Melyiknek van nagyobb eszmei értéke, az ateizmusnak, vagy a teizmusnak?
válasza:Kedves @Kérdező! Azért még néhány adalék...
Szabados Ádám kálvinista teológus, a Veszprémi Evangéliumi Gyülekezet lelkipásztora az alábbiakat írja az ilyen Ron Wyatt féle emberekről, akik képesek jó alaposan félrevezetni azzal titeket, hogy tudják: ti mindent elhisztek az első szótól az utolsóig abból, ami a hiteteket alátámasztani látszik, sőt, bizonyítékokat se fogtok megkövetelni:
Idézve: "Augusztinusz gondolatait olvasva olyan érzésem volt, mintha az egyházatya valami jövőbe látó készülék segítségével épp Kent Hovind és Ron Wyatt fényképére bámult volna, amikor megírta a figyelmeztetéseit. Wyatt csalása mindenki számára nyilvánvaló, aki kicsit is foglalkozott régészettel. Természetesen semmi nem igaz abból, amit a felfedezéseiről állított. Wyatt ámokfutásának szomorú részleteit két volt barátja – mindketten valódi régészek – is megírta (már ha egyáltalán erre szükség volt). Hovind pedig kilenc évig volt börtönben adócsalásért, és még kreacionista szervezetek is elhatárolódnak tőle, nem elsősorban a börtön miatt, nem is családi és üzleti életének botrányai miatt, hanem mert az önjelölt „tudós” buta kijelentéseivel az ő projektjüket is lejáratja. (Persze tudom, az adócsalás vádja is része az igazsággal szembeni ateista összeesküvésnek, de… természetesen ez is egy butaság. Szó sincs Hovind esetében összeesküvésről.)"
És arra figyelmeztet még a lelkipásztor, hogy az ilyen csalók csak kárt okoznak, mert aki a keresztény hittel akar ismerkedni, az ki fogja miattuk nevetni a hitet (idézve): "...Arról győződik meg, hogy a hívők tényleg ostobák. Hogy a hit és a hiszékenység lényegében ugyanaz. Hogy a Biblia védhetetlen butaság. És hogy aki mégis védi, az vagy maga is buta, vagy bolond, vagy hétpróbás gazember. Csalással és hazugsággal nem lehet az igazság ügyét szolgálni."
Mielőtt meggyanúsítanád elfogultsággal Szabados Ádámot, jobb ha elolvasod ezt is tőle: [link]
Nagy evolúció tagadó a lelkipásztorunk, és sületlenségek tömegét hordja össze ő is arról, de ettől függetlenül még ő is szimplán csalónak és hazudozónak tartja Ron Wyatt-et is meg Hovindot is, meg a hozzá hasonló emberkéket.
Ám nem mindenki van ezzel így! Vannak, akik nem igénylik a bizonyítékot, és elég nekik, ha elhiszik, hogy a mesemondó hiteles:
Szegény Ron Wyatt nem mutathatta be a frigyládát, meg a rengeteg egyéb tárgyi bizonyítékot, mert a barlangban megjelenő angyalok ezt nem engedték meg neki, mondván, hogy még erre nem érett meg az idő. Ki tudja miért, Ron furcsa módon, vért viszont vihetett magával, de valahogy ennek hiteles vizsgálata se történt meg soha... Hát, nehéz ebben így hinni még az olyan hívőnek is, aki nem eléggé hiszékeny!...
Hát megint oda jutottunk, hogy ugyanazon a hiten belül (a tiéden belül) az egyik ezt mondja, a másik amazt, és egyik a másikat csalónak nevezi, sarlatánnak, vagy éppen túl hiszékenynek, a túl hiszékenynek nevezett meg rálegyint a kritikusra... káosz a káosz hátán... :)
A Tudomány sem biztos, ha létezik többféle elmélet egy bizonyos dologra.
tények melyekre jogosan illesztjük az evolúció jelzőt? Valóban jogos-e a jelenben megfigyelt evolúciós folyamatokról beszélni? Dr. Pauk János növény-genetikus, gyakorló kutató szerint: nem. Ő a változékonyság szót ajánlja. Érvének lényege, hogy a ma ismert tények mindkettővel magyarázhatók, de míg a változékonysághoz nem tapad olyan elvárás, ami a tényekből nem következik, addig az evolúció szóhoz a fejlődés így tapad. Növénynemesítőként a napi gyakorlatban látja, hogy csak azzal tud dolgozni, ami a növényekben eleve jelen van. S visszagondolva Darwin esetére kedvenc példája a szirti galamb volt, hogy abból kifejleszthető az összes többi galamb fajta. Darwin idejében az volt általános elfogadott tudományos tévhit, hogy Isten változatlan fajtákat teremtett. Darwin ezt valóban tényekkel cáfolta, például galamb esetében. A legjobb magyarázat azonban nem az, hogy a galamb fejlődik, hanem az, hogy a szirti galambban benne van a lehetőség a megfelelő változékonyság. Darwin nem galamb fajtákat fejlesztett, hanem „csak” nemesített.
A tényekkel itt meg is állhatunk. Darwin elméletének azon kiterjesztése, hogy őssejtből biodiverzitás minden tényt nélkülöz. Kombinatorikailag óriási falat lenne, a legapróbb kísérlet is. Kísérleteztek muslicákkal. Az eredmény az lett, hogy ma már tudni lehet, hogy különböző beavatkozások során milyen torz alakból hány százalék fog megjelenni. Persze mindig lehet, hogy valamely ritka változat még nem került elő. A lényeg: itt is a változékonyság győzött. Egy véges számú fajtát lehet „kinemesíteni” és ott a történet véget ér.
Egy másik híres példa az E.coli-val való jó 20 éves kísérletsorozat volt. Voltak aki szenzációt olvastak bele a kísérlet eredményébe. Az e.coli megtanult citrátot enni. Aztán kiderült, hogy oxigén szegény környezetben eddig is tudta ezt. Valójában annyi történt, hogy az a szabályozó rendszer, ami az E.coli-t oxigén szegény környezetben citrát evésre indította elromlott, s immár oxigén dús környezetben is erre ösztönözte.
Darwin kibővített elméletéhez kellene egy őssejt. Ám a mai sejtek „visszabutításának” egyetlen sikeres kísérletéről se hallani.
Melyek az evolúciós elmélet egyes hibái?
Keresztények és nem keresztények egyaránt tűnődnek azon, hogy az evolúciós elmélet helyes-e vagy sem. Ha valaki az ezt illető kétségeinek hangot ad, akkor az evolúció párti tábor rögtön tudománytalannak, vagy a visszamaradottnak bélyegzi. Az evolúciós elméletet sokszor úgy állítják be, mint ami minden kétségen felül be lett bizonyítva, és aminek már egy tudományos akadály sincsen útjában. Valójában azonban nem is kevés tudományos hiba van benne, amelyek bőven adnak okot a szkeptikus hozzáállásra. Igaz, hogy egyik ilyen hiba sem szükségszerűen cáfolja az elméletet, de azért jól kitűnik belőlük, hogy a tézis igencsak ingoványos talajon áll.
A evolúciós elméletet többféle megközelítésből is lehet tudományos szemszögből kritizálni, de a legtöbb ilyen kritikai elem nagyon specifikus természetű. Számos olyan példa és tudományos tény sorolható fel, melyek nagyon nehezen egyeztethetőek össze az evolúció elméletével. Álljon itt ezek közül egy pár: genetikai karakterisztikák, ökológiai rendszerek, evolúciós leszármazási fák, enzim tulajdonságok. A fentiek részletes leírása nagyon erős szakjelleget ölthet és terjedelmileg is túlfeszítik ezen beszámoló kereteit. Általánosságban azonban helyes az a megállapítás, mely szerint az evolúciós elmélet még adós marad következetes válaszokkal annak tekintetében, hogy az elmélet hogyan érvényesül a molekuláris, genetikai, vagy tágabb ökológiai szinteken.
Az elmélet hibáit három alapvető csoportra is különíthetjük. Először is megvizsgáljuk a punktualizmus és a gradualizmus közötti ellentétet. Következőleg a mikroevolúció megfigyeléseinek makroszkópikus szinten való alkalmazásának problematikájával foglalkozunk. Harmadik pontunkban pedig azt vizsgáljuk meg, hogy az elméletet hogyan alkalmazták teljesen áltudományos módon különböző szubjektív világnézetek igazolására.
Nézzük tehát először a punktualizmus és a gradualizmus közötti összenemillést. A naturalizmusban gyökerező evolúciós elmélet szerint az élő szervezetek (ki)fejlődése két alapvető módon mehet végbe. A gradualizmus szerint az élő organizmusok egy relatíve állandóan fellépő mutációk egész sorának vannak kitéve, ami a gyakorlatban elég egyenletes átmenetben nyilvánul meg a régebbi és az újabb formák között. Az evolúciós elmélet keletkezésének idején ez volt a kiindulási hipotézis. A punktualizmus elmélete ezzel szemben azt mondja ki, hogy a mutáció előfordulása és menete sokszor random és nagy lépésekben is történhet, valamint hogy nagyfokú véletlenszerűség uralja. Így tehát az élő szervezetek hosszú nyugalmi, genetikailag változatlan stabilitású, időszakok után pontszerűen fellépő gyors és nagy evolúciós ugrásokat fognak tenni. Mivel ez a két megközelítés egymást kölcsönösen kizárja, máris rá tudunk mutatni az evolúciós elmélet egyik hibájára. Tesszük ezt annak tudatában, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok mindkét elmélet helyességét igazolják, mindkettőre találunk példát az élővilágban, így csak az ezeket magábafoglaló keretrendszer-, azaz az evolúciós elmélet lehet hibás.
A gradualizmusnak ellentmond a feltárt fosszilis leletek bizonyítéka. Eszerint élő szervezetek, gyorsan tűnnek fel, mintha csak a semmiből állnának elő, majd hosszú időn keresztül semmiféle-, vagy csak nagyon elenyésző fenotipikus változást mutatnak. Az elmúlt évszázad során rengeteg új lelet látott napvilágot, amelyek rendre cáfolják a gradualista megközelítést. Valójában pont a gradualizmus ilyen nyíltszíni cáfolata volt a punktuális erőegyenlőség-elmélet elterjedésének az oka.
Ha a csontmaradványok jobban is támogatják a punktualista megközelítést, meg kell jegyeznünk, hogy több probléma is van az elmélettel. A punktualista egyenlőség elméletének az alapfeltevése az, hogy egy nagyobb populációból mindössze csak egy pár egyed megy át a hasznos mutációkon, az a pár egyed, kik viszont átmennek rajta, azok ezt mind egyidejűleg teszik. Itt rögtön meg is jegyezzük, hogy ez mennyire hihetetlennek hat. Ez a pár új egyed így aztán leválik a többségi populációról és tudatosan csak saját maga között örökíti tovább a génjeit (ez egy további valószínűtlen esemény). Ha figyelembe vesszük a minket körülvevő élővilág összetettségét, akkor ez a jelenség annyira sűrűn fel kéne lépjen, hogy azt folyamatosan meg kéne tudjuk figyelnünk magunk körül.
Megint más tudományos vizsgálatok egy újabb árnyékot vetettek a punktualista megközelítésre. Rámutattak, hogy amennyiben csak a teljes populáció ilyen csekély része alkot szaporodási közösséget, akkor az elkerülhetetlenül belterjességhez vezet. Ez aztán olyan további negatív kihatásokat, mint csökkent reproduktív képesség, káros genetikai eltérések stb. von maga után. Vagyis pont azok a mechanizmusok, amelyeknek elméletileg biztosítaniuk kellene a legerősebb túlélését az életért folyatott harcban, pont azok bénítják le teljesen az egész organizmust.
Egyes állítások ellenére a punktualista megközelítés nem pusztán a gradualista tézis egy kifinomultabb verziója. Az evolúciót mozgató mechanizmusokról és azok felépítéséről a két megközelítés ugyanis teljesen különböző módokon vélekedik. Azonban egyik megközelítés sem képes kielégítő magyarázatot adni arra, hogy élővilágunk hogyan lehet ennyire komplex, vagy arra, hogy hogyan lehet ennyire kiegyensúlyozott. A evolucionista modell azonban csak ezzel a két eszközzel képes operálni.
A második fő hiba, hogy az elmélet megpróbálja a mikroevolúciós szinten fellépő jelenségeket a makroevolúció magyarázatában is érvényesíteni. Minden élő szervezet képes adaptációra laboratóriumi körülmények között is, vagyis arra, hogy mindig lehető legmegfelelőbb módon alkalmazkodjon a környezetéhez. Kimutatták azonban azt is, hogy a mikroevolúció az adott élő szervezet életciklusában csak egy bizonyos fokú változást enged meg, ami az élőlény alap genetikai felépítésén vajmi keveset változtat. A mikroevolúció látványos eltéréseket produkálhat egy adott fajon belül. Minden kutya egy fajhoz tartozik és mégis láthatjuk, hogy mikroevolúciós változás milyen széles skálán mozoghat egy adott fajon belül is. Arra azonban sehol nem láttunk még példát, hogy a legszélsőségesebb kutyatenyésztés eredménye egy teljesen másik faj lett volna. Megszabott dolog az, hogy a tenyésztés folytán csak bizonyos nagyságú, értelmi képességű, vagy szőrösségű egyedek jöhetnek létre. Kísérletileg tehát soha sem sikerült azt bizonyítani, hogy egy faj olyan fokig változhat meg az adaptáció és a mikroevolúció vagy irányított tenyésztés során, hogy szétfeszítvén saját genetikai kereteit egy másik fajjá válna.
Az evolúció hosszú távú modelljének viszont szüksége van ezekre nagy változásokat magukkal hozó genetikai ugrásokra. A mikroevolúció egy farkasból csivavát vagy dán dogot is tud kreálni. A makroevolúció pedig ugyebár egy halat hosszú távon egy tehénné vagy egy kacsává változtat. A mikroevolúció és makroevolúció mértéke és hatása között óriási eltérés van. Itt rámutathatunk az evolúciós elmélet egy további hibájára, mely szerint nem sikerült kísérleti úton igazolni, hogy az egy fajon belüli kisebb változások sorozatos láncolata egy másik faj kialakulásához vezet.
Utólag pedig megemlítjük még az evolúciós elmélet rossz gyakorlati alkalmazását. Itt nem az elmélet egy másik hibájáról van szó, hanem arról, hogy miképpen használták (ki) az evolúciós elméletet nem tudományos célokra. Továbbra is számos kérdés van még a biológia élet összetettségét illetően, amit az elmélet nem volt képes megmagyarázni. Mégis vannak olyanok, akik a biológiai magyarázatot rögtön metafizikai indoklássá akarják változtatni. Ha az evolúciós elméletet arra használják, hogy a szellemiséget, a hitet, és hogy Istent tagadják, akkor már rég a tudományosság keretein kívül alkalmazzák. Az evolúciós elméletet vallásellenes eszközként használják istentagadó emberek és közösségek.
Mindent egybevetve azt állíthatjuk, hogy bőven van megbízható tudományos alapja annak, hogy az evolúciós elméletet kérdőre vonjuk. Ezeket az ellentmondásokat a tudomány vagy feloldja majd, vagy az egész elmélettel együtt fognak elsüllyedni. Hogy ez melyik módon megy majd végbe azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy az evolúciós elmélet igencsak megkérdőjelezhető, és valóban egyre több ember kérdőjelezi is meg tudományos alapon az elméletet.
válasza:Remek.
Ezt egy szakképzetlen és teljesen tájékozatlan lelkész írta, aki később többször is kénytelen volt beismerni, hogy a témához tök hülye, és össze-vissza hadovált csak, ami éppen az eszébe jutott.
És most olvasd el főleg FlyBoy és Deák Péter válaszait, akik szakemberek, és körberöhögték ezt a sok sületlenséget.
:)
A tudomány pedig tulajdonképpen eddig tévedhetetlennek bizonyult kb. Galilei óta. Az olyan tudományos felfedezések és eredmények egyike sem bizonyult hamisnak, vagy rossznak, amit a tudományos közösség világszinten elfogadott és a tankönyvekben tanított. Amit a gyakorlatban lehetett hasznosítani bizonyíthatóan, és amit rendre minden bizonyíték visszaigazolt.
A lelkész kezdőmondata is már egy tipikus kreacionista maszlag. Semmiféle olyan tudományos elv, elmélet nem létezik, ami az élőlények változásait másképpen magyarázná, mint a biológiai evolúció elmélete.
Ahogy a szakemberek is rámutatnak itt, az evolúció pont ugyanolyan tény, mint ahogy fenn látod az égen a Napot.
válasza:Nézzük mindjárt ezt (amit a valódi szakértők itt nem cincáltak szanaszét, majd még mást is…):
Idézet a cikkből: "Dr. Pauk János növény-genetikus, gyakorló kutató szerint: nem."
Nézzük Pauk úr véleményét:
Szégyen. És az ilyen ember nevezi magát tudományos kutatónak??? Bár legalább őszinte. Magyarán tojik mindenre, semmilyen tény nem érdekli, hanem egyszerűen kijelenti, hogy ha törik, ha szakad, ő márpedig akkor se hisz az evolúcióban, még akkor se, ha 20 millió éven keresztül élne, és a szeme láttára alakulna át a hal négylábú szárazföldi gerincessé.
Nincs semmilyen tudományos érve, csak állandóan a hit fontosságáról hadovál.
Pauk ezt állítja a Bibliára hivatkozva: "A keresztyén embernek ezeket a figyelembe kell venni és ezen a nyomon kell keresni az összefüggéseket..."
Magyarán nem is tagadja, hogy ő a végletekig elfogult, és mindent kizárólag a Biblia szemszögéből ítél meg, és mindegy neki, hogy az a valami alátámasztja-e a Bibliát, vagy sem! Ha nem támasztja alá, akkor addig gyúrja-forgatja, amíg bele nem lesz illeszthető. Vagyis hazudik is, ha kell.
Pauk ezt állítja: "Azt hiszem, természetes, hogy a hitben élő emberek gondolkodása, viselkedése nem állhat ellentétben a Bibliával. Ha mégis így van, mert találkozhatunk ilyen példával is, akkor kiigazításra van szükség, azaz igazodni kell a vezérfonalhoz."
Magyarán semmilyen tény el nem tántoríthatja a hitétől, sőt, aki valamit másképpen lát, mint ő maga Pauk, azt meg kell nevelni és nyilvánvalóan semmibe kell venni az ellenvéleményeit, vagy ellenérveit. Szó szerint szellemi erőszakra buzdít, és vitának helye nincs!
Még Pauktól a Bibliáról: "Talán a legmegdöbbentőbb egy nem hívő embernek az lehet, hogy az utalások teljes összhangban állnak."
Még a Bibliát se olvasta ez a szerencsétlen, vagy mi! Pl. az emberpár az 1Mózes1-ben legutolsóként a 6. napon teremtődik meg, míg az 1Mózes2-ben a férfi legelőször kerül megteremtésre, majd utána a növények és állatok, és csak ezután jelenik meg a színen nő!
Pauk egyszerűen még a Bibliát se érti: "Isten azt mondja, hogy fajokat alkotott és a folyamat akkor lezárult"
1Mózes1-ből:
11 Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn.
12 Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.
Milyen készre teremtett fajokról van itt szó, és hol van itt olyan, hogy a dolog le van zárva??? A földet teszi képessé arra Isten, hogy abból teljesen maguktól növények nőjenek ki, méghozzá mag nélkül kezdődik ez a folyamat, és a fajok itt kialakulnak! De ez történik máshol is az 1Mózes1-ben, és ott nincs semmiféle olyan konkrétum, ami arról szólna, hogy a fajok készre teremtődtek volna. Olyan csak az 1Mózes2-ben van tutira, de ott meg annyira totál más a teremtési sorrend, hogy az nem egyeztethető össze az 1Mózes1-el, vagyis ott valami egészen más teremtésről van szó.
Pauk máshol is szégyentelenül beismeri, hogy tojik magas ívben a tudomány eszméjére, és a tekintélyt tartja fontosabbnak a tényeknél: "A hívő emberek elsősorban nem a bizonyított tények miatt fogadják el a Bibliát és annak igazságait, hanem mert a Szentlélek Isten meggyőzte őket a Biblia isteni eredetéről. Ezért válik számukra legfontosabb tekintéllyé. Ha a teista evolúciót fogadnám el, szembekerülnék a Biblia számos állításával, amit természetesen szeretnék elkerülni."
Ez egyszerűen a tudományos irányelvek lábbal való tiprása:
"A tekintély átgondolatlan tisztelete az igazság legnagyobb ellensége." - Albert Einstein
"A kételkedéshez való jogunk a tudomány korai időszakában a tekintély elleni harcból született. Mélyreható és ádáz harc volt ez: legyen szabad kérdeznünk - legyen szabad kételkednünk - hadd legyünk bizonytalanok. Szerintem fontos, hogy ne felejtsük el ezt a küzdelmet, mert akkor esetleg azt is elveszíthetjük, amit megnyertünk." - Richard Feynman
válasza:@Kérdező: " Növénynemesítőként a napi gyakorlatban látja, hogy csak azzal tud dolgozni, ami a növényekben eleve jelen van."
Pauk egyszerűen vagy tudatlan, vagy hazudik.
Pl. Ez a vadkáposzta és ami lett belőle:
Enyhén szólva is drámai a különbség, és a nyakát teheti rá, hogy a második növény genetikai készlete is már drámaian más. De ez hagyján, mert azóta ismerünk már olyan növényt is, ami a retek és káposzta kereszteződéséből jött létre, és ez a növény már annyira elváltozott genetikailag, hogy nem képes együtt szaporodni se a retekkel, se a káposztával, sőt, ennek a genetikai állománya sokkal nagyobbra sikeredett, mint a reteké és a káposztáé külön-külön. Olyannyira más ez a növény már, hogy nem egyszerűen új fajba lett sorolva, hanem új nemzettségbe is.
De itt van a brassica háromszög is:
Nézd csak meg! Itt nem hogy egyszerűen változott a génkészlet, hanem egyenesen új kromomoszómák keletkeztek a növénynemesítés során.
Még bőven sorolhatnám, hiszen már új termesztett nővényi fajokat használunk akár állati takarmányozásra is, mint pl a triticale-t
Ha Pauk venné a fáradtságot és utána nézne, már a kutyák genetikai készlete is jellemzően eltér a farkasokétól, és így olyan képességekkel rendelkeznek, amikkel a farkasok már nem. Pl. a kutyák már eleve úgy születnek, hogy sokkal jobban képesek értelmezni az emberi gesztusokat, jeladásokat, és még van bőven... Ilyenek nyomokban sem voltak a farkasokban. Pl. a kutya arccsontozata már eltér, és az arcizomzata is más, mert képes ezekkel már olyan mimikát produkálni (pl. szemöldök körüli új izomrendszerrel), amivel az ember figyelmét felhívja magára egyfajta szomorkás tekintet generálásával. Vagy egyes kutyákon új szerv alakult ki, az úszóhártya... duplaszőrzet, amiből az egyik már vízálló... stbstb.
@Kérdező: "Darwin elméletének azon kiterjesztése, hogy őssejtből biodiverzitás minden tényt nélkülöz."
Tényleg? Itt egy kísérlet, ahogy egysejtű lényből idővel az evolúció a szemünk láttára egy nyolcsejtes új lényt hoz létre, amely már autonóm módon így is szaporodik egy külön közösséget alkotva:
Nem milliárd évek alatt játszódott ez le a szemünk láttára (mint az a valóságban történt), hanem csak egy-két hónap alatt, és olyan élőlényszerkesztést hajtott végre az evolúció, amire semmilyen tudós nem képes.
Vagy itt a másik:
Itt is egysejtűből már többsejtű új lény jött létre, ám itt az evolúció már kialakított még egy új tulajdonságot is, mivel ezen új lényeknél már kialakult a sejtek közti munkamegosztás is, vagyis a sejtek elkezdtek differenciálódni az organizmuson belül, ezzel az organizmus túlélési esélyeit és szaporodási képességeit növelendő. Mint ahogy ilyesmi már a mi testünkben is történik.
@Kérdező: "Kombinatorikailag óriási falat lenne, a legapróbb kísérlet is"
Baromság. Az evolúció könnyedén hoz létre tök újat és tök könnyedén:
Itt direkt elrontottak a baktériumban egy olyan létfontosságú egységet, ami a diszulfid-hidak létrehozásáért voltak felelősek. A kutatókat is meglepte az evolúció megoldása. Nem az elrontott egységet hozta helyre, hanem egy teljesen más célra szolgáló egységet alakított át, ami éppen hogy korábban a felesleges hidakat építette le. Sejt-méretekben átalakította a "féket" egy új motorrá.
@Kérdező: "Kísérleteztek muslicákkal. Az eredmény az lett, hogy ma már tudni lehet, hogy különböző beavatkozások során milyen torz alakból hány százalék fog megjelenni."
Mi ez a baromság??? Nem is értem.
Pusztán öt generáció után már jelentősen megváltozott hasznosan a muslicák genetikai állománya. Semmiféle határról nincs szó! Éppen hogy megdöbbentően és nagyon gyorsan változik a muslica. A muslicákkal végzett egyéb kísérletek meg nem torz lényeket hoztak létre, hanem azt bizonyították, hogy pillanatokon belül meg tud változni egy élőlény.
Miért lenne torz lény egy négyszárnyú muslica??? Ilyen volt régen, csak egyszerűen felélesztették a régen már elszunnyadt genetikai állapotát, és az is bebizonyosodott, hogy könnyedén tudja növelni vagy csökkenteni az evolválás a szelvények számát a rovaroknál és a férgeknél is stb, és egyszerűen egy ismétlő genetikai apparátust kell megfékezni egy bizonyos szelvényszám után. Gyakorlatilag tehát nincs végállomás, mert a szelvénygyártás csak a fékezési "pont" elhelyezkedésétől függ.
Itt a szemünk láttára a muslica billér nevű szervéből (ami egy egyensúlyozásra szolgáló szerv), kialakul egy új szárny. Mi ebben a torzság??? Vagyis ebből megtudhatjuk, hogy régen az evolúció hogyan alakította ki egy szárnypárból a ma látható billért.
@Kérdező: "Egy másik híres példa az E.coli-val való jó 20 éves kísérletsorozat volt. Voltak aki szenzációt olvastak bele a kísérlet eredményébe. Az e.coli megtanult citrátot enni. Aztán kiderült, hogy oxigén szegény környezetben eddig is tudta ezt. Valójában annyi történt, hogy az a szabályozó rendszer, ami az E.coli-t oxigén szegény környezetben citrát evésre indította elromlott, s immár oxigén dús környezetben is erre ösztönözte."
Ez egy blődség. Egy primitív hazudozás. A példa nagyon is ékes bizonyítéka egy új mechanizmus megjelenésének, az evolúció látványos működésének. Olyan nagy mértékű volt a változás, hogy emiatt az E.coli itt a Cit+ új törzs-nevet kapta. Természetesen sosem volt kérdéses, hogy az E.coli oxigénszegény környezetben tudott citromsavat felhasználni, pontosabban anaerob környezetben, ugyanis oxigén jelenlétében a citromsav nem jut át a sejtmembránon, így nem is képes táplálékként felhasználni azt sejt, de gyengén. Itt egészen másról van szó. Egészen más dolog alakult ki újdonságként. Nevezetesen egy olyan új szerveződésnek kellett kialakulnia a sejtben, amely képessé teszi a sejt membránját arra, hogy oxigén jelenlétében is képes legyen átengedni a táplálékot.
Az alapállapot az, hogy csak oxigén hiányában képes termelődni az a fehérje (CitT) ami kaput tud nyitni a membránon (képletesen mondva). Azonban az evolúció lassan kitermelt olyan új géneket, amik lehetővé tették, hogy a CitT ki tudjon fejeződni oxigén jelenlétében is. De ez nem jelentette azt, hogy a sejt képes lenne hatékonyan felhasználni a citromsavat. Ahogy olvashatod számos változásnak kellett még beállni ahhoz, hogy a citromsav tényleges táplálékként tudjon felhasználásra kerülni, és közben a CitT kópiaszáma is elkezdett nőni.
Vagyis igazán a citromsavat csak számos evolúciós újdonság megjelenése után tudta "megenni" az E.Coli, és ahhoz is újdonság kellett, hogy membrán oxigén jelenlétében átengedje a citromsavat.
Az egy ostoba hazugság, hogy az E.coliban lett volna erre valami szabályzó egység, ami elromlott. Maga az E.coli azonosítása éppen hogy aszerint történik, hogy oxigén jelenlétében a sejt nem tud citromsavat emészteni, vagyis ez egy állandó és szerves tulajdonsága az E.colinak, és mivel az emésztési tulajdonságai megváltoztak, éppen ezért kapott egy új nevet, a Cit+ nevet, tehát egy új fajnak tekinthető baktérium jött létre, amennyiben bacik esetén fajokról lehetne beszélni.
Nem folytatom, mert ebből is látszik, hogy a cikk írója egy szakképzetlen sarlatán, és minden mondata marhaság, ráadásul hazudik is, mert nyilvánvalóan utána nézett az E.coli kísérletnek, de direkt elferdítette annak valóságtartalmát.
válasza: válasza:@Kérdező(#102): "Keresztények és nem keresztények egyaránt tűnődnek azon, hogy az evolúciós elmélet helyes-e vagy sem. Ha valaki az ezt illető kétségeinek hangot ad, akkor az evolúció párti tábor rögtön tudománytalannak, vagy a visszamaradottnak bélyegzi."
Ha a kétség megfogalmazása tudománytalan, és alpári hazudozástól terhes, akkor miért is nem jogos a tudománytalan jellemző? A Föld gömbölyűségét is tagadja egy halom keresztény társulat, meg 6000 éves Földről beszélnek, így ezen társulatok érveit is jogosan nevezzük tudománytalannak és visszamaradottnak. Ráadásul ez a 6000 év sincs benne a Bibliában, csak egy tudatlan fickó kitalálta, hogy a Biblia 24 órás teremtési napokról beszél, és emiatt ragaszkodnak ezek is ehhez a tökkelütöttséghez (holott csak a negyedik teremtési napon van Nap, ergo előtte nem létezett a 24 óra, újabb ráadásul a Biblia korában az emberek egyszerűen azt nevezték napnak, ami reggeltől estig tartott, és semmiféle olyan megkötés nem volt, hogy annak hány órának kellene lennie - a Biblia határozottan egy napnak nevezi azt az utolsó örökké tartó napot is, amikor már Nap sem kell az égre, mert állandó fényesség lesz, újabb ráadásul azt is leírja világosan, hogy Isten egy napja akár 1000 év is lehet emberi léptékben).
A tudományos világ 99%-nak az a véleménye, hogy az evolúció tökéletesen bizonyított tény, beleértve ebbe a keresztény természettudósokat is (a maradék 1%-kot kizárólag az olyan vallási fanatikusok teszik ki, mint amilyen Pauk János is):
Idézve: "Az evolúció - a fajok változása és közös ősből történő leszármazása - tény, ezt fosszíliák, anatómiai, fejlődésbiológiai, genetikai és egyéb megfigyelések lehengerlő mennyisége bizonyítja."
Lehengerlő mennyiségű bizonyíték áll a rendelkezésünkre ez ügyben! Ki hazudik itt ordas módon? Ez a kutató, aki írta ezt, vagy a te embered, aki még az E.coli kísérlet eredményét is totálisan meghamisította?
@Kérdező(#102): "Az elmúlt évszázad során rengeteg új lelet látott napvilágot, amelyek rendre cáfolják a gradualista megközelítést."
Oltári nagy hazugság. Kivétel nélkül mind alátámasztja a gradualizmust (már ha ezt egyszerűen csak átlagban értjük folytonosságként – a punktualizmust se érti a szerencsétlen cikkíró, ami nem a gradualizmus ellenfele szó szerint, de ezzel most nem…), és soha egy lelet se cáfolta az evolúciót, mert ha ilyen lenne, akkor az elvet felül kellene vizsgálni. Ellenkezőleg! Tökéletesen alátámasztja minden létező lelet az evolúció elvét. A prekambriumi élet olyan életformákban jelentkezett, amelyek legfejlettebb verziója is sokkal egyszerűbb volt, mint a mai fejlettebb létformák átlaga.
[link] (ízelítő csak)
Később megjelennek halszerű lények is, de ebben a korban is kizárólag a legfejlettebbek a halszerűek, majd később a halformák. Ezek elkezdtek kimászni arra a partra, ahol még nem volt ilyen fejlett létforma, és így itt könnyedén jutottak hozzá a szárazföldön csábító energiaforrásokhoz. Ma is számtalan hal próbálkozik hosszabb rövidebb ideig a szárazföldön élni, és egyesek uszonyai ma is már átmenetet képeznek a láb és az uszony között, ill. különböző szervek rásegítésével jobban tudnak lélegezni a szabad levegőn is.
Gyönyörűen követhető a sok-sok átmeneti fosszíliákon keresztül graduális módon, ahogy a devonban partra mászó halak lábai kezdenek kialakulni, és kezdenek egyre több időt eltölteni a szárazföldön:
[link] (ízelítő csak)
Majd utána szintén látható, hogy afféle félig emlős félig hüllőszerű lények alakulnak ki (otrombák, nehézkesen hasonlítanak kissé a későbbi dínókra és részben a mai emlősökre), majd kialakulnak a hüllők (már leegyszerűsítve, mert a hüllő rendszertani fogalom az...de ezt hagyjuk) és emlősök. Dínók, miegyebek jelennek meg, az emlősök "elnyomva" köztük élnek, majd a dínók eltűnnek, de madarakként mégis fennmaradnak, és az emlősök beindulnak... Ez mind-mind szépen követhető folyamat a fosszíliákból.
@Kérdező(#102): "Ez a pár új egyed így aztán leválik a többségi populációról és tudatosan csak saját maga között örökíti tovább a génjeit (ez egy további valószínűtlen esemény)."
Igen! Leválik! Hogy is történik ez mondjuk akkor, amikor egyre több hal mászik ki a szárazföldre? Hát úgy, hogy a szárazföldre csak az a néhány külö9nélegesre sikeredett egyed megy ki, és ezért ők ott többször is találkoznak egymással. Kik fognak párosodni tehát? Ezek a kicsit különlegesek egymás között. A nagyon hülye evolúciótagadó cikkírónak mondjuk meg tehát, hogy a halak döntő többsége a vízben marad, ergo a különlegeseket összegyűjti maga a szárazföld, vagyis nincs ebben semmi tudatosság, hanem az új környezet gyűjti össze automatikusan azokat a halakat egybe, amik képesek kissé tovább kinn maradni a szárazföldön. Ilyen egyszerű a problémájának a megoldása.
És a jelenség ma is megfigyelhető számtalan esetben, hiszen pl. ahol több a hó és jég, ott a kissé világosabb szőrű farkasok tudnak jól elrejtőzködni, következésképp a világos szőrű farkasok oda mennek inkább, míg a nem világos szőrűek maradnak a régi helyükön, tehát a világos szőrűek elkezdenek egymás között szaporodni a havas jeges helyeken. Ezen mit nem tud felfogni a cikkíró? És tömegével zajlanak le ma is ilyen evolúciós folyamatok megfigyelhetően.
Új fajok kialakulásának megfigyelései:
És még lehetne...
@Kérdező(#102): "Rámutattak, hogy amennyiben csak a teljes populáció ilyen csekély része alkot szaporodási közösséget, akkor az elkerülhetetlenül belterjességhez vezet."
Baromság. A fajok elkülönülése nem úgy történik, hogy egy varázsütésre! A partra mászó halak még sokáig képesek a vízben jobban maradt halakkal is párosodni, csak éppen kicsit többet párosodnak a partra jobban mászók egymás között. Nagyon hosszú idő az, amíg a két faj ténylegesen elválik egymástól.
@Kérdező: "A második fő hiba, hogy az elmélet megpróbálja a mikroevolúciós szinten fellépő jelenségeket a makroevolúció magyarázatában is érvényesíteni."
A mikroevolúció és makroevolúció nem létezik, mint ahogy a méter és a kilométer se. Csak evolúció létezik és az evolválás egyszerűen eljut odáig, hogy idővel két faj keletkezik. Mivel erre élő példákat lehet prezentálni, így vitának helye nincs makroevolúció ügyben. A cikk írója hülye. A makroevolúció semmiben se különbözik a mikroevolúciótól, csak sok sok mikroevolúció után egyszer csak úgy látjuk, hogy most már két faj van, vagy egy új szerv a kiinduló állapothoz képest, és ekkor makroevolúciós mintákról beszélünk. Kb. ez olyan, mint az , hogy a sok sok méter után azt mondjuk, hogy most elértük a kilométert. A két dolog között semmi különbség nincs, hiszen mind a kettő ugyanazt a távolságot méri.
@Kérdező: "A makroevolúció pedig ugyebár egy halat hosszú távon egy tehénné vagy egy kacsává változtat."
Pedig ez történik a szemünk láttára is néhány hal esetén, amelyiknél már kezdenek kialakulni a kezdetleges tüdő-szerű megoldások, a lábak már félig uszonyok és félig lábak, és ezekkel már némelyik hal akár kidőlt fára is képes felmászni. De ott vannak a már eleven szülő gyíkok is, ahol jól látható, hogy az egyre kisebb méretekben használatos tojássárga mellett párhuzamosan megjelenik a különböző fajokban egyre erősebben használt primitív méhlepényes magzati táplálási mód. És még egy halom ilyet lehet látni...
Makroevolúció az is, hogy a kutyák némelyike már annyira szakosodott a vízi életre, hogy szabályos új szervük keletkezett, az úszóhártya, és egyéb testrészeikben is már kezdenek a vízhez jobban adaptálódni. Nyilvánvalóan idővel ahogy egyre jobban szakosodnak a vízi életre akár a lábuk el is tűnhet úgy, mint ahogy járt ez a gőte is, mivel már több időt tölt a vízben, mint a szárazföldön:
Alig vannak már lábai, és azon ujjak, mert ez az állat kezd átalakulni éppen hallá.
@Kérdező: "Továbbra is számos kérdés van még a biológia élet összetettségét illetően, amit az elmélet nem volt képes megmagyarázni."
Na, most ilyeneket itt csak a cikkíró tudatlan és tájékozatlan agyának a beteges képzelgései termeltek ki.
@Kérdező "Mindent egybevetve azt állíthatjuk, hogy bőven van megbízható tudományos alapja annak, hogy az evolúciós elméletet kérdőre vonjuk"
Mindent egybevetve állíthatjuk, hogy a cikkíró felkészületlen, ismeretei a témában a nulla szint felé tendálnak, és egy cseppet se irtózik a jól kifundált hazudozástól se. És ismét! Az evolúciós elv elfogadottságának mértéke a tudományos világban akár példaértékű is lehetne, ugyanis annyira szinte nulla azzal szemben a nem elfogadottság, amit kizárólag csak a vallási fundamentalizmus táplál.
válasza:Ja... kedves @Kérdező!
Innen másoltad be ide ezt a szakmai tudatlansággal és hazudozásokkal megspékelt fécművet. Ez nem kérdés.
Tudod, hogy miért nincs itt lehetőség egy kis fórumozásra?
Mert a cikkíró pontosan tudja, hogy ha ott megjelenne egy-két szakember, akkor pillanatokon belül ízekre szednék szét a cikkben szereplő otromba butaságheygeket, és félretájékoztatásokat.
Az összes ilyen evolúciótagadó cikknél szinte sosincs referencia a tudományosan kidolgozott és nevesített szakmailag megalapozott munkákra, ugyanis ezeket az állításokat az evolúciótagadók a kisujjukból szopják ki.
Pl. ha elmész szakemberek által gondozott olyan weboldalakra, ahol az evolúció a témakör, ott szinte mindig nyitott a lehetőség a vélemények és ellenvélemények megfogalmazására, azon egyszerű okból, hogy aki az igazságot képviseli, annak nem nagyon kell félnie, hogy kiderül a sarlatánsága.
Ilyen pl. a Critical Biomass: [link]
Itt természetesen minden cikk pontosan hivatkozik az autentikus tudományos munkákra, ésrtekezésekre is.
A te hited védelmében eddig csak csalókat hoztál ide, és olyan véleményeket a saját hited köreiből, ahol még egymást is támadták a keresztények, akár a másikat az örök kárhozattal fenyegetve...
Nagyon nagy tévedésben van a tudós társadalom, mivel azt gondolják, hogy az ő kutatási eredményeik, nem Isten munkáját bizonyítja, hanem a véletlen műve. Egymásnak titulusokat osztogatnak, és ami a tudomány módszereivel nem vizsgálható, azt nem fogadják el létező valóságnak.
Jézus azt mondta: Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!