tekintette, továbbá az, hogy Jézus Krisztus mennybemenetele után tanítványai jó ideig komoly üldözéseknek voltak kitéve. Ennek ellenére hitelesnek tűnő beszámolók jelzik a Lepel jelenlétét Edesszában, ahonnan, nem is egészen békés úton a bizánci császári udvar szerezte meg. Ennek dátumát is pontosan tudjuk: 944. augusztus 15-én érkezett Bizáncba. Itt a Város legfontosabb ereklyéi között tisztelték egészen 1204. április 12/13 éjszakájáig, mikoris francia és velencei úgynevezett „keresztes” lovagok Bizáncot kifosztották. Innen közel 150 évig nem tudunk semmit a sorsáról, mikoris felbukkan Franciaországban, 1349-ben, mint egy francia nemes család tulajdona. Tőlük a Savoyai hercegekhez került több mint fél évezredre, egészen addig amíg az utolsó, száműzött olasz király, II. Umberto végrendeletével 1983. március 18-án a Szentszék tulajdonába került

Menu

Pápa

Vatikán

Egyház

Világ

A nyelvi beállítás kiválasztása

Facebook

Youtube

Instagram

Rss

Keresés

Keresés

Cookie Policy

The portal Vatican News uses technical or similar cookies to make navigation easier and guarantee the use of the services. Furthermore, technical and analysis cookies from third parties may be used. If you want to know more click here. By closing this banner you consent to the use of cookies.

I AGREE

Allegro marcato, con molto fuoco MűsorokPodcast

A Torinói Lepel arcának 3D-s felvételeA Torinói Lepel arcának 3D-s felvétele

VILÁG

Pályi Gyula professzor: A Torinói lepel koráról az új vizsgálatok tükrében

A Heritage nemzetközi folyóiratban megjelent újabb kutatási eredményekről kérdeztük a Lepel szakértőt.

Somogyi Viktória - Vatikán

VR Stúdiónk vendége Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem nyugdíjas professzora, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a „Negyvenek” tagja. Pályi professzor biokémiai munkássága mellett történelmi témákkal is foglalkozik, többek között a Torinói Lepel történetével, melyről a Szent István Társulatnál sikeres könyve is megjelent. Idén tavasszal nagy feltűnést keltett két olasz kutatócsoport publikációja a HERITAGE nevű nemzetközi folyóiratban, amely a Lepel újszerű fizikai módszerrel való vizsgálatáról számol be. Professzor úr, megkérnénk, hogy adjon a Vatikáni Rádió hallgatóinak egy rövid áttekintést az új eredmény mondanivalójáról.

P Mindenekelőtt tisztelettel köszöntöm a Vatikáni Rádió hallgatóit. Valóban rendkívül fontos új eredményről van szó. Engedjék meg, hogy egy kis bevezetővel kezdjem arról, hogy – legalábbis szerintem – mik voltak a Torinói Lepel kétezer évesnek vélt történetében a legfontosabb fordulópontok.

VR Érdeklődéssel hallgatjuk.

P Kezdjük azzal, hogy Teres Ágoston pápai magyar csillagász számításai szerint Jézus Krisztus halálát és feltámadását időszámításunk szerint, Krisztus után 33. április 3-ra, illetve 5-re tesszük. Tehát a Lepel „felhasználásának” kezdő dátumát e számítások szerint napra, sőt órára pontosan meg tudjuk adni – csak az a lényeges kérdés marad (részlegesen) nyitva, hogy a 33. április 3-án Krisztus temetésekor használt vászon, vajon azonos-e a Torinóban ma is őrzöttel?

VR Igen, kétezer, pontosabban ezer-kilencszáz-nyolcvanhét év alatt sokminden történhetett.

P Az első kezdeti probléma az, hogy halott emberrel érintkezett tárgyat a zsidó vallás tisztátalannak, érintését tilosnak tekintette, továbbá az, hogy Jézus Krisztus mennybemenetele után tanítványai jó ideig komoly üldözéseknek voltak kitéve. Ennek ellenére hitelesnek tűnő beszámolók jelzik a Lepel jelenlétét Edesszában, ahonnan, nem is egészen békés úton a bizánci császári udvar szerezte meg. Ennek dátumát is pontosan tudjuk: 944. augusztus 15-én érkezett Bizáncba. Itt a Város legfontosabb ereklyéi között tisztelték egészen 1204. április 12/13 éjszakájáig, mikoris francia és velencei úgynevezett „keresztes” lovagok Bizáncot kifosztották. Innen közel 150 évig nem tudunk semmit a sorsáról, mikoris felbukkan Franciaországban, 1349-ben, mint egy francia nemes család tulajdona. Tőlük a Savoyai hercegekhez került több mint fél évezredre, egészen addig amíg az utolsó, száműzött olasz király, II. Umberto végrendeletével 1983. március 18-án a Szentszék tulajdonába került. Hivatalosan ma is a Római Pápa a tulajdonosa és a „Lepel Őre” titulust és funkciót a torinói érsek viseli.

VR Tulajdonképpen nagyon sokat tudunk, de biztosan vannak törekvések, hogy a homályos periódusokat áthidaljuk.

P Igen, különösen az elmúlt másfél évszázadban. E törekvések és egyben a Lepel iránti fokozott érdeklődés kezdetét is pontosan meg tudjuk adni: 1898. május 28-án Secondo Pia torinói amatőr fotográfus engedélyt kapott, hogy a Lepelről fényképet készítsen. Ennek az a döbbenetes eredménye volt, hogy a fénykép negatívja egy viszonylag jó minőségű pozitív képet mutatott egy megkínzott és vélhetően keresztre feszített férfiról, akinek sérülései pontosan megegyeztek az Újszövetség által leírtakkal. Ez a fordulat világszerte óriási érdeklődést keltett és lavinaszerűen elindította a természettudomány minden elképzelhető ágazatának alkalmazását a Lepel vizsgálatára. Ezek túlnyomórészt összhangban voltak azzal a hagyománnyal, hogy a Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple lehetett. Itt csak egyetlen eredményt említenék meg, éspedig az úgynevezett „radiokarbon” vizsgálatot. Ez a módszer egy-két ezredév időskálán viszonylag pontos kormeghatározást tesz lehetővé szerves eredetű objektumoknál. E vizsgálatot nagy előkészületek után három tekintélyes egyetem kutatói végezték el, az 1988. október 13-án nyilvánosságra hozott eredmény azt mutatta, hogy a Lepel XIV. századi (pontosan 1325 plusz/mínusz 65 év) eredetű. Ez óriási vitákat keltett, amelyek mind a mai napig nem csillapodtak.

VR Ez igencsak elképzelhető!

P Természetesen számos törekvés volt a radiokarbon eredmények cáfolatára. Közülük kiemelkedett egy Rogers nevű amerikai kutató 2005-ös publikációja, amely hihető érveket hozott fel a mintavétellel kapcsolatban, de sajnos e kutatás Dr. Rogers halála miatt nem folytatódott.

VR Más sikeres törekvés nem volt?

P Számos próbálkozás található a szakirodalomban mind a radiokarbon-eredmény alátámasztására, mind pedig cáfolatára, de ezek közül egyik sem tekinthető sikeresnek. Véleményem szerint az idén tavasszal bari és padovai kutatók által publikált cikk a Torinói Lepel természettudományos módszerekkel való kutatásának legfontosabb fejleménye a híres éjszakai fényképezés és a botrányokba torkolló radiokarbon vizsgálat óta.

VR Ez valóban figyelemfelkeltő. Tulajdonképpen miről van szó?

P Nehéz röviden elmagyarázni. Röntgensugárról mindenki hallott. Ennek lényeges vonása, hogy a sugárzás hullámjelenséggel van összekötve. A hullámok pedig úgynevezett optikai rácsokon jellegzetes módosulást szenvednek. E módosulás képéből ki lehet számítani a rács méreteit. A röntgen-sugarak hullámhossza pedig abban a tartományban van, mint a szilárd anyagokban az atomok távolsága. Így a szilárd, különösen a rendezett szerkezetű szilárd anyagok szerkezetét röntgensugárral meg lehet határozni. A bari-padovai csoport által alkalmazott, úgynevezett szélesszögű röntgenvizsgálat pedig ennek a módszernek egy finomított változata. Ezzel pedig a lenszálakat alkotó cellulóz szerkezetének az idő múlásával bekövetkező változását tudják követni, ami az elmúlt idő hosszát tudja jelezni, különösen, ha pontosan datált összehasonlító minták állnak rendelkezésre. A De Caro és Fanti által vezetett csoport pedig ilyen vizsgálatokkal kimutatta, hogy a Torinói Lepelből vett minta közel 2000 éves. Természetesen további ellenőrző vizsgálatok szükségesnek látszanak, de ez a front-áttörő eredmény rendkívüli jelentőségűnek mondható

A kérdésed jó. Leginkább János evangéliuma jár legközelebb ehhez:

"Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön, egy helyen összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta, és hitt"

Na de mit hitt, mit látott. Az unalmas gyolcsokat amin semmi sem volt? Vagy az üres sirbolt meggyőzte arról, hogy feltámadt? De ekkor még nem jelent meg nekik.

Visszakérdezek, neked milyen verziod van arra, hogy a lepel bevezetés utàn jön az a rész látta és hitt??

Adjál nekem tanácsot ebben, miért hitt és mit látott?

Bla... bla... bla...

Mindaddig amíg a szöveten látható kép NEM származhat Jézustól, tökéletesen érdektelen, hogy ez egy Jézus korabeli szöveten vagy egy Népszabadságon látható.

Lehet 1000 a hitelességet alátámasztó tény, ha akad egy, ami bizonyosan kizárja azt.

Értem, hogy ...

"A képanalizátor feltárta a lepel azon tulajdonságát, mely szerint a képmást létrehozó kenderszálak elszíneződése, kiszáradása egyenes arányosságot mutat a hullamerevségbe rögzült emberi test és az azt borító textília távolságával."

Csakhogy ez a test felett KIFESZÍTETT vászon esetében igaz, és teljesen más képet mutatna, ha a szövet RÁBORUL a testre!

(Példa a füleknek nem szemből, hanem oldalról KELLENE látszódnia, ám a vásznon a kép szemből ábrázolja.)

Ennyi.

Ha nem érted ezek után, akkor a felfogóképességeddel van baj!

Azon meg én nem tudok segíteni...