Mit köszönhet az emberiség az ateizmusnak?

Richard Dawkins : Isteni téveszme.

Ez a könyv jól összefoglalja az ateizmus pozitívumait.Netről le lehet tötleni , csak ki kel "guglizni" a linket

Az önmagában még nem baj, hogy az ateisták Isten létét természettudományos kérdésként kezelik. Ezt a megközelítést sem lehet eleve kizárni. Az azonban már aggályos, hogy a tudományt összekeverik magával az igazsággal, a tudományos megismerés módszerét pedig az igazsághoz vezető egyetlen útnak tekintik. Ezzel szemben a megismerésnek a tudomány nem az egyetlen, hanem csak az egyik lehetséges módja, és csak önkényes döntéssel zárhatunk ki minden más lehetséges versenytársat.

Amikor arról beszélünk, hogy Isten léte nem természettudományos kérdés, mindössze azt állítjuk, hogy a természettudomány nem a legjobb - sőt talán éppen egy kifejezetten kevéssé hatékony - mód arra, hogy releváns választ találjunk a kérdésre. Isten léte persze vizsgálható természettudományos szempontból, s ez a módszer is szolgál - valószínűleg jobbára negatív - válaszokkal. Sem okunk, sem alapunk nincs azonban arra, hogy csak természettudományos választ tekintsünk érvényesnek.

Az ateisták szemellenzősen elutasítnak minden más lehetséges megismerési módot, és nem veszik észre saját megközelítésük korlátait.

"Ha létezne, és létezését fel kívánná fedni, maga Isten hangzatos és félreérthetetlen jelekkel eldönthetné a vitát a maga javára". Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen jelek lennének elég hangzatosak és félreérthetetlenek ahhoz, hogy az ateisták elfogadják Istenbizonyitékként.

A gond nem egyszerűen az, hogy a materialisták előfeltevései eleve kizárják a lehetséges érvek és bizonyítékok egy igencsak széles körét, hanem hogy meg vannak róla győződve: a természettudományos vizsgálódás előfeltételei maguk is természettudományos vizsgálat tárgyát képezik. A tudomány önreflexiója lényegét tekintve azonban nem természettudományos, hanem filozófiai vállalkozás.

Összekeverik a tudományt a tudományfilozófiával és a tudományos megismerés módszerét az általános ismeretelmélettel.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

"Majd ha a lányodat 13 évesen felcsinálják, akkor majd tudni fogod a választ..."

ez a legjobb... és milyen igaz! XD :(

Nekem az ateizmus hitet adott. Mikor látok egy atit boldog vagyok, hogy én nem vagyok az.

ma 13:02:

Nem ilyen egyszerűen működik a világ, mint ahogy elképzeled. Az ateisták között egyáltalán nincsen több bűnöző, mint a vallásosok között. De ha ilyet van képed leírni, akkor ebből arra kell következtessek, hogy te csak azért nem erőszakolsz 13 éves lányokat, mert Isten nem engedi.

ma 14:05:

Akinek nincs szüksége mások lenézésére, meg vallásos maszlagra sem a boldogsághoz, na az az igazán boldog.

"Pl. az evolúciót"

Az evoluciót speciel nem.

Az evolúciós gondolatok maguk is a vallásból fakadtak. Az ókori görögöknek fogalmuk sem volt haladásról, irányított időről és az emberiség létrejöttében kicsúcsosodó lineáris történelemről. Ez az elképzelés a zsidó-keresztény gondolatvilág öröksége, és a legkorábbi, XVIII. századi evolucionisták - olyan emberek, mint Charles Darwin nagyatyja - e vallási eredettörténetek jegyében alkották meg elméleteiket.

Magát Darwint is nagymértékben befolyásolták a keresztény eszmék abban a tézisében hogy az evolúció hajtóereje a természetes kiválasztódás.Éppen az alkalmazkodás hangsúlyozásában mutatkozik meg Darwin keresztény neveltetése. Isten létezésének egyik hagyományos érve a teleológia - a természet célszerűségéről, célirányosságáról szóló tan -, amely kiemeli, hogy az élő szervezetek és részeik egymáshoz alkalmazkodva, szervesen összefüggő rendszert alkotnak. Eme érvelés szerint e célszerű rend nem jöhetett volna létre valamilyen magasabb értelem alkotó tevékenysége nélkül. A szem olyan például, mint egy távcső, s ahogy a távcső létrejöttéhez távcsőkészítő kell, ugyanúgy a szemhez is kellett egy szemkészítő - a nagy menynyei látszerész.

II. János Pál pápa nyíltan helyeselte az evolúció elméletét, sőt az egész darwinizmust, holott őt igazán nem olyan emberként ismerjük, aki ingatag vagy engedékeny lenne vallási elkötelezettségében. Igaz ugyan, hogy az emberi lélek megjelenését különleges beavatkozásnak tulajdonítja, de a lélek (ha van ilyen) aligha tudományos fogalom.

A Dawkinshoz - és a teremtéselvűekhez - hasonló emberek eltévesztik a tudomány és a vallás célját. A tudomány megpróbálja megértetni velünk az anyagi világot és annak működését, a vallás pedig értelmet próbál adni a világnak és benne elfoglalt helyünknek. A tudomány a mindennapi életünkhöz közel álló kérdéseket firtatja, a vallás a legvégsőket.

Ebben nincs semmi ellentmondás. Csak az lát benne ellentmondást, aki az egyik síkon felmerülő kérdésekre - tévesen - a másik síkon keresi a választ. Tudománynak és vallásnak, evolúciónak és kereszténységnek nem szükségképpen kell összeütközésbe kerülnie egymással, ha mindegyik tudja a maga helyét, és megmarad a maga határain belül.

Gregor Mendel a "genetika atyja" pedig katolikus pap és ágostonrendi szerzetes volt.

Ha nincs több érv akkor lehetz jönni az inkvizicióval meg a többi ateista maszlaggal.

A folyamatos felismerést, amit az emberek lelnek meg, nap mint nap. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

"Az evoluciót speciel nem."

Az evolúció nem mond ellent a teremtésnek? Ne viccelj már!