Karizmatius Gyülekezetek? Ti hogy látjátok?

Bátor, amikor a becsomósodott szív üveges tekintetekről beszél, a romlottság rabszolgái pedig szabadságról. Eszembe is jutott Romhányi egyik gyöngyszeme:

A papagáj szónoklata

Egy ritka bátor papagáj kitört a rácsos kalitkából.

Kint magához intett néhány cinkét, pintyet, hogy mint szabad szellem, szónoklatot tartson a rabtartók ellen.

És mert gyakorlott lett régen a beszédben, el is kezdte szépen, a nagy igazságot rikoltva szét:

- Gyurrrika széép!

"Az a kérdésem hogy Jézus mint aki magára vette a földi lét korátait, tévedhetett-e? A tévedés nem bűn."

Jézus nem volt mindentudó:

„Azt a napot és azt az órát senki nem tudja, sem az egek angyalai, sem a Fiú, csak az Atya” ( Máté 24:36 ).

Viszont Isten szelleme vezette egész életében:

János 14:19

,,Amiket mondok nektek, azokat nem saját magamtól szólom, hanem az Atya, aki egységben marad velem, ő viszi véghez a cselekedeteit."

így nem tévedhetett.

Kérdező!

Jézus Ítélkezni jön, tanítani már tanított, ott van minden benne a Bibliában, ami kell nekünk:

2 Timóteusz 3:16-17

,,A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."

Jézus azt mondta, hogy legyünk éberek:

,,Állandóan figyeljetek, maradjatok ébren, mert nem tudjátok, mikor van a meghatározott idő. Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy ember, aki külföldre utazott, otthagyta házát, és rabszolgáinak adta a hatalmat, kinek-kinek a maga munkáját, az ajtóőrnek pedig megparancsolta, hogy kitartóan virrasszon. 35 Kitartóan virrasszatok+ tehát, mert nem tudjátok, mikor jön el a ház ura: a késői órákban-e, vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy kora reggel; 36 hogy ha hirtelen megérkezik, ne találjon alva titeket. 37 Amit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: kitartóan virrasszatok!” (Márk 13:33-37)

Akik szellemi alvásban vannak, azokra úgy Jön el Jézus, mint a "tolvaj":

,,De azt az egyet tudjátok meg, hogy ha a házigazda tudta volna, melyik őrszolgálatkor jön a tolvaj, ébren maradt volna, és nem engedte volna, hogy betörjenek a házába. Emiatt ti is legyetek készen, mert olyan órában jön az Emberfia, amelyben nem gondolnátok." (Máté 24:43-44)

A szüzes példázatban is egyértelműen rávilágít Jézus, hogy csak a szellemileg éberek mehetnek be Isten királyságába:

,,Akkor az egek királysága tíz szűzhöz lesz hasonlítható, akik fogták a lámpákat, és kimentek, hogy fogadják a vőlegényt. 2 Öt közülük bolond volt, öt pedig értelmes. 3 A bolondok ugyanis fogták a lámpáikat, de nem vittek magukkal olajat, 4 az értelmesek ellenben lámpáikkal együtt olajat is vittek tartóedényeikben. 5 Míg a vőlegény késett, mindnyájan elbóbiskoltak és elaludtak. 6 Az éjszaka kellős közepén kiáltás hallatszott: »Itt a vőlegény! Menjetek ki fogadni őt.« 7 Akkor felkeltek azok a szüzek mind, és rendbe tették lámpáikat . 8 A bolondok így szóltak az értelmesekhez: »Adjatok nekünk az olajotokból, mert mindjárt kialszanak a lámpáink.« 9 Az értelmesek ezekkel a szavakkal válaszoltak: »Esetleg nem lesz elég nekünk is, meg nektek is. Inkább menjetek el azokhoz, akik árulják, és vegyetek magatoknak.« 10 Míg azok vásárolni mentek, a vőlegény megérkezett, és a szüzek, akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. 11 Utóbb aztán jött a többi szűz is, és ezt mondták: »Uram, uram, nyisd ki nekünk!« 12 Ő így válaszolt: »Az igazságot mondom nektek: nem ismerlek titeket.« 13 Kitartóan virrasszatok hát, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát." (Máté 25:1-13)

Én sem értem, hogy a kérdezőnek mi a gondja, Ő maga kérdezte: " Ti hogy látjátok a hazai karizmatikus egyházak/felekezetek miben tévelyegnek? Mi az a teológia, amit helytelenül hirdetnek?"

Én leírtam, hogy miben tévelyegnek, erre meg nekem esett...

Asperrimus!

"Bátor, amikor a becsomósodott szív üveges tekintetekről beszél, a romlottság rabszolgái pedig szabadságról."

Én a Bibliából érveltem, hogy felnyíljon a szemetek, én csak jót akartam neked és azoknak, akik hasonló helyzetben vannak, de te erre visszatámadsz és sértegetsz... Érvelés helyett csak a primitív mocskolódás megy?

Asperrimus, belegondoltál te abba, hogy esetleg igazam is lehet?

Értsd meg, hogy a gyülekezetetekben valójában nem démonűzés folyik, hanem démon megszállás. Amikor összeesnek és a földön vergődnek az éppen démonűzés alatt álló személyek, valójában akkor fogadják magukba a démont. Ez teljesen nyílvánvaló, hiszen az Újszövetség tanúsága szerint a démmontól megszállt ember nagyon beteg, őrjöng, alvajár stb., de a gyülekezeteitekben mégis értelmes, gondolkodni tudó emberek kezdenek el a földön vergődni, sikongatni...

Mit keresnek a ti gyülekezeteitekben démontól megszállt emberek, ezen elgondolkodtál már? Az elsőszázadi keresztények sohasem a hittestvéreikből űztek ki démonokat, hiszen rajtuk Isten szelleme munkálkodott:

,,Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.” Jakab 4,7.

Démonűzésről beszél itt pál nem? Nem! Akkor mit javasol Pál, hogyan álljunk ellent?

,, Öltsétek fel az Istentől való teljes fegyverzetet , hogy képesek legyetek szilárdan állni az Ördög mesterkedéseivel szemben; mert nem vér és test ellen van viaskodásunk , hanem a kormányzatok ellen, a hatalmak ellen, e sötétség világuralkodói ellen, az égi helyeken levő gonosz szellemi erők ellen. Ezért vegyétek föl az Istentől való teljes fegyverzetet, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és miután mindent alaposan elvégeztetek, szilárdan állhassatok." (Efézus 6:11-13 ÚVF)

Miből áll az Istentől való "teljes fegyverzet"?

,,Álljatok tehát szilárdan, úgy, hogy derekatok igazsággal van körülövezve , és viselitek az igazságosság mellvértjét, és lábatok a béke jó hírének felszerelésével van felsaruzva. Mindenekelőtt vegyétek föl a hit nagy pajzsát, amellyel képesek lesztek kioltani a gonosznak minden égő nyilát. Vegyétek a megmentés sisakját , és a szellem kardját is, azaz Isten szavát , miközben az ima és könyörgés minden formájával élve kitartóan imádkoztok minden alkalommal szellemben . És evégett maradjatok ébren minden állhatatossággal és könyörgéssel az összes szentért" (Efézus 6:14-17 ÚVF)

Ahol Isten szelleme munkálkodik, ott ma is ellenállnak az Ördögnek és az elfut onnan. Az elsőszázadi keresztényeknek nem volt szükségük rendszeres démonűzésre, tehát Isten mai népének sincs erre szükségük.

"Démonűzésről beszél itt pál nem?"

Ezt elírtam, több szempontból is, szóval helyesen:

Démonűzésről beszél itt Jakab? Nem!

Elnézést!

A 67-es komentből midézek hosszasa hogy válaszolni tudjak rá: Egyébként nem tartom valószínűnek, hogy Jézus emberként tévedhetett, ez egyébként is egy olyan gondolat, amely az ellenfél malmára hajtja a vizet. Mert ha feltételezzük, hogy Ő bármiben tévedett (akár emberként is), akkor elkezdünk egyre többmindenben kételkedni, amit Ő mondott. De pontosan így működik a Sátán: elsőre egy ártatlannak tűnő gondolatot sugall, amit még akár el is lehet fogadni, de aztán ez egy olyan méreg, amely az egész lelket megbetegíti kiteljesedve, és a végső cél az, hogy az emebr ne higgye el, bírálja felül Krisztus szavait, az Üdvösség Igéit. Mert akkor az ember nem fog üdvözülni. Úgyhogy ne engedjünk teret az ilyen gondolatnak. ---------

----------------

N

Amikor még nem tudtam szellemi szempontból megkülönböztetni a jobb kezemet a bal kezemtől, akkor igen, sokat rágódtam a sorkatonai szolgálaton, a vérátömlesztésen, a Szentháromságon, a JHVH néven, Jézus Krisztus emberségén, és csak kis híja volt, hogy nem mentem el a jehovisták közé. Nagyon professzionálisaknak hatottak azok az érvek, amellyel támadták a Szentháromság-doktrínát, amivel érveltek Isten neve mellett, amivel igazolták, hogy Jézus Krisztus nem Isten, és a többi. De Istennek hála, soha nem tettem be a lábamat hozzájuk, és négy-öt év alatt sikerült kidobnom Isten segítségével a szédítő vadóc magvait, és az abból kikelt növényeket. Engem nem ember győzött meg, mert komolyan kerestem ezekre a kérdésekre a választ, és elhatároztam, hogy nem emberektől fogok érdeklődni, hanem Istentől. A Bibliát olvastam, és Istentől kérdeztem. Tőle pedig ezt a választ kaptam a szívembe. Azóta az a meggyőződésem, hogy a Názáreti Jézus Krisztus valóságos Isten, Aki bár eggyel kisebb az Atyánál, ugyanis az elsőség mindig az Atyáé marad, de Vele egy természetű, és a Szent Szellem is valóságos Isten, a Szentháromság harmadik, teljes jogú tagja, noha a Szentháromság ilyen néven valóban nem szerepel a Bibliában. A vita azonban soha nem az volt, hogy szerepel-e, hanem az, hogy igaz-e.

Nem tudom, hogy mennyivel sértőbbek, vagy primitívebbek az általam írtak, mint a megüvegesedett tekintetemről elhangzottak, de innen nézve méltó válasznak tűnik arra. Én azt gondolom, hogy nem túl elegáns, ha valaki kardot ránt, és utána az ellenfél agressziójára panaszkodik. Nem igaz, hogy nem tudok, vagy nem akarok disztingválni, de ugyanezt a vitapartnereimtől is elvárom, a lövészárokból ugyanis tüzelni szoktak, és nem a kerekasztal beszélgetés szabályait követik. Ennyi eszem nekem is van. Ha te leszólod a nyelveken szólókat, a szellemi megnyilvánulásokat, a hitből való gyógyulást, és megengeded magadnak, hogy pejoratív jelzőket használj a karizmatikusokkal szemben, akkor én sem érzem magam feszélyezve. Ez ennyire egyszerű.

Pár megjegyzés részemről:

Kérdező: Még mindig nem válaszoltál arra, hogí miért írtad ki ezt a kérdést.

Többiek: Én is a Szentháromságban, valamint abban hiszek, hoyg Krisztus Isten és ember, mert ez fejezi ki a mi értelmünket is meghaladóan azt, hogy mennyire szeret Isten. De ez nagy téma, más téma. István most itt nem is jött elő a J.T. tanokkal, de továbbra is fenntartom, hogy az érvei tök jók és tök jól látja ezt a karizmatikus kérdést. Ezért nem értem, hogy miért az a reakció erre, hogy Jehova Tanúi tanításait kezdjük bírálni. Ez most itt nem téma és nem a jelen érvekre reagál. Én most csak Dzsueppe miatt jegyezném meg, hogy Krisztus pont annak az ideának a tökéletes megtestesítője egy személyben, ahogy Isten és ember között tökéletes harmónia állhat be, úgy hogy nem olvad össze a kettő, mégis szétválaszthatatlan kapocs jön létre közöttük. Ezt a Khalkédóni Egyetemes Zsinat fogalmazta meg úgy, hoyg Krisztusban az isteni és az emebri természet csorbítatlanul, összekeverdés és összevegyülés nélkül, de szétválaszthatatlanul egyesült. Ez egy nagy titok, a szeretet belső logikája. Tehát Krisztus valóban telejs mértékben ember volt (még emberi lelke is volt), de nem került konfliktusba emberi természete az istenivel, hanem tökéletes harmónia volt a két természet között. Ez számunkra nehezen felfogható, de annyit tehetünk, hogy a negatív oldalhajtásokat levágjuk, miszerint tuttira tévedett valamiben, mert ez kaput nyithat káros befolyásokra.