Ki találta ki a Szentháromságot, és miért?

A trinitástan bibliai alapja az a tcny, hogy a Háromság tagjai Isten tulajdonságaival rendelkeznek, s hogy amit tesznek, azt csak Isten teheti:

Egyetlen Isten van (5Móz4:39, 6:4, Ézs 43:10, lTim 2:5, Jak 2:19).

Isten (5Móz4:35) Atya (Jn 6:44-46, Róm 1:7, lKor 8:6, Ef 4:6), Fiú (Jn 1:1.18, 10:30, 20:28, Róm 9:5, Ef 5:5, Tit 2:13, ÍJn 5:20) és Szentlélek (Mt 12:31-37, Csel 5:3-4, 16:6-10) Isten.

Úr az Atya (Mt 11:25), Fiú (Lk 1:43, 2:11, 13:15, Jn 20:28, Csel 2:36, Róm 1:4.7, 10:9, lKor 1:9, 8:6, 12:3, Fii 2:9-11, Kol 3:24, lTim 6:14-15, Júd 4, Jel 19:13-16), Szentlélek (2Kor3:17, lKor 6:17, 12:3) Isten (5Móz 10:17, Zsolt 10:16,29:10, Jer 10:10, Csel 17:24, lTim 1:17, Jel 1:8, 11:7, 22:5-6).

Örökkévaló az Atya (Jn 5:26), Fiú (Jn 8:58, 17:5, Zsid 7:24-25, 13:8, lTim 6:13-16), Szentlélek (Zsid 9:14) Isten (Róm 1:23, 16:26, lTim 1:17, 6:16).

Szent az Atya (Jn 17:11), Fiú (Lk 1:35, Jn 10:36, Mk 1:24, Csel 2:27, Jel 3:7), Szentlélek (Lk 4:1, Csel 10:38, Jn 14:16, 20:22, lKor 12:3, 2Pt 1:21) Isten (3Móz 11:44, 19:2, ISám 6:20, Ézs 6:3, lPt 1:15, Jel 4:8, 15:3-4).

Mindenütt jelen levő az Atya (Mt 6:6), Fiú (Mt 18:20, Ef 1:23, Kol 1:16-17, Zsid 1:3), Szentlélek (Zsolt' 139:7-12, Jn 14:17) Isten (lMóz 1:1, Péld 15:3, Csel 17:28).

Mindentudó az Atya (Mt 6:32, 10:29-30), Fiú (Jn 2:25, Kol 2:3), Szentlélek (lKor 2:10-11) Isten (Róm 11:33, Zsid 4:12-13, Zsolt 44:21-22).

Mindenható az Atya (Mk 14:36, 2Kor 6:18), Fiú (Ml 7:29, 28:18, Zsid 1:3, Jel 1:8), Szentlélek (Zak 4:6, Lk 11:20) Isten (lMóz 17:1, 2Móz6:3, Mt 19:26, lTim 6:14-15, Jel 19:6).

Teremtő az Atya (Jn 14:2), Fiú (Jn 1:1-4, Kol 1:16-17, Zsid 1:2-3.10), Szentlélek (lMóz 1:2, Jób 33:4, Zsolt 104:30) Isten (lMóz 1:1, Csel 17:24, Zsid 11:3).

Gondviselő az Atya (Mt 6:11.25-34, Csel 17:24-25), Fiú (Jn 10:10-11, Róm 8:35), Szentlélek (Jn 14:16) Isten (Fii 4:19).

Az ítélet az Atya (ÍR 1:17, Mt 10:32-33), Fiú (Jn 5:22-27, 2Kor 5:10), Szentlélek (Jn 16:7-15) Isten (Róm 2:1-16, 14:10, Jel 20:11-15) kezében van.

24

A megváltás az Atya (Un 4:14, Jn 3:16, 17:4, 18:11), Fiú (Mt 26:28, Jn 1:29, ÍJn 2:2,4:10), Szentlélek (Zsid 9:14) Isten (2Kor 5:1, Csel 20:28) müve.

Jézus feltámadása az Atya (Rém 6:4, Csel 3:26, IThessz 1:10), Fiú (Jn 2:19-21 10:17-18), Szentlélek (Rém 1:4, 8:1 l)Isten (Zsid 13:20, Csel 13:30,17:31) műve.

Az újjáteremtés az Atya (lPt 1:3), Fiú (Jn 5:21,4:4, 2Kor 5:17), Szentlélek (Ez 36:25-27, Jn 3:3-8, Tit 3:5) Isten (Un 3:9) műve. A megigazulás az Atya (2Kor 5:19), Fiú (Rém 5:9, 10:4, Gál 2:17, lKor 1:30, 2Kor 5:19-21), Szentlélek (1 Kor 6:11, Gál 5:5) isten (Rém 3:30,4:6,8:33) műve.

A megszentelődés az Atya (Júd 1. Jn 17:17), Fiú (Zsid 10:14, Ef 5:26, Tit 2:14, lKor 1:30), Szentlélek (IKor 6:11, lPt 1:2, 2'fliessz 2:13) Isten (2Móz 31:13, IThessz 5:23, 2Kor 7:1) müve.

A dicsőség egyedül az Atya (Róm 6:4, 15:6, Fii 4:20, Ef 1:17), Fiú (Jn 1:14, 12:23, 13:31-32, 17:4-5, Zsid 1:3, 13:21, 2Pt 1:17, 3:18, 2Kor 4:3-6, Jak 2:1, Jel 5:12), Szentlélek (lPt 4:14, 2Kor 3:18) Istené (Zsolt 108:6, Ézs 6:3, 40:5, 42:8, 60:1-2, Róm 1:21, 11:36, lPt 4:11, Jel 4:11).

Az imádat egyedül az Atya (Jn 4:23-24), Fiú (Jn 5:23, 9:35-38, Fii 2:6-11, Zsid 1:5-6), Szentlélek (Jn 4:23-24?) Istené (5Móz 6:4.13-15, Mt4:10, lKor 14:25, Jel 4:8-10, 19:10).

111.A háromság megfelelő alapja a következő.

[link]

A tan tagadásának alapja A tan elfogadását kezdettől fogva nehezítette a görög filozófiai gondolkodás elvont, kategorizáló jellege és az emberi nyelv alkalmatlansága egy, a tapasztalati világunkétól teljesen eltérő valóságnak, az egészen más istennek a leírására. A trinitástan pontos megfogalmazásához igazából emiatt volt szükség három évszázados dogmatikai vitákra. A tan tagadói mind racionalisták: az írott kinyilatkoztatást emberi logikával bírálják felül, a görög szöveget tévesen értelmezve fordítják, esetenként meg is hamisítják. Az emberi logikába beleférő, emberi gondolkodásnak megfelelő „Isten” azonban csak az emberi fejekben létező bálvány.

A trinitástan lényege Az általános elképzeléssel szemben a tan nem megmagyarázni akarja, hogy miként létezik Isten - ki fogná fel a Magasságosl?! -, hanem csak tanúságot tesz arról, amit Isten önmagáról tudtunkra adott a Szentírásban. A tan nem állítani akar, hanem olyan hamis állításoknak akarja az elejét venni, amelyek az írás állításainak is ellentmondanak. A keresztény teológia a Szentírás igchelyeinek egyszerű értelme és összefüggései alapján hirdeti azt, amit nem akar, mert nem tud az emberi logikába bepréselni: az egyetlen Isten három egylényegü személyként egyetlen Isten. Nem pusztán „egy” egyedüli, magányos isten (unitarizmus), sem „három” külön isten (triteizmus), sem egy „három alak” mögött rejtőző, lényegében ismeretlen negyedik (modalizmus). Az, hogy egy Isten van, hogy Isten három személy, és hogy mindhárom személy Isten, nem teológiai találmány, hanem az írás tanúságtétcle.

A Szentháromság paradoxona. A személyek paradox módon egyszerre megkülönböztethetők és szélválaszt- hatatlanok, s ez az emberi logika halárain túli valóságot tükröz: - Az Atya a Fiútól megkülönböztethető (Jn 1:1-2, 3:16, 5:20, 17:24, Zsid 5:7-9,7:25 IJn 2:1) és szétválaszthatatlan (Jn 10:30, 14:8-11). - Az Atya a Lélektől megkülönböztethető (Jn 14:26, Róm 8:26-27, lKor 2:10-11) és szétválaszthatatlan (Jn 4:24, Róm 8:15). - A Fiú a Leiektől megkülönböztethető (Jn 14:16, 16:7) és szétválaszthatatlan (lKor 6:17, 12:3, 15:45, 2Kor 3:17, Zsid 10:29).

1.5 A Szentlélek nemcsak erő vagy lelkűiét. \ Szentlélek a Háromság tagja, maga Isten. Személy, aki megismerhető (Jn 14:17), értelmes (Csel 15:28, lKor 2:10-11, Róm 8:27), érez (Ef 4:30, Róm 15:30), akar (lKor 12:11), kényszerít (Csel 20:22), cselekszik (Csel 16:7. 10), erőt ad a cselekvéshez, de ő maga nem egyenlő az erővel, amelyet ad (Lk 4:14, Csel 1:8,4:31, 10:38, Róm 15:13, IThessz 1:5, lKor 2:3-5). A Lélek ugyanis beszél (Csel 8:29, 13:2, Jel 2:7, 22:17, Róm 8:26), tanúskodik (Jn 15:26, Csel 20:23, IJn 5:6-9, Mk 13:11, Róm 8:16), tanít (Un 2:20.27) és emlékeztet (Jn 14:26), illetve közben is jár (Róm 8:26-27). A Szentlélek vezetése Isten vezetése (Csel 16:6-10), az ő lelki ajándékai az Úr Isten ajándékai (Ézs 48:16 vö. lKor 12:4-6), neki hazudni annyi, mint Istennek hazudni (Csel 5:3-4.9), őt káromolni istenkáromlás (Mt 12:31-37).

26

A Szentlélek az Úrnak (Csel 8:39), az Atyának (Mt 10:20, Jn 15:26), a Fiúnak (Róm 8:15, Gál 4:6), Jézus Krisztusnak (Csel 16:7, Róm 8:9) egy szóval Istennek (Róm 8:14, lKor 3:16) a Lelke. A „Lélek” szó egyébként héberül rúah, ami nőnemű szó, görögül lo pneuma, scmlcgcsncmű szó. Jézus mindig az ekeinosz hímnemű, személyre utaló névmással beszélt róla. A Lélek személy és Isten volta az alapján is világos, hogy nélküle nem lehet megismerni a Fiút és az Atyát. A Lélek Isten voltát a Fiú kinyilatkoztatásából ismerhetjük fel, de a Fiú Isten voltát csak a Szentlélek által lehet felismerni. Ha a Szentlélek csak személytelen erő lenne, akkor nem lett volna szükség a róla szóló, és az Ószövetségen túlmutató kinyilatkoztatásra, illetve a Fiú és az Atya megismerése sem lenne lehetséges általa. A Szentlélek személy voltál teszi világossá az is, hogy Jézus önmaga helyett mint „másik” Pártfogót vagy Vigasztalót küldte cl a Lelket, hogy a paraklétosz szó hímnemű. és már jelentésénél fogva is csak személyt takarhat, illetve hogy az egyház nemcsak az Atya és a Fiú, hanem a Szentlélek „nevében” is, azaz a tőle kapott felhatalmazással keresztel. A Lélek ugyanakkor nyilvánvalóan nem hasonlítható a mennyei „szolgáló Iclkckhcz” (Zsid 1:14), mert azok mind helyhez kötött szellemi testtel rendelkeznek, a Szentlélek mindenütt jelenvaló volta viszont Isten tulajdonsága (lásd 4.1). A Szentlélek Isten minden más tulajdonságában és tettében osztozik, csak a Lélek imádatáról nem találunk adatot. Ennek az az oka, hogy a Szentlélek a Fiúról tanúskodik, és a Fiúba vetett hitre akarja elvezetni az embert. Mivel azonban Isten maga is pneuma, és a Lélek a Fiútól és az Atyától elválaszthatatlan, sőt Isten volta is kétségtelen, az egyház az Atyával és a Fiúval együtt (!) imádja. A Szentlélek Isten voltának első tagadói a 4. századi ariánusok és fél- ariánusok követői közül kerültek ki. A níccai hitvallás azért nem foglalkozott részletesen a kérdéssel, mert Jézus személyével volt elfoglalva. Az ariá- nus irányzatok a Lelket vagy csak isteni erőnek tartották, vagy a Fiú teremtményének („az Atya unokájának”). A pneumatológiai vitákat a konstantinápolyi (381) és a kalcedoni (451) zsinat hitvallása zárta le.

Unitárius vagy Trinitárius? Homousion=egylényegű vagy Homoiusion=hasonló lényegű?

Mindkét felfogást le lehet vezetni a Bibliából. Na most akkor melyik a Biblikus?

Gondolkodjatok és vitázzatok az ördögök meg kacagnak rajtatok.

Tudjátok hány ember halt meg kínok közt emiatt a vita miatt? Ez nem tesz minket testvérekké ahogy azt Krisztus szeretné. Ez csak szétzilál és ellenségeskedést szít.

Ezt kéne meglátni.

Teljesen egyetértek az előttem íróval!

Isten titkait nem érthetjük meg,hisz nem nyilatkozta ki,s mi emberi elménkkel,csak tévedhetünk.

Ezek alkalmasok ember,és ember között,-aki vágynak Krisztust követni-átléphetetlen falakat képezni.

Mennyivel hasznosabb lenne,nem ezeken a falakon dolgozni,pocsékolva Istentől kapott értékeinket(energia,tudás,idő)hanem inkább hidak építésével!

Közösségem,Los Angeles első magyar temploma volt,s így ide járt minden magyar hitét ,emberi közösségét építeni. Zsidó,katolikus,unitárius református,evangélikus,görög katolikus,baptista,adventista,hitgyülis emberek gyűltek itt össze.Sosem okozott itt gondot a különbözőség,és ma is teljes békében dicsőítjük Istent,és kibővült az Istent keresők listája:Egy kedves pár Khrisna hitű,akik gazdagítják ismereteinket,közösségünket a Khrisna hitűek közösségében tanultakkal.Mi örömmel meghallgatjuk őket,és amit hasznosnak találunk tanaikból,beépítjük,a sajátunkba.

Ahogyan ők nem várják el tőlünk,hogy elhagyjuk hitünket,mi sem várjuk el,hogy megváltoztassák az övéket. Ez így jó. Miért nem lehet ezt a befogadást másoknak is követni?