A hívők miért nem képesek a saját vallásuk abszurditását észrevenni?

Ha már ennyire belementünk a Szentháromságba itt a topikban, íme egy adventista magyarazat a témában:

"Az első tény, amit ezekkel az igékkel kapcsolatban tudnunk kell, hogy Jézus nem volt mindig az “Isten Fia”.

Csupán a megváltás tervének részeként lett Fiúvá, amint a másik isteni személy Atyává.

Pál apostolon keresztül világosítja meg Isten ezt a kérdést, amikor kinyilatkoztat a megváltás tervéből egy pici részletet.

“Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: … Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam?” Zsid. 1,5.

Amikor a mennyei tanácsban elhangzik a megváltás tervének ez a részlete, akkor a két isteni személy még nem Atya és Fiú viszonyban áll egymás előtt.

Ez a terv akkor még a jövő időbe helyezi ennek a viszonynak a kezdetét.

Ebben a tervben viszont már örök időknek előtte elhatároztatott az a tény, hogy az általunk Jézusként ismert isteni személy emberi testet fog ölteni, és Isten Fiává lesz."

Forrás itt: [link]

---------------

Keresztények, mit szóltok ehhez, hogy Jézus nem volt mindig Isten fia!?

"Ja, az Isten csupán azt kívánja tőlünk, hogy vakon higgyünk, és nem azt, hogy gondolkozzunk! Máris hívő lettem."

Hát, ha valaki a szentek életét elolvassa, ilyen érzése fog támadni.

Régen azt hittem, hogy előbb kell megérteni a dogmát, és utána hinni. Pedig, az igaz hitnél az ember előbb hisz, előbb cselekszik Isten akarata szerint, és csak végül érti meg a hit tárgyát.

Egy ilyen engedelmességre alapozás nagyon veszélyes.

Ezért hagytam ott az egészet.

"És különben is, az ousia és a hypostasis kapcsán: az Isten mi a francért akarná, hogy ilyen nehezen érthető legyen a személye?"

A kései római-hellenisztikus korban teljesen érthető volt. Abban a korban fogalmazták meg ezt a dogmát.

@ "Az Atya és a Fiú között van hierarchia, vagy ugyanazon a rangon lévő isteni személyek?"

Van egyfajta hierarchia, amennyiben egy atya-fiú kapcsolatot annak lehet nevezni. Az Atya szülte a Fiút és nem fordítva, az Atya adta oda mindenét a Fiúnak és nem fordítva. A Fiú önként és szeretetből engedelmeskedik és veti alá magát annak, akitől mindent megkapott. Az Atya és a Fiú tökéletes egységben cselekszik, mert akarati azonosságuk van, noha a Fiú elvileg akarhatna mást, hiszen attól külön személy a külön személy, hogy módjában állna mást akarni.

@ "Keresztények, mit szóltok ehhez, hogy Jézus nem volt mindig Isten fia!?"

A katolikusok a niceai hitvallást hiszik, miszerint a Fiú az Atyától született az idők kezdete előtt.

"Miért nem érthető MINDENKI számára, a legműveletlenebb embereket is beleszámítva?"

Mert az akkori egyház vezetői, gondolkodói (Iraeneus, Tertullianus, Origenész stb.) nem a köznéppel diskuráltak, hanem a nagyon szofisztikált 'eretnekekkel'. Még Konstantin előtt is (!).

A Szentháromság-tagadás a századvalahányadik eretnekség volt a rengeteg eretnekség közül.

@54: az Atya "szülte"? Idáig azt hittem, hogy Szűz Mária. ;D

Ez is milyen már, nekem ez is olyan megfoghatatlan rossz érzés volt: a nők szerepe a Bibliában. Éva (eredendő bűn), Mária (szűznemzés), Mária Magdolna (bűnös, prostituált)... Persze Istent csakis férfiként kell elképzelni... stb. Na hagyjuk már... /19. válaszoló voltam./

@ "Ha mindenük közös, akkor mit beszélget saját magával, tudathasadásos?"

Két személy tudtommal kommunikálhat egymással, sőt kell is, hogy így tegyenek, mert így lesz közöttünk összhang, így lesznek a szeretetben eggyé, ami az egész Szentháromság lényege. Az persze lehet, hogy az isteni személyek isteni kommunikációjára rossz szó beszélgetés, de hát kénytelenek vagyunk emberi fogalmakat és hasonlatokat használni.